MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA
Beszámoló az elnökség 2011. első félévi munkájáról
Elnökségi ülés – 2011. július 29.

A Magyar Építész Kamara fennállása óta eltelt 14 évben eddig soha nem tapasztalt nehéz időszakot él át a magyar építész társadalom. Az elhúzódó válság alapjaiban kezdi ki a mai tervezőirodai rendszert, létükben veszélyezteti a tervezőirodákat. A gazdasági kilábalás érezhetően lassúbb lesz a vártnál. Ma még jósolni is nehéz, hogy mikor indul meg újra úgy a gazdaság, hogy építési igények és megrendelések formájában, a tervezőirodákban is érezhető legyen.

A MÉK elnökségének tagjai, mint szakmagyakorló építészek, teljes mértékben átérzik ezt a rendkívül nehéz helyzetet, és elsődleges célkitűzésüknek tartják, hogy épségben, biztonságosan kormányozzák át a szakma önkormányzati szervezetét a viharos vizeken. Mindamellett ilyen nehéz körülmények közepette is meg kell őrizni az optimizmusunkat, amellyel a jövőben tekintünk, és amellyel dolgozunk. Az elnökség elmúlt fél éve ennek a kettősségnek a jegyében telt, miközben igyekeztünk megvalósítani a törvényes keretek között küldöttgyűlés által elfogadott programot és célkitűzéseket, amelynek mentén az építész társadalom megerősödve kerülhet ki a folyamatból. Az elnökség a július végi ülésén áttekintette az eddig elvégzett munkát, és számba vette az elért eredményeket. 

Az építészeti tevékenységet folytatók érdekeinek a képviselete:

Az építészeti tevékenység társadalmi elismertségének javítását alapvetően a nemzeti építészetpolitikai program kidolgozásával és gyakorlati alkalmazásával látjuk megvalósíthatónak. A MÉK 2003. év óta következetesen dolgozik ezen a programon, amely ebben a félévben rendkívül nagy lendületet vett az Európai Unió vezető országaként megrendezésre kerülő EFAP (Európai Építészetpolitikai Fórum) konferencia megrendezésével. A Belügyminisztérium által nyújtott támogatás felhasználásával a MÉK Külügyi munkabizottsága volt a főszervezője a rendezvénynek, amely kiemelt programja volt az elnökségnek. A konferencián 20 európai ország kb. 80 szakembere és több mint 100 magyar építész, főépítész, kormánytisztviselő vett részt. A négynapos rendezvénynek rendkívül jó visszhangja volt a külföldi és a hazai kollegák körében. A konferenciáról magyar és angol nyelvű kiadvány készült. 

Rendhagyó, és reményeink szerint hagyományteremtő eseménye volt az elmúlt fél évben az Ybl díj átadása, amelyre a szakma régi óhaja szerint a művészeti díjakkal együtt, a Néprajzi Múzeum aulájában került sor. Pintér Sándor belügyminiszter Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter társaságában adta át a díjakat. Az esemény komoly szakmai diplomáciai siker, amelyet dr. Szaló Péter helyettes államtitkár és Entz Géza kulturális tanácsadó hatékony segítségévek sikerült elérni.

A szakmai kamarák megerősítése és a tervezőirodák függetlenségének megőrzése érdekében a készülő Gazdasági Kamarai Törvény egyeztetésére kidolgoztuk az osztrák kamarai törvény és a magyar ügyvédi törvény mintájára a tervező cégek kamarai nyilvántartására vonatkozó javaslatot. A javaslat lényege, hogy az építészeti tervezési munkát folytató cégeket nem a cégbíróság, hanem a kamara tartaná nyilván. Ebből következően nem tartoznak a Gazdasági Kamara hatáskörébe. A javaslat keresztülviteléhez elsősorban a mérnöki kamara hathatós támogatása szükséges.

Az építészeti tevékenység széleskörű szakmai közönség előtti megismertetését célozza a Hungexpo Zrt-vel kötött szakmai együttműködés, amelynek keretében a Construma Szakvásáron a kamara térítésmentesen kiállítási standot, a kamarai tagok ingyenes belépőt és továbbképzési pontot kapnak. A szakvásárt és a kapcsolódó előadásokat ebben az évben a kamarai tagok kb. 50%-a látogatta meg, a belsőépítész tagozat építette a standot és folyamatos szakmai konzultációt biztosított az érdeklődőknek. A MÉK standja a kiállítás szakújságíróitól a Legszebb stand díjat kapta.

