MAGYAR SZOBRÁSZOK és ÉPÍTÉSZEK – KÖZSZOBROK - ÉPÜLETSZOBRÁSZAT ÜNNEPE

Tiszta lélek, tiszta szándék
Akár siker, akár nem…
/Széchenyi István/

A nyilvánvaló tényt, az építészet és szobrászat, a szobrászat és épületszobrászat együtthatását népszerűsítő, Ybl Egyesület rendezésében 2011 óta évente megvalósuló Szoborünnep dátuma Izsó Miklóshoz kötődik. Egy mai kortárs épület műtárgyként is értelmezhető, illetve egy kortárs szobor sokszor építményként is hat. A műemlékeknél, így Ybl alkotásainál sem szétválasztható az épület és az épületszobrok értékelése. A köztudatban sokszor hiszik, hogy a szobor minden része szobrászművész alkotása, pedig a szobrok talpazata, a szobrászművészek alkotásait tartó építmények építőművészek alkotásai. Említhetjük például Ybl és Izsó vonatkozása miatt, az 1882-ben felállított, Reményi Ede hegedűművész kezdeményezte, Izsó Miklós mintája nyomán, Huszár Adolf készítette Petőfi szobrot, amelynek talpazatát, s a szobrot körülvevő rácsot Ybl Miklós tervezte.

Talán Magyarországnak egyetlen olyan kis települése sincsen, ahol ne lenne legalább egy első vagy második világháborúra emlékeztető honvéd emlékmű, egy „Mária” (Pestis-) szobor, vagy az 56-os forradalomra emlékeztető köztéri alkotás. De ismertek azok a köztéri szobrok is, amelyek a település, vagy bizonyos budapesti kerület szülöttjét, valamikori ott élőjét, jelentős személyiségét ábrázolja. Tehát az egész országban mindenütt van lehetőség a szobrászok, szobrok, építészet és szobrászat kapcsolatának ünneplésére, az illető köztéri szobor közterén együtt örülhet az adott kis közösség a művészet, a szépség megnyilvánulásának.