A 2018. júliusától megváltozott jogszabályok listája (a teljesség igénye nélkül):
- Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
Hatályos: 2018.07.01. - 2018.12.31.
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600150.TV×hift=20180701
- A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény
Hatályos: 2018.02.15-
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=196051.344327
- A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
Hatályos: 2018.07.01-től
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=191285.348444
- A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
Hatályos: 2018.07.01-től
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=57474.348220
- Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
Hatályos: 2018.07.01-től
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=30824.348382
- A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény
Hatályos: 2018.07.01 –
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600058.TV×hift=20180701
A módosítások lényege:
A törvényben pontosításra került az országos és területi kamarák törvényességi felügyeletet ellátó miniszter megjelölése a minisztériumok felsorolásáról szóló kormányrendelet alapján. a jövöben az áltaános törvényességi felügyeletet ellátó tárca az építésügyi szabályozásért, és építéshatósági ügyekért felelős miniszter lesz.
Kiegészítésre kerültek továbbá pontosítási céllal a fegyelmi vétség elévülésre vonatkozó, vagyis a fegyelmi eljárás lefolytatását gátló körülmények.
Kis értelmezési problémát ugyan felvethet a módosítás, mivel a kétéves elévülést főszabály szerint továbbra is a cselekmény elkövetésétől kell számítani, ha azonban a cselekmény miatt büntetőeljárás indult, a kétéves határidőt nem az elkövetéstől, hanem az eljárás befejezésétől kell számítani a módosítás szerint. Itt is érvényes a szabály, hogy ezen határozatok kamarai közlését követő 3 hónapon belül van lehetőség és kötelezettség hivatalbóli fegyelmi eljárás megindítására.
„35. § (1) A fegyelmi eljárást kezdeményezheti
a) természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: panaszos),
b) a kamara szerve, tisztségviselője, tagja,
c) hatáskörében eljárva a szakmagyakorlási jogosultságról névjegyzéket vezető szerv, az építésügyi (létesítési) és építésfelügyeleti hatóságok.
(2) A fegyelmi eljárást fegyelmi vétség gyanúja esetén vagy ha azt a tag maga kéri, az etikai-fegyelmi bizottság elnöke írásban rendeli el a hozzá beérkezett írásbeli bejelentés, megkeresés vagy a feladatkörében tudomására jutott tények alapján, és kijelöli az eljáró fegyelmi tanács elnökét és tagjait. A fegyelmi eljárásról az etikai-fegyelmi bizottság elnöke haladéktalanul értesíti az eljárás alá vont személyt és a panaszost.
(3) A panasz visszavonása a fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.
(4) A fegyelmi eljárás megindításának nincs helye, ha azt a területi kamara a kötelezettségszegésről szóló panasz beérkezésétől, hivatalból megindított eljárás esetén a jegyzőkönyv felvételétől számított három hónapon belül nem indította meg vagy az elkövetéstől számított két év eltelt. Ha a cselekmény miatt büntetőeljárás indult, és az nem végződött felmentéssel, a három hónapos határidőt a bíróság jogerős határozatnak vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának a kamarával való közlésétől kell számítani. a A kétéves határidőt pedig az eljárás a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától kell számítani.
(5) A fegyelmi eljárást annak megindításától számított 90 napon belül be kell fejezni.
38. § (1) A Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a területi mérnöki kamarák, és a területi építész kamarák (a továbbiakban együtt: kamarák) tevékenysége felett az általános törvényességi felügyeletet az építésügyért építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. Azokban az esetekben, amikor a kamarák törvényességi felügyeletére a sajátos építményfajtákra vagy a műemlékekre vonatkozó jogszabályokkal összefüggő tevékenysége alapján kerül sor, akkor a miniszter a törvényességi felügyelet körében gyakorolt intézkedéséhez - előzetesen - kikéri, illetve figyelembe veszi az illetékes miniszter szakmai véleményét."
Megállapította: 2007. évi LVII. törvény 15. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
Megállapította: 2012. évi CLVII. törvény 14. § (1). Hatályos: 2012. XI. 14-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Megállapította: 2012. évi CLVII. törvény 14. § (2). Hatályos: 2012. XI. 14-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Megállapította: 2012. évi CLVII. törvény 14. § (2). Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 72. § a).
Módosította: 2012. évi CLVII. törvény 21. § 5.
Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 318. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (2) o).
Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 318. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (2) o), 2018. évi V. törvény 10. §.
Összeállította:
Dr. Gáts Andrea LL.M:
jogalkotási szakjogász
Utolsó módosítás időpontja: 2018-07-06 10:45:08
Beküldő: Gáts Andrea
Megtekintések száma: 17937
Rövid link: https://mek.hu/index.php?id=44809