A most beterjesztett törvényjavaslat koncepciójáról való előzetes gondolkodást Kolossa József főosztályvezető cca. 4-5 éve kezdte el, először szűk szakmai körben történő beszélgetésekkel.

A MÉK Terület- és Településrendezési Tagozata 2019. nyarán szakmai fórumot tartott, melyre az ÉHÁT akkori főosztályvezetőjét is meghívta. Ezen az ülésen Kolossa József, az ÉHÁT akkori főosztályvezetője ismertette az „Egytelepülés – egy terv” elképzelést, de a konkrét változásokról akkor nem adott tájékoztatást.

A tagozat egy külön delegált munkacsoportja az ÉHÁT felkérésére javaslatot dolgozott ki, ami részbeni egyszerűsítési javaslatokat tartalmazott a mai jogszabályok által meghatározott tervi rendszer korszerűsítése céljából. A javaslat megtartotta a településszerkezeti terv szerepét, a kisebb, nem bonyolult szerkezetű települések esetében a fejlesztési és rendezési terv egyszerre történő elkészítését lehetségesnek ítélte meg. A javaslattevő munkacsoport részletes érdemi értékelést nem kapott, csupán egy rövid tájékoztatást,

egy új tervi rendszer lehetséges koncepciójáról még 2019-ben, ami lényegében megegyezik a törvénytervezetbe foglalt elképzeléssel.

A 2020 évi pandémia lelassította a folyamatot. A törvény első olvasatában 2020 októberében került a MÉK-hez és egyben az illetékes Terület- és Településrendezési Tagozathoz is (korábban delegált munkacsoportjához), mint első, még nem publikus anyag, szakmai véleményezésére. (Ekkor a jogszabályalkotás adott stációjának megfelelően: „Kérem, hogy a megküldött Előterjesztést kezeljék bizalmasan, nem tekinthető a ME álláspontjának, jelenlegi formájában egy szakmai szabályozási koncepció!” ránk kötelező érvényű szöveggel.)

A jogalkotói szándék, az ún. „egy település egy terv” gondolat továbbra is megmaradt célkitűzésként, ami a településtervezés tervezési és eljárási folyamatainak generális átalakítását célozza meg. A benyújtott törvény az októberben megismert tervezethez képest időközben sokat változott, pro és kontra. Az októberi anyagot, én is és az előbb már említett, delegált munkacsoport is véleményezte. Sajnos a teljes vertikum nem volt és még most sem ismerhető meg a törvényből, mivel a végrehajtásra kiadott kormányrendelet(ek) még nem láthatók, így ezek hiánya akadályt jelent a teljes körű vélemény kialakításában: a tartalom, a kidolgozási mélysége, az eljárási rend tekintetében.

Véleményemben – a tagozattal összecsengő módon – többek között az alábbiakra hívtam fel a figyelmet: „Összességében elmondható, hogy a tervezetből a koncepcionális változások iránya megállapítható, azonban azok részletes szakmai értékeléséhez a törvénytervezet elfogadását megelőzően látni szükséges a részletszabályokat tartalmazó kormányrendeleti szintű módosításokat is. Remélem, hogy a jogalkotási munka már a fentiekben jelzett részletszabályok ismeretében folytatódik és a teljes új szabályozási környezet komplex létrehozása a törvények és a kormányrendeletek egyidejű kialakításával történik.”

Alapvető tervfajta „megszűnése” és/vagy átalakulása történik a tervezet alapján, a végeredmény részletei a törvény alapján csak sejthetők, így egyértelmű válasz sem adható. A tagozat az írásos véleményében szintén ezt fejti ki, miszerint „A törvénytervezet véglegesítése csak a végrehajtó rendeletek, de legalább azok koncepciójának ismeretében javasolt.”

A törvénycsomag az Étv. mellett érinti a településképi törvényt és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényt is. A „salátatörvény” többi része főként a megváltozó fogalmi rend átvezetését tartalmazza, a munkacsoport ezért alapvetően az Étv-re koncentrált.

Az Étv módosítás fő iránya, tehát a törvénymódosítás alappillére a településfejlesztési és településrendezési tervezés „egyszerűbbé tétele”, ezért a települési önkormányzatok által kidolgozandó dokumentumokat egy összevont tervként definiálja, melynek elnevezése a „településterv”. Ez két részből, a „településfejlesztési tervből” és a „településrendezési tervből” áll. Az előbbit határozattal, utóbbit rendelettel fogadják el a települési önkormányzatok. A településrendezési eszköz fogalmát (ami ma a településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat) tehát a „településterv” váltja fel.

Szakmailag az októberi egyeztetések alapján úgy volt megítélhető, hogy nem volna ördögtől való, ha a fejlesztési és rendezési dokumentumok végre egymásra találnának és nem külön-külön eljárásban, időszakban, egymástól általában önálló életet élő, egyik dokumentumban a másikat ismétlő módon kerülnének meghatározásra. A szakmának sincs jó tapasztalata a külön, egymástól nagyon elválóan készülő koncepció, ITS, TSZT és HÉSZ összefüggésben való kezeléséről. Az új településterv egy olyan új összefüggésrendszert adhat az önkormányzatok kezébe, ahol a fejlesztési elképzelések közelebb kerülnek a célok elérését térben elrendező rendezési tervezéshez, az ok és okozat, a cél, a feladat és a végrehajtás közös eredőhöz vezethet, ami a települési önkormányzatok, a döntést előkészítő főépítészek számára is egyértelműbb szakmai dokumentumokat hozhat létre.

Röviden összefoglalva:

1. Fontos, hogy a településfejlesztés és településrendezés fő céljait tekintve alapvetően nem változik a tervezetben. A településtervezéssel kapcsolatos tervfajták változása, a településterv bevezetése akár kedvező is lehet, amennyiben a kormányrendelet a szakmai tartalmat megfelelően akarja és fogja kezelni. Az ígéret szerint erre vonatkozóan lesz még véleményezési lehetősége a szakmának. Bár minden változás megbolygatja a megszokott tervezési munkát, de arra frissítően is hathat, így a bevezetni kívánt településterv, ami két egymásra épülő tervanyag egységét jelenti, nem ellentétes sem a szakmai, sem a települési önkormányzati érdekkel. Természetesen ezzel az új tervfajtával meg kell tanulni dolgozni, és ki kell tudni használni a benne rejlő dinamikusabb, előremutató tervi eszköz lehetőségét.

2. A törvény kezeli a korábbi, még 2012. előtt készített, az azután készített és az új rendszerre való átállásból adódó tartalmi és eljárási átállási lehetőségeket, jelenleg úgy látszik, hogy megfelelő időt adva az átállásra. Ebben a tekintetben a legnehezebb helyzetet a főváros számára állítja elő a törvény, mivel a hatályos terv alkalmazására 2025. júliusáig van lehetőség, a kerületi terveket pedig két éven belül kell elkészíteni. Végeredményben 2027-re teljesen új rendszerbe áll fel a települések tervi ellátottsága. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy mit jelent a szabályozási vonalak 2024-ig történő felülvizsgálati kötelezettsége, milyen viszonyban van az egyébként átállásra kényszerülő terveztetéssel és elfogadási renddel.

Nagyon fontos, hogy a MÉK Terület- és Településrendezési Tagozata 2021. március 17-én véleményeket, javaslatokat és pontosításokat küldött a jogalkotónak, melyek, elfogadásuk esetén még beépülhetnek a törvény tervezetbe.

Hajnóczi Péter

MÉK elnök