Mint korábban beszámoltunk, a Területi Elnökök Testülete (TET) – az eddig megszokottól eltérően – sűrűbben és „vidéki” helyszíneken is ülésezik. Ettől a változástól azt reméljük, hogy egyfelől több aktuális téma lehet terítéken, másfelől a kihelyezett ülésekkel közelebb kerülhetnek a tagsághoz az országos ügyek. Ezt segíthetik a társszervező területi elnökség aktuális napirendi javaslatai, majd a tanácskozáson való aktív részvétel. Mindezeken keresztül lehetőség nyílik a tagságot foglalkoztató szakmai kérdések közvetítésére is.

A június 26-27-én rendezett ülés napirendje :

1. Tájékoztatás a MÉK Elnöksége részéről a kormánnyal folytatott tárgyalások eredményéről, illetve a MÉK Elnöksége álláspontjáról (minimáldíj rendelet sorsa, EU beruházásokkal kapcsolatos eljárásrend, állami tervezőirodák kérdése).
2. MÉK címadományozási szabályzat módosítására vonatkozó javaslatok megvitatása (vitaanyag).
3. Mintatervek bemutatása – Turi Attila (MÉK Elnökség) ismertetése.
4. Tervek műszaki tartalma – Szalay Tihamér (MÉK alelnök) vázlatos ismertetése.
5. Kötelező és szakmai továbbképzés új szisztémája – Dulácska Zsolt (MÉK Elnökség) tájékoztatója.
6. Tervpályázati rendszer jövője (vitaanyag) – Kalo Emese (MÉK Elnökség).
7. A közbeszerzési törvény célzatos módosításának koncepciója (vitaanyag).
8. Pénzügyi szabályzat módosításának javaslata – Martin Gábor elnök (VMÉK)
9. Alapszabály módosítása (a TET reformja, vitaanyag).
10. Egyebek

Ad.1. Dr. Hajnóczi Péter MÉK elnök beszámolt arról, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalások ügyében egyelőre várakozó állásponton van a MÉK Elnökség. Ennek ismert oka az, hogy most folyik a kormányzati struktúra radikális átalakítása (a BM-től a Miniszterelnökséghez került a szakma, az eddigi személyes kapcsolatok megszakadtak); egyelőre annyit tehetünk, hogy készenlétben áll a MÉK Elnökség, és amint beáll az új rend és a tárgyalásokra készség mutatkozik, a társszervezetekkel karöltve (MMK, MMA, MÉSZ) képviseli a korábban kidolgozott jogszabálytervezetet, illetve szakmai álláspontokat.

Ad.2. Mint ismert, a múlt évben egy kormányrendelet a területi kamarákhoz telepítette a szakmai címadományozás lehetőségét, ezen belül a vezető tervezői cím adományozását. Lényegében utóbbira vonatkozóan, az eljárásrendet illetően   alakult ki egy építő jellegű vita, a CsMÉK Elnökség írásban eljutott témafelvetése nyomán. A tisztázó szándékú vita lényege, ill. eredménye: egyetértés van abban, hogy a döntés előkészítése során a MÉK elnöksége által kijelölt országos szakmai tanácsadó szervezet véleményezi a kérelmeket; ám kérdéses az, hogy jó-e, hogy a titkár, másodfokon főtitkár a döntéshozó. Az mindenesetre megfogalmazódott, hogy nagyobb szerepet kell szánni a területi kamarák elnökségének (delegáltjainak), tekintettel arra, hogy a szakmai grémiumi véleménye gyakorlatilag kötelezően alkalmazandó a titkár számára. A legközelebbi küldöttgyűlésig ezeket a kérdéseket tisztázni kell, és ennek megfelelően módosítandó a vonatkozó MÉK Szabályzat.