Az építészeti tevékenység társadalmi elismertségének javítása érdekében együttműködési szerződést kötöttünk a Magyar Kőszövetséggel, amelynek keretében ebben a félévben kerül megrendezésre az I. Magyar Kődesign díj – 1.000.000 Ft-os díjazással. A pályázati felhívásra 8 pályamű érkezett, amelyből a szakmai zsűri az I. díjat a Füleky Borászat - Bodrogkeresztúr – építészek: Félix Zsolt és Fialovszky Tamás, és munkatársaik – Építész Stúdió Kft. tervezőinek ítélte. A pályázatok kiemelkedő szakmai színvonaláért a zsűri ajánlására a Kőszövetség minden pályaművet különdíjban részesített.

Együttműködés a kormányzati szervekkel
BM - Építésügy Fórum

BM keretében miniszteri rendelettel felállított testületben, öt munkacsoportban 2011. év elejétől intenzív munka indult meg. A MÉK minden munkacsoportban aktívan, kezdeményezően vesz részt. A munkacsoportok és a képviselő, és a szakmai munka területei:

I. Az épített környezet alakításának helyi eszközrendszere munkacsoport
Körmendy János, Liszkay Krisztina, dr. Orosz Bálint

• OTÉK felülvizsgálat
• Helyzetkép – TTT mankaanyaga

II. Építési követelmények munkacsoport
Csontos Csaba, Fáy Piros, Kapu László

• OTÉK követelmények felülvizsgálata
• Szabványügyi kérdések

III. Építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárások munkacsoport
Mónus János

• Építésügy hatósági eljárások felülvizsgálata

IV. Tervezési és építőipari kivitelezési munkacsoport
Noll Tamás, Kovács Imre

• Az építési folyamat szereplői – MÉK előkészítő anyag – Kovács Imre tanulmánya
• Minőségbiztosítási kérdések – ISO – MÉK rendszer
• Tervellenőrzés – jelenlegi szabályozás átalakítása, kamarai szerepvállalás
• Tervezői – kivitelezői szerződésrendszer – FIDIC szerződések – új szerződések
• Vitarendezés – békéltetés, mediáció, választott bíráskodás
• Közbeszerzési ügyek, útmutatók – minőség alapú kiválasztás
• Építőipari cégregisztráció – szakmai kamarai cégregisztráció

V. Szakmagyakorlás- oktatás-képzés munkacsoport
Birghoffer Péter, Dulácska Zsolt, Hajnóczi Péter, Makovényi Ferenc

• Szakmai jogosultságok rendezése
• Építész továbbképzési rendszer továbbfejlesztése
• Építész felsőoktatási helyzetkép és problématérkép
• Szakmunkásképzés új formája

Együttműködés a kormányzati szervekkel – Stratégiai partnerségi megállapodás
A 2010. évi CXXXI. Törvény: A jogszabályok előkészítéséről és egyeztetéséről alapján 2011. július 4.-én a kamara stratégiai partnerségi megállapodást kötött a Belügyminisztériummal.

Jogszabályok véleményezése – Alkotmány

A MÉK aktív szerepet vállalt az új Alkotmány véleményezésében. Alátámasztó munkaanyagként a főtitkár úr elkészítette az európai alkotmányok összehasonlító vizsgálatát, amelyben az épített és táji környezet megjelenését vizsgáltuk. Az első alkotmánytervezettől fogva következetesen képviseltük az egészséges, az emberhez méltó környezet jogának megjelenítését. A kamara sikere, hogy végül az erre vonatkozó utalások bekerültek az alaptörvénybe. Bízunk benne, hogy később, erre építve a sarkalatos törvényekben és egyéb jogszabályokban biztosítható lesz ennek az alapvetésnek a kifejtése.

NGM - Építésgazdasági Tanács

Matolcsy György miniszter kezdeményezésére 2010 decemberében konzultációs testületként megkezdte működését az Építésgazdasági Tanács Építés-stratégiai Albizottsága, amelynek vezetésére a MÉK elnökét kérte fel Bencsik János államtitkár. Az albizottság, amelynek munkájában döntően a szakmai szervezetek képviselői vettek részt, a Costruma szakkiállításon és vásáron megrendezett konferencián munkaközi állapotban mutatta be a koncepcióvázlatot, amelynek kidolgozott változatát júniusban adta át a nemzetgazdasági miniszternek.

