a Pesti Vármegyeháza (1052 Bp. Városház u. 7.) földszinti Nyáry Pál termében

15.00 – 15.10    Köszöntő    Dr. Tarnai Richárd, Nagy Gábor
15.10 – 15.40    Karácsony Tamás DLA      Esztergomi statiszták

A házak, melyeket magammal hozok nem műemlékek, nem kiemelt, podesztre állított példák. 

Ugyanakkor nélkülük nem csodálhatnánk a településszövetek változatos mintázatát, nem gyönyörködhetnénk a harmonikus utcaképekben, nem érezhetnénk természetesnek, élőnek épített környezetünket, nem tapasztalhatnánk annak folyamatos átalakulását, a napi használathoz való jóízű idomulását. Néhány mellékszereplő a vendégem: kis épületek, érdekes történetekkel, átszabott karakterekkel. Néhányuk csupán papírra vetett ötlet, a naprakészség, időszerűség lehetőségét  magában hordozó vázlat, a városban látottak, az itt szerzett tapasztalatok, ismeretek, az idegenből hozott élmények átiratai.

15.40 – 16.10    Gunther Zsolt DLA    A pannonhalmi bazilika tisztasága

Lehet-e egy narratív típusú történelmi és művészettörténeti felfogással szemben egy, a gondolati összefüggésekre koncentráló, koncepcionális szemlélet irányadó egy műemlék kezelésekor? Az előbbi a könyvelő szellemiségében számba vesz, listáz és a polcon felcédulázva gondosan elhelyez. A műemlék továbbélése – a maga testiségében és lelkiségében – nem érdekli. Az utóbbi eltekint a koncepció számára lényegtelen, a liturgia számára akadályként megjelenő, a történelem során rárakódott elemektől, és az entitást, ezen keresztül az általános érvényességet hangsúlyozza. Ez a hozzáállás a koherens művészeti alkotás létrejöttének lehetőségét hordozza magában, míg narratív változata kizárja azt.

16.10 – 16.25    Kávészünet

16,25 – 16.55    Magyari Éva, Pazár Béla

Rekonstrukció VAGY  integráció klasszikusnak számító vitája helyett, rekonstrukció ÉS  integráció együttes alkalmazása tűnik megfelelőnek. Első lépés a megismerés. A felfedezés, megfejtés, megértés, beleélés során valami csoda történik: valami távoli, kicsit idegen és élettelen, jelenlegivé és ismertté változik Az építészeti műalkotás is szorosan kötődik a múlthoz, a korhoz, amely meghatározott céllal és rendeltetéssel létrehozta, nem áll mozdulatlanul, változatlanul az idők folyamán, de jelenlevőségével át tudja hidalni az idő folyamát, kapcsolatot tud tartani a múlt és a jelen között. A megértő befogadás talaján elvégzett rekonstrukcióval és a jelenkori életről gondolkodó, integrációval, beillesztéssel, hozzácsatolással biztosítható a múlt közvetítésének fennmaradása a jövőben is.

16.55 – 17.25    Balázs Mihály DLA      Párbeszéd és együttműködés

Saját múltunk, kultúránk térbeli és időbeli dimenzióit megérteni és azzal természetes viszonyt kialakítani mindig kihívás a jelen számára. Különösen összetett ez a folyamat akkor, ha egy tágabb közösség, egy egész nemzet identitását meghatározó szakrális helyről van szó, melyhez az idők során számtalan érzelmi szál tapadt, miközben maga a hely fizikai valóságában egy város közepén álló rom.  Az ellentmondások feloldásának egyetlen módja a párbeszéd és az azon alapuló együttműködés lehet, csakhogy az építészet ma nem, vagy nem kellő súllyal tárgya a közbeszédnek. Ha mégis azzá válik, gyakran negatív összefüggésben jelenik meg, ami nem segíti a kölcsönös megértést. Előadásomban a Székesfehérvár Nemzeti Emlékhely építészeti kialakításáról évtizedek óta folyó szakmai és társadalmi párbeszéd kapcsán felmerülő gondolataimat, kételyeimet fogom megosztani a hallgatósággal, hangsúlyozottan pozitív megközelítésben.

17.25 – 18.00    Kérdések és válaszok

Minden érdeklődőt hívogatunk, és szívesen látunk
Pest Megyei Kormányhivatal