Miért és hogyan építsünk fenntartható házat?

Mit jelent a fenntartható építészet? Miért kell fenntartható módon építkezni? És hogyan építkezzünk fenntarthatóan? Ezekre a kérdésekre ad választ a most megjelent „Fenntartható építészet útmutató” elméleti magyarázatokkal és gyakorlati tanácsokkal.

Nemcsak építészek és kivitelezők, hanem az építtetők számára is hasznos és fontos kiadvány született meg Ertsey Attila és Medgyasszay Péter építészek által, hiszen nem csak a szakembereknek kell a „hogyan lakjunk” kérdésével foglalkozniuk. Ez a kérdés vitathatatlanul mindenkit érint: azt is, aki már ilyen házban lakik, és azt is, aki még nem. Előbbire kicsi is az esély, mivel Magyarországon statisztikailag ki sem mutatható a teljes mértékben fenntartható épületek száma.

Egy ilyen átfogó, a teljes építési folyamatot áttekintő, praktikus útmutató a laikus építtetőknek is jól jön, hogy lássák, miben gondolkodhatnak, merre induljanak, milyen kérdéseket érdemes és szükséges feltenni a szakembereknek. Erőforrásaink szűkössége arra szorít minket, hogy tanuljunk meg kevesebb energiát hatékonyabban felhasználva élni – és építkezni. Az energiafogyasztás optimalizálását úgy érhetjük el, ha sikerül épületeink energiahatékonyságát a maximumig fokozni, s párhuzamosan az energiaigényüket csökkenteni.

Ehhez kézzelfogható megoldásokra van szükség. A „Fenntartható építészet útmutató” mindenekelőtt bemutatja, milyen meggondolások szerint döntsünk akár passzívház, aktívház, vagy alacsony energiájú ház építéséről hogyan válasszunk építőanyagot, hogyan gondolkodjuk az épületek berendezéséről, működtetéséről, használatáról. Foglalkozik a telek adottságainak legjobb kihasználásával, az épület által kitűzött energetikai koncepció felvázolásával, sőt felvillantja, hogyan gondolkozzunk előre a nem is olyan távoli jövőbe az elektromos autók és az épület együttműködésével kapcsolatban. Így akár olyan házunk is lehet, amely teljesen önellátó és alkalmazkodó, s ha minden külső infrastruktúra és ellátás szünetel, akkor is működni tud.

Természetesen az sem mindegy, mennyibe kerül egy ilyen ház megépítése és fenntartása.
Nos, a könyv ehhez is ad finanszírozási tanácsokat, ám nemcsak az építkezni vágyóknak, hanem azoknak a döntéshozóknak és pénzügyi szereplőknek is, akik támogatásokkal, illetve megfelelő pénzügyi konstrukciókkal segíteni tudják a fenntartható épületek építését. Egy fenntartható épület egyébként, ugyan valamennyivel többe kerül, mint egy hagyományos, viszonylag hamar megtérül, különösen, ha az épület teljes élettartamára vetítjük.

Fenntartható bérlakásépítés
A fenntartható építés és üzemeltetés a bérházszektorban is kulcskérdés. Hogyan, milyen konstrukcióban éri meg a befektető számára fenntartható épületeket építeni? „A fenntartható építészet lehetőségei a bérlakás-építésben” című tanulmány ennek műszaki és pénzügyi oldalát is körbejárja.

A Fenntartható építészet útmutató az EUROPÉER Alapítvány és a Regionálna rozvojová agentúra Dolny Zemplín együttműködésében készült az európai uniós SUSTAIN Projekt keretében.

A SUSTAIN Projekt
Az EUROPÉER Európai Fejlődésért és Együttműködésért Közhasznú Alapítvány (röviden: EUROPÉER Alapítvány – www.europeer.eu), mint Vezető Partner és a Regionálna rozvojová agentúra pre rozvoj Dolného Zemplína (RRA DZ - www.rradz.sk ), mint szlovák Partner, a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében közös projektet indított

„Vállalkozások a fenntartható városfejlesztésért” / „Enterprises for a sustainable urban development” / „Podniky pre udržateľný  rozvoj miest” (röviden SUSTAIN) címmel.

Mi a kezdeményezés háttere?
Az Európai Unió országaiban az élelmezés, a lakásállomány és a közlekedés az összes környezeti hatás 70–80 %-áért felelős. Ezek az ágazatok kulcsszerepet töltenek be az energiatermeléssel és az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások kezelésben is.
Az Erőforrás Hatékony Európa kezdeményezés 2020-ra az alábbi célt tűzte ki a lakásállománnyal kapcsolatban:
„2020-ra az épületek és az infrastruktúra felújítása és kivitelezése magas erőforrás-hatékonysági színvonalon valósul meg. Az életcikluson alapuló megközelítést széles körben alkalmazzák, valamennyi új építésű épület közel nulla energiaigényű és az anyagfelhasználás tekintetében hatékony, érvényben vannak a meglévő épületállomány felújítására vonatkozó szakpolitikák, így a felújítások költséghatékony módon, évi 2 %-os ütemben haladnak. A nem veszélyes építési és bontási hulladék 70 %-a újrafeldolgozásra kerül.”

Miért kell ezzel a kérdéssel foglalkozni?
A városok a gazdasági fejlődés motorjai, de a fejlesztések egyúttal megterhelik infrastruktúráját, illetve környezetét. A megfelelő választ a fenntartható városfejlesztés jelenti, amely integrált módon kezeli a lakásügyet, az energiahatékonyságot,  az iparfejlesztést, illetve a megújuló energiák használatát.

Miről szól a SUSTAIN projekt?
A SUSTAIN projekt a magyar-szlovák határtérség vonatkozásában vizsgálja a fenntarható építőipari és kivitelezési piac megteremtésének lehetőségét, integrált megközelítést alkalmazva.

Miért fontos az integrált megközelítés a fenntartható építészethez?
-    Csak komplex szemlélet vezethet eredményre, mivel együtt kell mérlegelni a gazdasági, társadalmi, illetve környzetvédelmi megfontolásokat.
-    Mind a technológiai-, mind a gazdasági-, mind a jogi környezet folyamatosan változik, amely gyors alkalmazkodást feltételez a cégek részéről.
-    Régiónkban azonban az építőipar volt az egyik legnagyobb áldozata az elmúlt évek válságának, így innovációs képessége erősen visszaszorult.
-    A megváltozott környezet azonban nemcsak kihívás, hanem egyúttal új üzleti lehetőség is. Siker azonban, csak a kialakult irányítási, gazdasági, termelési struktúrák rugalmas alkalmazkodásával teremthető meg.
-    A régió kis- és középvállalkozóinak  tehát  egy új üzleti modellt kell megismerniük, illetve  elsajátítaniuk, hogy megjelenhessenek ezen az Európai Unióban is éppen kialakulóban lévő új piacon.

Ebben kíván segítséget nyújtani a SUSTAIN magyar-szlovák határmenti Projekt.

Kik a SUSTAIN Projekt célcsoportjai?
-    Vállalkozások (építész tervezők, kivitelezők, építőanyag-gyártók, technológia- birtokosok);
-    Ingatlan tulajdonosok (ingatlangazdálkodó cégek, önkormányzatok);
-    Civil szféra (elsősorban a környezettudatosság, és ennek elterjesztésében érdekelt szervezetek);
-    Területfejlesztésben, innovációsban érdekelt vállalkozások, szervezetek.