Építésgazdaság élénkítő programok – javaslatok az Új Széchenyi tervhez

2010. szeptemberében átadtunk a Gazdasági Minisztériumnak a kamara programjavaslatait, amelynek elsődleges célja az építésgazdaság egyes területein a tervezési előkészítő munka elindítás volt:
1. Középületek műszaki állapot-felvételi programja
2. Pályázatelkészítő Alap felállítás önkormányzatok részére
3. Pályázatelkészítő Alap felállítása gazdálkodó szervezetek részére
Annak ellenére, hogy a programokról pozitív visszajelzéseket kaptunk, és az elmúlt fél évben minden fórúmon próbáltuk elérni azok beindítását, a mai napig erre utaló jeleket még nem látunk.

A MÉK MŰKÖDTETÉSE

A szakmai programok mellett az elnökség alapvető feladata a MÉK mint hivatal működtetése. Az elnökség ennek a feladatának is igyekezett maradéktalanul eleget tenni. A hivatali ügyintézés, a másodfokú eljárások intézése, a névjegyzékvezetés, a honlap gondozása és naprakész információkkal történő ellátása, a kamarai kiadványok előállítása, a jogosultsági vizsgáztatás, a továbbképzési rendszer folyamatosan, napra készen működött. Ebben az évben is kiadásra került a kamarai Évkönyv, amely újra tartalmazza területi felosztásban a kamarai tagok név- és jogosultság jegyzékét.
A MÉK hivatala a MÉK Nonprofit kft-vel megfelelő munkamegosztásban, üzemszerűen működött, minden beérkezett ügyet haladéktalanul elintézett, és hathatós segítséget nyújtott az elnökség, a bizottságok és a tagozatok szakmai munkájához.

Kamarai szabályozás egyszerűsítése

A felügyeleti minisztérium észrevételezése alapján és az egyszerűsítés, átlátható szabályozás érdekében a főtitkár és a jogi mb. közös munkájával megtörtént a kamara belső szabályzatainak a felülvizsgálata, egyszerűsítése. Az új alapszabályt a küldöttgyűlés egyhangú döntéssel fogadta el.

Etikai szabályozás egyszerűsítése – az eljárások gyorsítása

Az Etikai bizottság a törvényes keretek adta lehetőségeken belül elkészítette a szabályzat módosítását, amelyet a küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadott. Ezt követően elkezdődött a MMK etikai bizottságával és a BM tisztviselőivel közösen a teljes etikai eljárásrend törvényi szabályozásának a felülvizsgálata, egyszerű, gyors eljárási rend kialakítása.

A Szakmagyakorlási mb. Csontos Csaba és Dulácska Zsolt közreműködésével a márciusi küldöttgyűlésre elkészítette a Magyar Mérnöki Kamarával közös épületek tervezésére vonatkozó Építészeti és mérnöki alkotások és szolgáltatások díjszámítási szabályzat 2011. kamarai szabályzatot. A szabályzatot a MÉK Küldöttgyűlés jóváhagyta, ezt követően a MMK elnöksége is elfogadta. A szabályzat a lektorálást és a grafikai kidolgozást követően várhatóan szeptemberben kerül kiadásra.

A Szakmagyakorlási mb. befejezte az ISO Minőségirányítási rendszert kiváltó kamara Minőségbiztosítási útmutató kidolgozását. Az útmutató tartalmazza a tervező cégekre vonatkozó minőségbiztosítási ismereteket, amelyek segítségével bármely cég kidolgozhatja a saját cégére vonatkozó rendszert leíró kézikönyvet. A MÉK elnökségének határozott szándéka, hogy az egyes közbeszerzési eljárásokban alkalmassági feltételként megkövetelt ISO tanúsítvánnyal azonos értékű minőségbiztosítási rendszert tudjon a tagjainak ajánlani.

Minőségen alapuló kiválasztás elvének érvényesítése

A Tervpályázati mb. Kalo Emese vezetésével elkezdte a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos általános tájékozódást elősegítő kiadvány és a tervpályázatok előnyeit bemutató kiadvány kidolgozását.

