2016-ban a Pro Architectura díjra az építészetben maradandót alkotók öt kategóriában, egyénileg és csoportosan is pályázhattak. A szeptember elsejei felhívás nagyon várt esemény volt szakmai körökben, melyet a várakozáson felüli érdeklődés és a jelentkezések magas száma is visszaigazolt. Az Építészeti alkotás, az Építészeti közélet és oktatás, a Terv és tervpályázat, az Építtető és a Kivitelező témakörökben összesen tíz miniszteri elismerést osztottak ki, melyekhez egymillió forint összegű pénzjutalom és az adományozást igazoló oklevél járt.
Idén Pro Architectura díjban részesült az Építészeti alkotás kategóriában Győrffy Zoltán a debreceni Szent György római katolikus templom, Horváth Zoltán a budakalászi Egészségház, Deák Zoltán a kőbányai Szent László Plébánia átalakításában, a Gereben Marián Építészek Kft. az egri AÉS Borterasz és Venyige SPA létrehozásában kifejtett építészeti-tervezői tevékenységéért.
Az építészeti közéletben és építészeti oktatásban elért kiváló eredményeiért Dénes Eszter részesült Pro Architectura díjban.
A Hetedik Műterem Kft.-t a soproni Várkerület megújításához kapcsolódó építészeti tervezés és tervpályázatok területén elért kiváló eredményeiért díjazták.
Az Építtető kategóriában Visegrád Város Önkormányzata Visegrád városközponti fejlesztésének megvalósításáért, Füzér Község Önkormányzata a füzéri vár megújulásáért kifejtett tevékenységéért részesült a díjban.
Áts Géza a budaligeti családi villaépület és számtalan kiemelkedő építészeti alkotás megvalósításában közreműködő kivitelezőként, építési projektvezetői és műszaki ellenőri tevékenységéért és Kolyankovszky István kiemelkedő építészeti alkotások megvalósításában közreműködő kivitelező, kőfaragó mesterként kifejtett tevékenységéért kapta meg a miniszteri elismerést.
Építészeti alkotás
Ebben a témakörben elismerésben részesülhet valamely jeles építészeti alkotás létrehozásában kifejtett építészeti-tervezői tevékenység, ahol a megvalósításban résztvevő tervező(k), kivitelezőkkel és megbízókkal történő együttműködés eredményeként magas minőségű értéket teremtett, amely követendő jó példaként szolgál Magyarország épített környezetének alakításában.
Pályázni kizárólag olyan épülettel, építészeti, táj- és kertépítészeti alkotással, belsőépítészeti alkotással, építészeti installációval lehet, amely minden tekintetben szabályos körülmények között valósult meg, a beadási határidőhöz képest legalább egy éve átadásra került, és azóta folyamatosan használatban van, továbbá a tulajdonos, üzemeltető biztosítja a zsűri tagjai számára annak személyes megtekintését.
GYŐRFFY ZOLTÁN: SZENT GYÖRGY RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM, DEBRECEN
A Győrffy Zoltán által tervezett katolikus templom alázattal és méltóságteljesen simul Debrecen kisvárosi környezetébe. Új szellemi és materiális világot kínál a környék lakóinak, és meghitt otthont nyújt a katolikus híveknek.
Győrffy Zoltán jól sáfárkodott az anyagi lehetőségekkel. Józan, takarékos épületet tervezett, miközben az igényes építés példáját mutatja fel az embereknek. Szemléletére jellemző, hogy azonos figyelmet fordított a szakrális karakter megjelenítésére és a használati szempontok érvényesítésére.
A templom épülete a téglaépítés mesteri példája. A szerkezetek és az anyagválasztás nem különül el sem a lokalitástól, sem az épület funkciójától, hanem azokkal természetes egységet képez. Az ősi anyag innovatív módon köti össze a múltat és a jelent. A homogén alakítás, az azonos külső és belső kiképzés szakrális erőt sugároz.
A helyi közösség olyan templommal gazdagodott, amely úgy tiszteli a hely szellemét, hogy messze túlmutat rajta.
HORVÁTH ZOLTÁN: BUDAKALÁSZI EGÉSZSÉGHÁZ
Horváth Zoltán több mint két évtizede végez elkötelezett és kitartó településfejlesztő, főépítészi és tervezői tevékenységet, melynek valódi esszenciájaként valósult meg az általa tervezett épület Budakalászon.
Horváth Zoltán Egészségháza különleges alkotás Budakalász egyik értékes, központi területén. A hajdani kút köré szervezett épület nemcsak a település közösségi életének új terét, hanem a történetének folyamatosságát jeleníti meg.
