Karlovecz Zoltán építész, a pécsi, műemléki környezetben, foghíjra épített 5 lakásos társasházon a homlokzatra átforduló sík kerámia tetőcserép alkalmazásáért a „különleges megoldások” kategóriában különdíjban részesült.

Pécs egyik fontos történelmi városrészébe, az egyik tettyei kis utcába tervezett társasház számos megrendelő kritériumnak kellett megfeleljen. De ennél komolyabb kihívás elé állította a tervezőt a hatóságokkal folyó egyeztetés. Az eredményt látva úgy tűnik, megérte.

Az István utca és a Szőlő utca között elhelyezkedő telket 1832-ben alakította ki a város, keleti része 1885-ben önálló helyrajzi számon épült be. Ahogy a környék utcái is ekkor alakultak ki, csatlakozva Tettye városrészhez, ahol jellemzően a XVIII. század elején már álltak házak. Ezt a területet főleg iparosok lakták, kiszorulva a középkori városfalon kívülre, a városfalon belül jellemzően a gazdag polgárok palotái sorakoztak. A környék ma is Pécs egyik fontos történelmi külvárosa.



Érthető és fontos cél volt a tervezett épület illeszkedése a környék történelmi hangulatába, érintetlen világába. Főleg ezért komoly vita alakult ki a tervtanácsi egyeztetésen a zártsorú utcában a modern kerámia tetőcserép homlokzaton történő felhasználásáról.
A másik megoldandó kérdés a tűzoltóság előírásainak való megfelelés volt, amelyre a tervezőiroda tűzvédelmi szakértője végül megnyugtató megoldást talált.
A tervezői csapat számos műszaki kérdéssel behatóan foglalkozott a Domino tetőcserép homlokzaton történő alkalmazására során, így az alapos és precíz tervezői munka eredményeképpen a tervtanács dicsérettel javasolta megvalósításra a kerámia tetőcserepet egyedi módon alkalmazó épületet.

Egyedi csomópontok segítették a fegyelmezett kivitelezést
A környéken a több száz évvel ezelőtti kialakulásnak megfelelően döntően egy lakásos épületek állnak ma is. Jóllehet a szabályozási terv mára megenged egy intenzívebb beépítést, a környéken épültek már kisebb társasházak is, de az építész igyekezett a kialakult léptékhez tartani magát, ezzel az épületet minél inkább a környezetbe illeszteni. Az épület alapvetően egyszerű tömeggel, a környék tetőinek hajlásszögével azonos tetőhajlásszöggel, egyenletes nyílászáró-kiosztással készült. Az épületek párkány nélküli formájához igazodott azzal, hogy a tető és a homlokzat között a csatornát elrejtve, a párkányt elhagyva egyfajta hangsúlytalan tető átfordulás kialakítása mellett döntött, ezzel a homlokzatra forduló kerámia cserépnek az épülettömeg csökkentésében is szerep jutott.
A homogén felületet alkotó tetőre és homlokzatra kerülő anyag kiválasztásánál a történetiséghez illeszkedő égetett agyag használata nem volt kérdéses: az épületeket hagyományosan téglány vagy hódfarkú tetőcserép fedte. Ezzel egyben meghatározottá vált az épület színvilága is: a téglavörös és a patinás rézzöld.
A pala, mint a homlokzatra forduló tetők gyakori fedőanyaga nem jöhetett szóba, hiszen ennek az anyagnak itt nem volt hagyománya. A kerámia tetőcserép használata adott volt, ezt kellett átfordítani, amivel a „párkánytalanság” megoldható. Emellett hálóban rakható tetőcserépre volt szükség, hogy ne alakuljon ki téglakötés minta a homlokzaton. A cserepek közül határozott mintázatú nem jöhetett szóba, így esett a választás a sík felületű Domino cserépre, annak is a natúrvörös színű változatára, amely az évek múltával érettebb és maradandóan szép, sőt akár egyre szebb felületet eredményez.



A homlokzatra kerülő anyag megválasztása ezután számos további döntést befolyásolt, és egy sor feladat elé állította a szakembert. A teljes épületet 224x348 mm-s raszterben kellett megtervezni, hogy gazdaságosan lehessen burkolni a tetőt és a homlokzatot, és a tetőcserép mérete a nyílászárók méretét is meghatározta. A tetőn és a homlokzaton is azonosan futó raszterek fegyelmezett kivitelezést igényeltek, amelyet a tervező gondos kiviteli tervekkel, cserépkiosztással és az épülethez készített épületszerkezeti csomópontok megalkotásával is támogatott. Ez azonban nem szokatlan a részükről. „Szinte minden tervünk kiviteli szintű, és gyakran abból „visszalépve” készülnek az engedélyezi tervek. Az építész, a tervező munkája nem addig tart, amíg az engedélyezési terv, hanem ameddig az épület elkészül. Szívesen dolgozunk olyan beruházónak, aki saját jól felfogott érdekében kiviteli terveket kér és a projektvezetőt alkalmaz, mert az a beruházó tudja, hogy ezzel akár 5-10 % költséget is megtakaríthat a kivitelezés során, azaz bőven megéri mind a kiviteli terv, mind a hozzáértő projektvezető.”
Az ötlakásos társasház kivitelezési munkáit 2013 júniusában fejezték be.

A homlokzatra átforduló tető, vagy tetőre forduló homlokzat ma már nem számít szokatlan műszaki megoldásnak, ám az, hogy ezt a tervező kerámia tetőcserép felhasználásával oldotta meg, mindenképpen rendhagyó. Tehette ezt azért is, mert a kiválasztott, az építészek körében kedvelt, akár modern építészeti koncepcióhoz is kiválóan illeszkedő Domino cserép sima felületével, szögletes formájával, kiselemes homlokzatburkolat hatást keltve történelmi környezetben is megtalálja a helyét.
Éppen ezen hatása miatt a Domino választékából keresettebbek a napjaink építészeti stílusaihoz igazodó szürke és fekete árnyatok, jóllehet a 8 féle színben elérhető cserép között a Pécsen beépített natúrvörös és további természetes színárnyalatok is megtalálhatóak.
Általánosságban igaz, hogy amely anyag megfelelően ellenálló tetőn, azaz tetőfedésre alkalmas, az a homlokzaton is sok tekintetben megállja a helyét.

Tervező: Karlovecz Építésziroda Kft., Karlovecz Zoltán
Beruházó és fővállalkozó: Donátus 04 Kft., Engyel Tibor

www.creaton.hu