A Közbeszerzési mb. Kováts András vezetésével elkészítette a tervezőket és az ajánlatkérőket tájékoztató, az „Építészeti tervezési munkák beszerzése” című útmutatót. Az útmutató kiadása az időközben történt új Közbeszerzési törvény elfogadása miatt felfüggesztésre került. A bizottság az új törvény alapján átdolgozza az útmutatót, amelynek kiadását az őszre tervezzük.

A Kamarai reformbizottság, amelyet Ertsey Attila vezetett, februárban elkészítette összefoglaló jelentését, amelyet az elnökség tudomásul vett. Ezt követően a Területi Elnökök Tanácsa úgy döntött, hogy a bizottság befejezi a működését. A fennálló akut kérdések – tagdíjfeladási rendszer – megoldására a TÉT egy új munkacsoportot hozott létre, Hajnóczi Péter, Martin Gábor és Szász László részvételével, amelynek feladata pontos helyzetkép felvétele a területei kamarák és a MÉK működéséről és gazdálkodásáról, majd ennek alapján javaslattétel az új szabályozás kialakítására. A munkacsoport júliusban kezdte meg a munkát.

TAGOZATOK MUNKÁJA

A Belsőépítészeti tagozat O. Ecker Judit vezetésével megrendezte „A belsőépítészet minőségi térformálás” kiállítást és ehhez kapcsolódóan kétnapos konferenciát tartott. A tagozat biztosította a MÉK sikeres részvételét a Construmán, a stand megtervezésével, szponzorok megkeresésével, szakmai konzultáció biztosításával és előadások tartásával. Ebben az évben is megrendezésre került „Az év belsőépítésze” pályázat és díjátadás. Folyamatban van a 2010. évi „Terek, tárgyak, anyagok” konferencia kiadványának összeállítás, és Mikó Sándor belsőépítészről könyv készítése.

A Műemlékvédelmi és restaurátori tagozat dr. Czétényi Piroska vezetésével folyamatosan ellátta a műemlékvédelemhez kapcsolódó jogszabály-véleményezést – ezen a területen kiemelkedő jogszabályt fogadott el az országgyűlés: 2011. LXXVII. Törvény a világörökségről.

A Kert -és Tájépítészeti Tagozat Schuchmann Péter vezetésével a hazai tájépítészet eredményeit bemutató TÁJODÜSSZEIA 2010 kiállítás 2011 első félévében három új helyszínen mutatta be. A kiállítás februárban Győrben, májusban a Vajdaságban, júniusban pedig Fehérvárcsurgón - a területi építész kamarákkal társrendezésben - minden helyszínen egész napos szakmai konferenciával egybekötve került megrendezésre.
A kiállítás angol nyelven is megjelentetett katalógusával a Tagozat sikerrel szerepelt a tájépítészek nemzetközi szövetségének 2011 évi kongresszusán.
A vezetőség - a Magyar Tájépítészek Szövetségével és a SEMMELROCK Kft-vel együttműködve - megteremtette az ÉV TÁJÉPÍTÉSZE és az ÉV JUNIOR TÁJÉPÍTÉSZE díj alapításának feltételeit, a NKA pályázati támogatásával pedig biztosítottá vált a díjátadáshoz kapcsolódó szakmai rendezvények magtartása.

A Településrendező és tervező tagozat Liszkay Krisztina vezetésével rendkívül alapos szakmai munkával javaslatot tett az OTÉK fogalmak koncepcionális felülvizsgálatára, az OTÉK 1-49.§ felülvizsgálatára, valamint elkészítette az Összevont helyzetértékelés tanulmányt.

Ha röviden értékelhetem az elnökség, bizottságok és a tagozatok és a titkárság munkáját, akkor azt kell mondanom, hogy a MÉK a küldöttgyűlésen felvázolt teljes program mentén összehangoltan működött az I. félévben. Ehhez az összes résztvevő önzetlen munkájára volt. Mindenkinek köszönet az elvégzett munkáért.

Kapcsolat a területi kamarákkal

A kamara belső kohéziójának erősítése érdekében az elnökség fokozott figyelmet fordított a területekkel való kapcsolattartásra. Az elnökség tagjai a területek meghívására minden esetben részt vettek a területi taggyűléseken, elnökségi üléseken. Az elmúlt fél évben három alkalommal került megrendezésre a Területi Elnökök Tanácsának az ülés, egy alkalommal országos titkári értekezletet tartottunk.