Az Ófalu házainak léptékében kialakított két épületszárny jó aránya, az összekötő előcsarnok tornácot idéző tömege, a középület humánus léptéke, emberközeli részletképzése, természetes, a helyre jellemző anyaghasználata okán az épület hamar a közösség kedvelt helyévé vált.
Környezetére kiható erős térszervező kisugárzása új közterülettel ajándékozta meg Budakalász lakosait, példát mutatva abban, hogy egy középület miként merít a hagyományból, miközben átértelmezve azt mai életnek megfelelő építészeti alkotást és környezetet hoz létre.
DEÁK ZOLTÁN: KŐBÁNYAI SZENT LÁSZLÓ PLÉBÁNIA ÁTALAKÍTÁSA
A kőbányai Szent László Plébánia épülete a századforduló szecessziós-eklektikus építészetének igényes villa épülete volt, melynek eredeti értékei a 2010-es évek elejére csak nyomokban voltak fellelhetők.
A történeti épület átalakítása Deák Zoltán vezető tervező nevéhez köthető, továbbá a tervek kidolgozásában és a kivitelezés alatt a helyszíni tervezői művezetésben is kiemelt szerep jutott Schuszter Dániel, Bernáth Attila építészeknek.
A tervezés során a jelen kor funkcionális igényeihez alakították az alaprajzot, a belső térstruktúrát, és ahhoz igazítva felújították és továbbgondolták a homlokzati kialakítást. Minden lépésnél az épület egységes megjelenésére, az eredeti karakter továbbtervezésére figyelve alkottak kiemelkedőt.
A tervezők hozzáállása példaértékűnek számít a mai világban. Az épület valódi szellemét megtartva, az eredeti tervezővel szinte kézen fogva készítették el az átalakítási és felújítási terveket. A ház lelkét kutatták és folytatták, így az áttervezésnél a régi és az új elemek egységét sikerült megteremteniük. Szerencsés, hogy nem válnak el élesen a meglévő és a tervezett építészeti jegyek, hanem egymásra épülve, egymást erősítve hoznak létre harmonikus és egységes művet. Nem stílusban tervezésről szól az épület, hanem a meglévő építészeti mondanivaló továbbtervezéséről, újraértelmezéséről, valamint az új elemeknek az eredeti gondolkodásmódhoz hasonló megtervezéséről.
Csak remélni lehet ennek a szemléletnek a terjedését a régi épületek fejújításánál, amely kompakt és izgalmas építészetet eredményezhet.
GEREBEN MARIÁN ÉPÍTÉSZEK KFT.: GEREBEN PÉTER ÉS MARIÁN BALÁZS DLA:
AÉS BORTERASZ ÉS VENYIGE SPA, EGER, ALMAGYAR-DOMB
A díjazott épületegyüttes a hajdani egri érseki szőlőbirtokon megvalósult kisléptékű építményekből áll össze, melyek nemcsak a táj és az építészet harmóniájáról mesélnek, a Megbízó és az Építészek bizalmi kapcsolatáról is szólnak.
Az építészek Gereben Péter és Marián Balázs, akik nagy empátiával és magabiztos szakmai hozzáértéssel fordították le az igényes szőlősgazda gondolatait az építészet nyelvére. A közösen érlelt vízió sok szellemi és anyagi kísérlet után nyerte el végső formáját.
Maga a borterasz egy fedett-nyitott fogyasztótér. A szőlősorok közé alvó kunyhók épültek, amelyekhez egy elvonuló kilátó is csatlakozik. A lépték meghittséget sugároz. Az anyagválasztás gondosságról, a hely és a feladat megértéséről tanúskodik. A hely szellemét elemi erővel idézi a tufabeton, mely egyszerre innováció és költészet, mesterség és történelem. A szerkezetek, mint például az ajtólapok és az évszázados tégla- és cementlapok mind a minimál költségvetéshez igazodó újrahasznosított anyagok.
Ezen elvek mentén valósulhatott meg a borász és az építészek közös álma, melynek mottója: „A dűlő a természeté maradt: az ember csak vendég.”
Építészeti közélet és oktatás
A témakörben elismerésben részesülhetnek azon - a jövő generációk környezetükhöz való viszonyát alapvetően meghatározó egyéniségek, csoportok, akik tevékenységük során az építészeti közéletben és építészeti oktatásban kiváló eredményeket értek el, amellyel hozzájárulnak Magyarország épített környezetének jobbító formálásához.
