Ötödik alkalommal került átadásra a Pest Megyei Építész Kamara általa alapított Wéber Antal-díj. A magyar műépítész nevét viselő díjjal a kiemelkedő alkotói tevékenységet folytató pest megyei kamarai tagsággal rendelkező szakmagyakorló munkáját kívánja elismerni a Kamara. Wéber Antal a XIX. századi magyar építészet meghatározó építész egyénisége, Ybl Miklós pályatársa. Neoreneszánsz építészete a reneszánsz mélyen átgondolt újraértelmezése. Magántanítóként, majd az építészeti közélet jeles tagjaként komoly figyelemmel fordult a felnövekvő szakmai generációk felé. Munkásságát a minőség és a szakmai közéletben végzett áldozatos tevékenysége emelte ki a korabeli átlagból.

A Wéber Antal-díjat 2021. október 8-án a Pest Megyei Építész Kamara Megyeházán tartott ünnepi küldöttgyűlésén Füleky Zsolt építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár, dr. Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott és a szakma képviselőinek jelenétében Philipp Frigyes, a Pest Megyei Építész Kamara elnöke és dr. Hajnóczi Péter, a Pest Megyei Építész Kamara alelnöke, a Magyar Építész Kamara elnöke adta át.

A Wéber Antal-díj alapító okirata szerint évente két díj adható ki, kivételes esetben ez a díj csoportnak is járhat. Az idén három magas szakmai minőséget képviselő pályázat érkezett be, nehéz lett volna közülük két díjazottat választani. A zsűri úgy döntött, hogy Dobos Botond Zsolt DLA egyéni díja mellett, Dénes Eszter Liliána és Kassai-Szoó Dominika Sarolta esetében megosztott díjat ad ki, mivel ők ketten a Településképi és Tájegységi kézikönyvek közös szerzőiként jeleskedtek.
2021. évben Wéber Antal-díjban részesült:
Dobos Botond Zsolt DLA az építészeti és közéleti munkásságának elismeréseként Wéber Antal-díjban részesült.
Dobos Botond Zsolt DLA egyetemi és külföldi tanulmányai során megszerzett ismeretei bázisán egy karakteres, érzékeny, kreatív tervezői szemlélet ismerhető fel. Tervezett és megépült épületei széleskörűek, a díjazott budaörsi benzinkúttól, a termelői piac, lábatlani tudásközpont, trópusi növényház, lakóegyüttes Budaörsön, vitorlástelep Alsóőrsön, rádiós és filmes belsőépítészeti feladatokig. Munkáiból leszűrhető az építészeti igényesség, a feladathoz való építészeti eszköztár változatos, innovatív, de mértéktartó összeválogatása, az egyszerűségre, és egyidejűleg egyediségre való törekvés. Szakmai közéleti tevékenysége a HÚSZNEGYVEN Budaörsi Fiatal Építészek Műhelye egyesület keretében jelenik meg, programokat szerveznek, aktívan részt vesznek az önkormányzat munkájában, véleményezésekkel, párbeszédek kezdeményezésével, a civil lakosság bevonásával.

Dénes Eszter Liliána és Kassai-Szoó Dominika Sarolta a Településképi Arculati Kézikönyvek terén mintául szolgáló munkásságuk és szakmai közéleti tevékenységük elismeréseként megosztott Wéber Antal-díjban részesültek.
Dénes Eszter Liliána a bölcsész egyetemi évek után a BME építészmérnöki karán szerzett diplomát. A balatonhenyei nyaraló átalakítása 2017-ben sikert hozott, elnyerte az Év háza fődíját. 18 településképi, illetve tájegységi Arculati Kézikönyv őrzi keze nyomát. Szakmai közéleti munkájának gyümölcsei folyóirat szerkesztésben, életmű kiállítás szervezésben, építész szakírói munkásságban, építészetet népszerűsító TV sorozatban nyilvánulnak meg.
Kassai-Szoó Dominika Sarolta több intézményben szerzett képzettségei bizonyítják sokirányú szakmai érdeklődését, kifogyhatatlan tudásvágyát. Munkái igen széles spektrumon mozognak a településkép védelemmel, településtervezéssel, építészeti tervezéssel kapcsolatban. Számos településképi, illetve tájegységi arculati kézikönyv készítésében közreműködött. Közéleti tevékenységében nagy hangsúlyt kap az értékmentés, a közösség, a helyi identitás erősítése, a szemléletformálás.
Felkért koncepcióalkotóként mindketten részt vettek abban a példa nélküli térségi összefogásban, melyet Budakalász városa 2016-ban Turi Attila főépítész kezdeményezésére hívott életre, és melyen először vetődött fel a Pilisi Építészeti Útmutató összeállítása. Közös ügyükké vált egy olyan hiánypótló kiadvány megvalósítása, mely a pilisi építészeti értékek megőrzése mellett sorvezetőként szolgált volna az építeni, felújítani szándékozóknak. Időközben a TAK megjelenésével az építészeti útmutatók ügye kormányzati szintre emelkedett, részt vettek a kézikönyv koncepciójának, a közösen felhasználható fejezetek részleteinek kidolgozásában. Elsők között készült el a budakalászi kézikönyv és a hozzá kapcsolódó rendelet, melynek egyik legnagyobb eredménye a tervező csapatuk által kidolgozott, a Pilisre nézve egységes fejezet, valamint az alapelveket bemutató munkarész volt, melyet valamennyi, az összefogásban résztvevő település számára átadtak a TAK-ban való felhasználásra.

Gratulálunk a kitüntetetteknek!