A szakmai résztvevők közel egy év alatt készítették el a településképi arculati kézikönyveket (kézikönyv vagy TAK), és a településképi rendeleteket (rendelet vagy TKR) a 2016 végén kiadott útmutató céljainak megfelelően. A Magyar Építész Kamara már a készítésnek is aktív résztvevője volt, és azóta is folyamatosan és intenzíven gondozza a témát. Rendszeresen konferenciákat szervez, kiadványokat jelentet meg, a készítők, hozzáértők és a kézikönyvet és rendeletet használók számos és magas színvonalú előadásai és cikkei felhasználásával.

A MÉK ezen felül 2020-ban jelentette meg első tanulmánykötetét a TAK és TKR összefüggéséről és viszonyáról, rövid bevezetőt követően 9 esettanulmány publikálásával. Az indító tanulmánykötet felvállalt célja a figyelemfelhívás volt, és megalapozása a további kutatásoknak. A továbblépést ugyanis a kialakult helyzet elemzésével és tanulságok levonásával lehet biztosítani. Ennek megfelelően készült el „Az építészeti kultúra terjesztésének hazai évtizedei” című összefoglalás, és „A TAK-ok és TKR-ek vizsgálata a nyilvánosság számára való elérhetőség, a minőség és a koherencia szempontjából”. A tudományos igényességgel készült tanulmányok közül az első, rendszerezi a magyarországi előzményeket, míg a másik, a TAK és TKR szinvonalának és viszonyának vizsgálatán túl, az egyik leglényegesebb kérdést is elkezdi analizálni: a kézikönyvben foglaltak mennyire „terjednek”, mennyire megismerhetők az építtetők, és azon túl az állapolgárok számára. Az építészeti kulturáltság megalapozása, kialakítása és növelése mai világunkban sziszifuszi feladat, de sosem szabad feladni. A tanulmányok tehát itt nem érnek véget, a munkát folytatjuk tovább.

Hajnóczi Péter
MÉK elnök

Olvasható online