DÉNES ESZTER ÉPÍTÉSZMÉRNÖK, PUBLICISTA
Kivételes dolog az, ha valaki a tudomány és a művészet, nevezetesen a bölcsészet és építészet nyelvét egyszerre, gyakorolja. Dénes Eszter építészmérnökként és publicistaként teszi mindezt fiatal lendülettel és kifogyhatatlan energiával.
Házat tervez, szakmai közéletről ír, építészeti újságot, útikönyvet szerkeszt, kistérségi közösségszervező munkát vállal.
Magas színvonalon elkészített, a hely szellemét tükröző tervezési munkái mellett mind a nyomtatott, mind az internetes sajtóban rendszeresen publikál, írásainak holisztikus, igényes szemlélete az építészet szakmai és közösségi alapját erősítik.
Kiemelkedő munkát végez Dévényi Sándorral és a szerkesztőbizottsággal a negyedszázados múltra visszatekintő Országépítő újságban nagy energiát fektetve annak megújításába.
Terv és tervpályázat
A témakörben elismerésben részesülhetnek az építészeti tervezés és tervpályázatok területén elért kiváló eredményekért azok a tervezők, tervezői csapatok, akik építészeti, településtervezési, városépítészeti, megbízásokra, feladatokra vagy pályázatokra készített munkái olyan, a társadalom érdekében végzett szemléletet, szellemi és gondolati többletet képviselnek, mely előremutatásával Magyarország épített környezetének fejlődését szolgálják.
HETEDIK MŰTEREM KFT.: SZABÓ LEVENTE DLA, SOPRON, A VÁRKERÜLET MEGÚJÍTÁSA
A soproni Várkerület megújításának végeredménye a kialakításának folyamata és az építész, városépítész, tájépítész és mérnöki szakágak tervezőinek együttműködése miatt is mintaértékű, példamutató.
Sopron régóta fennálló problémája volt a Várkerület kialakítása: minimálisra korlátozott gyalogosközlekedés, az egykor egybefüggő tér hosszirányú széttagoltsága, lámpás kereszteződések, szerviz-utak, áthaladó és parkolóhelyet kereső autók. A helyzet megoldásának kulcsát a város tervpályázat kiírásában látta, amit a Hetedik Műterem építész iroda és a GEUM műterem tájépítész iroda: Gyüre Borbála, Csontos Csenge †, Lád Gergely együttműködésben, közös munkával megnyert.
A közös tervezés folytatódott tanulmánytervtől kiviteli szintig, így a tervek a munkafázisok sorozata alatt folyamatosan fejlődhettek, finomodhattak.
Az önkormányzat munkáját a tervpályázat kiírása mellett tervek társadalmasítása is dicséri, a lakosság bevonásával teljes-körű átláthatóságra, partnerségre törekedett, ami önmagában is mintaértékű. A közvélemény meghallgatása pedig tovább erősítette a tervezőket, hogy tartsák meg eredeti pályázati alapkoncepciójukat: e szerint a Várkerület szervizútjait megszüntetve a forgalmi utak és parkoló autók kusza hálózatából egy alapvetően gyalogos domináns, átlátható és könnyen átjárható hosszanti teret hozzanak létre.
A Hűség kútja és a Mária szobor között visszaállították a vizuális kapcsolatot, és egy nagyvonalú, nyugodt, tiszta teret alkottak, ami a régi vásártér hangulatát idézi. A homlokzatok előtt újonnan telepített, egységes fasor kapott helyet, növekedett a zöldfelület, vízjáték, ivókutak, padok kerültek elhelyezésre, valamint egy kisebb játékos bútorokkal berendezett térrész.
A tervezők számára a legnagyobb dicsőséget talán az jelentheti, hogy mind Sopron polgárai, mind az arra járó látogatók egyformán örülnek és gyönyörködnek a Várkerület megújításában.
Építtető
Az alábbi témakörben elismerésben részesülhetnek a kiemelkedő építészeti alkotás megvalósításában közreműködő építtetőként kifejtett tevékenységért azon építési tevékenységet megbízó jogi vagy magánszemélyek, akik az első ötlet felmerülésétől a megvalósításig a teljes folyamat alatt együttműködő partnerként, későbbi használóként, jó gazdaként teremtettek értéket.
VISEGRÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA, KÉPVISELI: FÉLEGYHÁZI ANDRÁS POLGÁRMESTER - VISEGRÁD VÁROSKÖZPONTI FEJLESZTÉSE, VÁROSHÁZA ÁTÉPÍTÉSE, EGÉSZSÉGHÁZ FELÚJÍTÁSA, RENDEZVÉNYPAVILON ÉPÍTÉSE
Visegrád városközponti területeinek fejlesztésére 2005-ben írtak ki városépítészeti ötletpályázatot, melyet 2008-ban az új városi tömbök kialakítására vonatkozó építészeti tervpályázat követett. 2012 májusában a megújult városvezetés döntését követően, kevesebb, mint fél év alatt sikerült a tervpályázaton győztes A+ építészirodával és Bártfai Tamás építésszel szoros együttműködésben újraértelmezni a városközpont fejlesztést és elindítani a projektet a megvalósítás útján.
2014. tavaszán befejeződtek a rendezvényterületek, a rendezvényház, az egészségház felújításának munkálatai, 2014. őszén a Fő utca kapcsolódó szakaszának forgalomcsillapítása és környezetrendezése, valamint a szintén kapcsolódó Mozi köz környezetrendezése. A városháza átépítése 2015 októberében zárult le.
Örömmel látható, hogy az elkészült fejlesztés sikeres volt. Az új rendezvényterület azóta számos koncertnek, színházi előadásnak és egyéb kulturális eseménynek adott helyet; a közterületeket benépesíti a termelői piac vasárnaponként, és a kirándulók és helyben lakók sokasága; a leromlott állapotú polgármesteri hivatali épület helyett pedig egy kulturális és közéleti rendezvényeknek is helyet adó városháza várja Visegrád polgárait és a pihenésüket a városban töltő érdeklődőket.
A városközpont megújításának végeredménye, kialakításának folyamata az összes érintett résztvevő példaértékű együttműködésének köszönhető. A vezető- és szakáig tervezők mellett szükséges kiemelni a megrendelő Visegrád Város Önkormányzatát, azon belül is kiemelten Félegyházi András polgármestert, aki a teljes folyamat során gondosan, minden részletre kiterjedő figyelemmel követte a beruházást az alapgondolatok megszületésétől, a tervezési folyamaton át, a kivitelezés és átadás utolsó pillanatáig.
Köszönhetően annak az egyedi helyzetnek, hogy a megbízó polgármester személyben egyben kimagasló praxissal rendelkező építész is, a vele való együttműködés túlmutatott az általánosan megszokott és elvárható gyakorlaton, olyan többletet jelentett, amely minden bizonnyal egyedülálló. A szakmai párbeszéd az alapkoncepció meghatározásától kezdve, az egyes részletek megoldásig kiválóan tudott megvalósulni.
FÜZÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA, KÉPVISELI: HORVÁTH JENŐ POLGÁRMESTER - FÜZÉRI VÁR
A középkori magyar történelem egyik legkülönlegesebb helyszíne a füzéri vár. Szinte megközelíthetetlen, roppant meredek, 552 méter magas sziklabércre épült, miáltal egyike a legfestőibb magyar váraknak. Azon kevés erősségünk egyike, amelyikről bizonyosan tudjuk, hogy már a tatárjárás előtt is állt.
A történelem viharaiban elpusztult vár romjai között először 1977-ben kezdődtek feltárási munkálatok, melyeket az 1990-es években követtek továbbiak. Az előbbit még csak diákként az utóbbit már alpolgármesterként, később polgármesterként követte nyomon Horváth Jenő, aki a község első embereként a vár és környéke helyreállításának különböző pontjaira 19 építési engedélyt szerzett meg.
A füzéri önkormányzat és Horváth Jenő elkötelezettségének és kitartásának, valamint a többéves előkészítő munka eredményeként megkezdődhetett a vár rekonstrukciójának kivitelezése. Mind az előkészítés mind a megvalósulás szakaszában az építtető és az általa bevont szakemberek, kiemelten Rudolf Mihály DLA, Skardelli György építész vezető tervezők, Kelemen Bálint tervező valamint Radványi György DLA főépítész kevés kompromisszummal, nagy elánnal és minőségi elvárással végezték feladatukat.
A megbízó önkormányzat és vezetése a tervezőkkel együtt hisznek abban, hogy lehetséges a Füzéri vár megmaradt épületének védelme és megőrzése oly módon, hogy a tervezett rekonstrukció a vár történeti állapotának léptékét, arányrendszerét és formai jegyeit a lehető legnagyobb pontossággal idézi vissza és képes befogadni az építészeti programot. Romfalakat nem hagytak, műemléki értelemben vett védőtetőket nem készítettek, ezzel szemben az eredeti falakat a ráépített új falakkal, helyiségekkel és tetőkkel védték meg. A vár teljes területén új, hasznosítható tereket hoztak létre, melyek egy része hiteles rekonstrukció eredménye, más része a tervezett használat követelményeit kielégítő, az eredeti arányrendszerbe illeszkedő, de modernkori hasznosság.