Ad.3-4. Egy korábban született MÉK határozat nyomán elkészült az építészeti mintatervek sorozata, ez került bemutatásra. A mintatervek sorozata kiegészítő melléklete lesz a kidolgozás alatt álló MÉK Szabályzatnak. Ennek alapja, hogy az építészeti-műszaki tervek részletes tartalmi követelményeit tartalmazó kormányrendelet a tervek formai megjelenésének rendezését kamarai hatáskörbe utalta. A bemutatott mintaterv kollekció tárgya egy Év lakóháza díjjal kitüntetett családi ház. A tervlapok a tervezési folyamat 4 fázisát jelenítik meg plasztikusan: előterv, jóváhagyási terv, engedélyezési terv, kiviteli terv. Két új, ajánlott tervfajta bővíti az eddig megszokott tervkategóriát. Ezt célszerű megszoknunk; de beláthatjuk, hogy ez nem is olyan nagy eltérés a valóságtól, hiszen előtervet – azaz koncepcionális vázlattervet az adottságok, helyi szabályok rögzítésével (magunknak és a megbízónak) – eddig is készítettünk, ennek célszerű formai-tartalmi elemi kerülnek most rögzítésre. Ugyanez igaz a jóváhagyási tervre, amely lényegében a tervezési program rajzi megfelelője, az épület térbeli elhelyezésének, a főbb méreteknek, anyaghasználatnak, stb. rögzítésével. A következő tervfázisok már ismertek ugyan (engedélyezési terv, kiviteli terv) de az egyes tartalmi elemek pontosítva kerülnek rögzítésre, az egyre bővebb tartalomnak megfelelő formai megjelenítéssel. A mintaterv kollekció a véglegesítést és elfogadást követően a MÉK ajánlásaként szolgál majd a tagság számára.

Ad.5. A szakmagyakorlásról szóló kormányrendelet nyomán a szakmai továbbképzés szisztémája megváltozott; ehhez illeszkedően a márciusi Küldöttgyűlés elfogadta a Továbbképzési Szabályzatot. Az eltelt rövid időben még nem alakult ki a tényleges gyakorlat, ennek kialakításának folyamatáról kaptunk tájékoztatást. Annyi bizonyos, hogy a jogszabályi változás nyomán a kötelező képzés és a szabadon választott képzés egyaránt megmarad; de a kötelező képzés kereteit még meg kell határozni (jelenleg nincs ilyen). Változni fognak a fizetendő díjak is; a Kamara szándéka, hogy távol tartsa a tagokat a cégek által szervezett („továbbképzésnek” nevezett, valójában termékreklámozást célzó, szakmailag csekély értékű) előadásoktól, és ehelyett a MÉK által szervezett/akkreditált, valóban szakmai jellegű előadásokhoz, rendezvényekhez irányítsa. Ez utóbbiakon természetesen cégek megjelenhetnek – akár szponzorációval is – a konstrukció meghatározása most aktuális.

Ad.6. Tapasztalható az, hogy évek óta erősen megcsappant a tervpályázatok száma (jelenleg évi 10 körül van). A beruházók minden kiskaput megkeresnek, hogy ne kelljen rendezni. Pedig minden szempontból fontos lenne, hogy visszaálljon a korábbi években kiírt, (évi 60-80) országos tervpályázat-szám.  A vázlatos vitaanyag feltárja, mik a tervpályázatok népszerűtlenségének az okai: a beruházó szerint drága, hosszadalmas, a szakma dönt helyettük; ezekre nyilvánvalóan reagálni kell. Felmerült egy liberalizált, rugalmas szisztéma, amely szerint a kiírás tartalmát kevésbé kötné szabályzat, de kamarai konzultáció kapna nagyobb hangsúlyt, a kiíró nagyobb döntési szabadságával (pl. ár-, vagy esztétikai megítélés alapon). A vita során az az alternatíva kapott nagyobb támogatást, hogy maradjon a kötelező szisztéma, sőt legyen ez kiterjesztve a nemzeti értékhatár és az uniós értékhatár közötti (8-63 mFt), „normál középület” kategóriára; sőt adott esetben legyen intézményesítve a tervkoncepció lehetősége, A3 lapokra kidolgozható minimál tervi tartalommal. Az is elhangzott, hogy saját érdekünkben fel kell hagyni a már meghirdetett tervpályázati kiírások nyilvános támadásával, mert nagyon rossz az optikája. A MÉK elnöksége várja a javaslatokat.