Gazdálkodás

Az elnökség a 2010-es évben stabilizálta a kamara gazdálkodását, felszámolta az átláthatatlan és veszteséges helyzetet. Az idei évet jelentős pénztartalékkal tudtuk elindítani, de a területi kamarák előrehozott befizetési segítsége nélkül még ez is kevés lett volna az év elején jelentkező kifizetések fedezetére. Az év első felében több utófinanszírozott szakmai programot bonyolítottunk le, amely teljes mértékben lekötötte a MÉK forrásait. A kiegyensúlyozott gazdálkodást ebben a félévben csak a küldöttgyűlés által elfogadott kiegészítő tagdíjrészesedés befizetéssel, és a tisztségviselők és bizottsági tagok áldozatos munkájával – ebben a félévben a támogatási pályázat elszámolásához történt kifizetéseken túl senki nem kapott még munkadíjat, tiszteletdíjat - lehetett biztosítani.

Ugyanakkor egyértelműen látni kell, hogy az elnökség a törvényben előírt feladatainak a teljesítéséhez és a szakmai program megvalósításához nem rendelkezik elégséges forrással, működésének megfelelő finanszírozása továbbra is megoldatlan kérdés. Így a kitűzött célok megvalósítását mindig az adott pénzügyi lehetőségekhez kellett igazítanunk. Ahogy egy bölcs budapesti kollegánk javasolta „mindenki addig nyújtózkodjon, ameddig a takarója ért” elvet valósítottuk meg a gyakorlatban.

Nyílt levél és a kamarai nyilvánosság

Végül szólnunk kell egy furcsa ügyről, amely meglehetősen váratlanul érte az elnökséget. Arról a nyílt levélről van szó, amely néhány konkrét ügy kapcsán, kérdésekbe csomagolva tétlenséggel vádolta a MÉK elnökét és a MÉSZ elnökét. Miközben figyelmünket és energiánkat a beszámolóban bemutatott munka, a szakmai program megvalósítása kötötte le, folyamatosan megfelelő szinten próbáltuk kezelni a szakmát érzékenyen érintő tervpályázati ügyeket is. Meggyőződésünk, hogy a szakma érdekeinek hatékony képviselete jelenleg azt követeli meg, hogy megfontoltan, kiszámíthatóan, a politika szereplőit partnerként kezelve tárgyaljunk. Ezért tudatosan kerültük a hangos konfliktusokat. Továbbra is úgy véljük, hogy ezen az alapálláson csak akkor érdemes változtatni, ha kimerülni látszanak a fontolva haladás lehetőségei. Megítélésünk szerint itt még nem tartunk, ezért elsősorban szakmai segítség felajánlásával, szakmai tanácsadással próbáljuk ezeket az ügyeket kezelni, mindig a törvény adta lehetőségek figyelembe vételével.

Így járunk el a debreceni stadion ügyében, és így járunk el a Népstadion és a bajbajutott deviza-hiteleseket megsegítő program esetében is.

A budai vár és várlejtő rehabilitációja kiemelt kormányzati program, amelyet dr. Zumbok Ferenc miniszteri biztos irányit. A biztos úr kinevezését követően a MÉK kezdeményezője volt azoknak a szakmai találkozóknak, ahol a biztos úr bemutatkozott, és felvázolta azt az együttműködési rendszert, amelyben a szakma véleményére és munkájára számít.

A Széll Kálmán tér ügye és a főpolgármesteri tanácsnokok ügye alapvetően budapesti ügyek, ezeket az ügyeket a megegyezett munkamegosztás szerint elsősorban Bálint Imre BÉK elnök kíséri figyelemmel. Elnök úr a BÉK küldöttgyűlésén, május 20.-án beszámolt arról, hogy ő is felkérést kapott a főpolgármesteri tanácsba.

Azt természetesen elfogadhatónak tartjuk, hogy a levél megfogalmazóinak más elképzelésük van az eredményes érdekképviselet módjáról, eszközeiről. Az már kevésbé érthető, hogy olyan építész kollegák tették fel a kérdéseket, akik meglehetősen jól ismerték az elnökség intézkedéseit, álláspontját. Mindenesetre az elnökség számára is nyilvánvalóvá vált, hogy sokkal nagyobb figyelmet kell arra fordítanunk arra, hogy eljussanak a tagsághoz is a szükséges információk, láthatóvá váljék az a munka, amelyet az elnökség végez a tagság érdekében.

Budapest. 2011. július 29.

Noll Tamás
MÉK elnöke