Az elkészült felújítás igazi turisztikai látványosság, egyben identitásunk és nemzeti közösségi tudatunk értékes és méltó bástyája.
Kivitelező
Ebben a témakörben elismerésben részesülhet bármely, az egyes kiemelkedő építészeti alkotások megvalósításában résztvevő kivitelező szakember, mester, cég, cégcsoport, aki a kivitelezés magas minőségével, innovatív, környezettudatos megoldásaival, költséghatékonyságával teremtett követendő jó példát Magyarország épített környezetének alakításában.
ÁTS GÉZA ÉPÍTÉSI PROJEKTVEZETŐ ÉS MŰSZAKI ELLENŐR
Áts Géza a magyar építőipar széles körben ismert jeles személye. Négy évtizedes szakmai pályafutása során egyedi minőségi épületek megvalósulási folyamatát irányítja, és több, mint 120 jelentős hazai beruházás levezénylése áll mögötte.
Határozott vezető habitus jellemzi, aki a kivitelezés teljes területén otthonosan mozog, mint generálkivitelező, generál építésvezető, generál műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető.
Szakmai tudása korszerű és széleskörű, folyamatosan bővülő. Nem csak a műszaki megoldások vannak a fejében, hanem olyan hazai és nemzetközi alkotások sokasága, amely adott esetben példa a megoldásra.
Megbízás alapján a Budaligeti családi villaépület kivitelezésében végezte a bemutatott projektvezetői és műszaki ellenőri feladatokat. Munkája során maximális odafigyeléssel és lenyűgöző szakmai alázattal viseltetett az építész tervei iránt és messzemenő pontossággal képviselte azt a kivitelezés minden fázisában.
Egy személyben képviselte a megbízó érdekeit és egyeztette össze az építész és a tervezők elképzeléseit a kivitelezői munkával. Érezhetően képes volt azonosulni az építész vezérgondolatával, és annak szellemében tudott gyakorlati megoldásokat felvetni a kivitelezés során. Ezen túlmenően megnyugtató rutinnal kezelt minden felmerülő kérdést és problémát. Pontosan tudta, hogy mik azok a kérdések illetve döntések, amikkel a megbízót meg kell keresni, és mik azok, amik olyan szakmai jellegűek, amikkel csak feleslegesen terhelné az amúgy laikus megbízót.
Remek emberismerete és a minőség iránti teljes elkötelezettsége garancia minden megvalósuló alkotás sikeréhez.
KOLYANKOVSZKY ISTVÁN KŐFARAGÓ MESTER
Kolyankovszky István kőfaragó mester nagyjából húsz éve farag követ. Munkája minden ízében egyedi, részei a kőből készült épületelemek, emlékművek és szobrok, melyek megvalósításában az építészeti terveket érzékenyen követve, szakmai tudásával alakítva dolgozik együtt a tervezővel.
Egyéni megrendelésekre saját maga is tervez kő elemeket, melyek nélkülözik az építészek túlzó szakmaiságát, beleízesülnek a településbe, a helyi népi művészet részeivé, s néhány évtized múlva természetes történelemmé válnak.
Kőművesként végzett és dolgozott sok évig, de izgatta a kő, és a benne rejlő lehetőségek. Külföldön kezdett egy kőfaragó cégnél, de később leginkább magától tanulta a kőfaragást, sok próbálkozással, leírások olvasásával, a szükséges szerszámok elkészítésével. A kőfaragó balta, fogas kalapács, a különféle vésők, feszítő vasékek, a hatalmas vonalzók a mindennapi eszközei. Az igaz mesteremberek évszázados tartása érződik rajta, nem áll bele a mai világ turpisságába. „A kő nem hazudik” – mondja.
A két éve felépített tállyai kőfaragó iskolában 20-25 munkanélküli tanulta vezetésével a kőfaragást, s néhány hónap múlva már faragott díszkutat készítettek a főutcára a tanítványokkal. A közmunka programban részt vevő embereknek az egyedi, szinte szobrászati tevékenység ismét tartást adott, büszkék lettek faragott köveikre.
Munkája Tokaj-hegyalján nélkülözhetetlen, emberi és szakmai tartása erőt adó.
Utolsó módosítás időpontja: 2016-10-27 11:30:55
Beküldő: Ulrich Tamás
Megtekintések száma: 13167
Rövid link: https://mek.hu/index.php?id=43765