Ad.7. A CsMÉK elnökségének a közbeszerzési törvény célzatos módosítására vonatkozó, írásos előterjesztésben közreadott javaslata az aláígérés kényszerét hordozó árajánlat-kérési gyakorlat megszüntetésére irányul. Az indokló rész többek között a minőséget előtérbe helyező, 2014-ben életbelépett EU direktívát, továbbá a nemzetgazdasági érdekre való hivatkozást tartalmazza.  A törvénymódosítás egy új cikkely lenne, amelynek lényege, hogy az ajánlatok elbírálásánál a tervszolgáltatás ára kötelezően csak egy rész-szempont lehet a referencia, a tervkoncepció, esetleg egyéb szempontok mellett. A BAZ megyei elnökség kiegészítő javaslata szerint beillesztendő ez a Kbt. módosítás a terv-előkészítési, tervezési, kivitelezési folyamat átgondolásával egy új eljárásrend létrehozásába; a cél egy szakma-specifikus közbeszerzési törvény megalkotása, hogy a legnagyobb szellemi hozzáadott érték jöhessen létre (ez általános tetszést aratott). Felajánlás is született részükről egy előzetes anyag összeállítására, amelybe az eredeti javaslattevő CsMÉK-et is bevonnák. A vita során felvetődött, hogy a tervpályázatok és tervtanácsok kérdését, továbbá a díjszámítás ügyét is ezzel együtt kell rendezni. Erőteljesen felmerült (újra) a kormánnyal való tárgyalások szükségessége. A MÉK elnöksége részéről ígéretet tettek arra, hogy figyelembe veszik az elhangzottakat; a Szaló Péter helyébe lépő új államtitkár-helyetteshez (Füleky Zsolthoz) az első közelítő lépés már megtörtént, de a kormányzati struktúraátalakítás kérdéses, a tárgyalások előkészítéséhez idő kell. A területi kamarák képviselőinek körében nézetazonosság alakult ki abban, hogy a MÉK elnökségének akceptálnia kell a konszenzusos javaslatokat, és azonnal kezdeményeznie kell a tárgyalásokat, a szakmai esélyegyenlőség megteremtése, egyáltalán a kihalás elkerülése érdekében.

Ad.8. A MÉK Pénzügyi Szabályzatára vonatkozóan kisebb módosítások igénye merült fel; (ezek technikai jellegűek). Mivel csak vázlatos ismertetés hangzott el (írásos anyag nélkül), a téma a következő TET ülésen újra napirendre kerül.

Ad.9.  A korábbi TET ülésen már téma volt aTerületi Elnökök Testületének reformja. A MÉK Alapszabály úgy definiálja, hogy egy érdekegyeztető fórum, a területi elnökök szavazati jogaival, a MÉK meghívott képviselőinek tanácskozási jogával. Az Alapszabályból kiindulva, a CsMÉK elnökségének írásban közreadott előterjesztése szerint indokolt lenne a működés újraszabályozása, a kialakuló gyakorlat figyelembe vételével. A hozzászóló területi elnökök döntő többsége nem értett egyet a javaslatokkal (a túlszabályozásból eredő problémáktól tartva), és azt a MÉK elnöke által ismertetett álláspontot fogadta el, hogy újradefiniálás valóban aktuális és szükséges, de a módosított kamarai törvényhez igazodóan tanácsadó szervezetként kell meghatározni a TET-et az Alapszabályban. A tárgyaláson a BMÉK elnöke (Kmetykó János) felvetette, hogy a működést az Alapszabály helyett egy ügyrendben kellene rögzíteni.

Ad.10. (egyebek): Szalay Tihamér (MÉK Elnökség) bemutatta azt a kiállítási anyagot, amely az utóbbi években építőipari nívódíjat nyert építészeti alkotásokat mutatja be. Ennek kapcsán felhívta a területi kamarák elnökeit, hogy terjesszék a pályázat lehetőségét a 2014. évi építőipari nívódíj címre. A Szabolcs-Szatmár megyei elnök (Végh József) felsorolt a 7. napirendi pont kapcsán több olyan témát, amikkel a MÉK-nek foglalkoznia kellene a közeljövőben, ehhez javaslatokat vár.  A továbbiakban többen felhívták a figyelmet az épületlátogatások társadalmi presztízs-növelő szerepére, az építészeti „tárlatvezetések” fontosságára, a Műcsarnokban rendezett Nemzeti Építészeti Szalon kiállításra, illetve a legvégén megköszönték a CsMÉK előkészítő-szervező munkáját. A legközelebbi TET ülés várhatóan szeptemberben lesz Budapesten.

Forrás:

http://csmek.wordpress.com/2014/07/04/tajekoztato-a-teruleti-elnokok-testulete-szegeden-rendezett-uleserol-junius-26-27/

Galéria