Az előkészítés alatt álló magyar építészetről szóló törvény aktuális tervezetét 2023. szeptember 6-án véleményezés céljából a Magyar Építész Kamara megkapta. A Miniszternek a szeptember 18-i MÉK székházban tett tájékoztatóját megelőzően az alábbi, koncepcionális észrevételeket kérdésfelvetésként küldte meg Hajnóczi Péter elnök úr azzal, hogy a tervezetre vonatkozó részletes véleményt a megbeszélést követően juttatja el. 

1. Műszaki vezetők szakmagyakorlási tevékenységének kamarai tagsághoz kötése
    A tervezet értelmében a jövőben a műszaki vezetők szakmagyakorlása is kamarai tagsághoz kötött (24.§ (1)). Ez -előző leveleimben már részletezett okokból- jelentős előre lépésnek tekinthető, melyet a Kamara ezúton is üdvözöl. Felhívom azonban a figyelmet arra, hogy a 40.§ (3) bekezdés értelmében „kamarai felvételre jogosító feltétel a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó egyetemen vagy főiskolán szerzett oklevél, vagy azzal egyenértékűnek elismert diploma”, miközben a korábbi jogszabály alapján nyilvántartott szakmagyakorlók között számos középszintű végzettséggel rendelkező van, sőt „részleges” jogokat biztosító műszaki vezetői jogosultság jelenleg is kiadható középszintű végzettséggel rendelkezők számára. E szakmagyakorlók a jövőben csupán külön névjegyzéken tarthatók nyilván, ami esetleges etikai felelősségre vonásukat megnehezíti, ezért esetükben a szankciókat külön szabályozni szükséges és ezek között nevesíteni kell a szakmagyakorlástól történő időszakos és végleges eltiltás lehetőségét.
   Fentiekkel összefüggésben itt jegyzem meg, hogy az építész kamarákat érintő jogosultságok tekintetében nem tartjuk előre mutatónak és szakmailag elfogadhatónak azt, hogy középszintű végzettséggel rendelkezők továbbra is jogosultságot szerezhetnek (MV-É-R). Az építőanyagok és építési technikák gyors változása és azok összetettsége egyre átfogóbb és mélyrehatóbb ismereteket tesznek szükségessé a megfelelő rálátással és felelősséggel végzett jogosultsághoz kötött tevékenységek esetén. Természetesen szerzett jogként a meglévő jogosultságok változás esetén tovább használhatók legyenek, erre jelenleg is több példa van a jogosultságok terén. E témában további egyeztetést javaslunk.
2. Etikai-fegyelmi eljárás
   A Kamara eredeti javaslata a kétszintű etikai-fegyelmi eljárás megtartása mellett az etikai-fegyelmi bizottságok számának csökkentése, így a szakmai színvonal egységesítése és emelése volt (egyesített elsőfok, országos másodfok). A tervezet jelenleg egyszintű eljárási rendet határoz meg. Eredeti javaslatunkkal összhangban továbbra is megfontolásra javaslom a kétszintű rendszer megtartását.
   Egyszintű rendszer esetén javaslom, hogy a bizottság tagjaira a területi kamarák választási jelölőbizottságai állítsanak jelölteket, azonban a tagok megválasztása -hasonlóan a többi bizottsági taghoz és tisztégviselőhöz- a MÉK Küldöttgyűlésnek feladata legyen oly módon, hogy a választásnál előírni szükséges, hogy minden területi kamara képviselete mindenképpen biztosított legyen a megválasztott tagok által.
   A tervezetben szereplő egyszintű rendszer esetén továbbá az alábbiakra hívom fel a figyelmet:
   - az etikai-fegyelmi bizottság tagjainak megválasztása a tervezetben rögzítettek szerint nem valósítható meg, tekintettel arra, hogy a területi kamarák tisztségviselőinek megválasztása nem egyidőben történik,
   - az új rendszer a jogszabály tervezett hatályba lépéséig fentiek miatt nem állítható fel,
   - a folyamatban lévő ügyek gördülékeny lebonyolítását részletes átmeneti rendelkezésekkel szükséges biztosítani.
3. Főépítészek nyilvántartása, tagozat
   A tervezetben az eddig ismert elképzelésektől jelentősen eltérő módon jelenik meg a főépítészek kamarai nyilvántartási kötelezettsége (53.§ (4)). Tekintve, hogy tagjai a területi kamaráknak vannak, az országos kamara nem tud dönteni a nyilvántartásba vételről, különösen nem a tagfelvételről. Ez területi kamarai hatáskör kell legyen. Felmerül továbbá a kérdés, hogy miért csupán a főépítészi vizsgával rendelkező állami és önkormányzati főépítészeket tartalmazza ez a nyilvántartás, hiszen jelen jogszabályi környezet lehetőséget biztosít arra, hogy a munkakör betöltését/megbízás vállalását követően tegyen csak vizsgát valaki. Az 55.§ (2) bekezdés c) pontja értelmében az önkormányzati főépítészekről az állami főépítész is nyilvántartást vezet. Tisztázni szükséges e két párhuzamos nyilvántartás célját, indokoltságát. Kezelni szükséges továbbá azt az esetet is, mi a teendő akkor, ha az adott személy nem folytat a továbbiakban egy adott településen főépítészi tevékenységet.
   A főépítészi témához kapcsolódóan a 25.§ (5) bekezdés b) pontjával kapcsolatban jelzem továbbá, hogy egyértelműsíteni szükséges, hogy a Magyar Építész Kamara a jövőben főépítészi és főtájépítészi közös tagozatot, vagy főépítészi tagozatot és főtájépítészi tagozatot kell létrehozzon. Az egyéb szabályozási elemek figyelembevételével utóbbi indokolatlannak tűnik, azonban előbbi esetben is tisztázni szükséges a főtájépítész és a kamara közötti kapcsolatot.
4. Használatbavételt megelőző tervezői nyilatkozat
   A használatbavételt megelőző tervezői nyilatkozat kamarai pótlása, illetve a negatív építész nyilatkozat felülvizsgálata során a közigazgatási eljárás keretében minden esetben először szakmai döntést kell hozni. Ilyen döntést a titkár egyszemélyben nem hozhat, munkáját magas színvonalon működő, szakértőkből álló testület kell segítse (országos szakmafelügyeleti bizottság), amely szakmai szakértői feladatot kaphat ezzel összefüggő etikai ügyekben is. Ennek költségeit csupán a tagdíjakból a kamara jelenleg nem tudja kigazdálkodni.
5. Jogvita
   A tervezet 51.§-a az eddigihez képest jelentősen kiterjeszti azon szereplők körét, akik között jogvita esetén közigazgatási bírósági eljárás keretében biztosít a törvény jogorvoslati lehetőséget. Jelen szabályozási javaslat a kamara működését veszélyezteti, hiszen olyan relációkat is tartalmaz, ahol az egyet nem értés esetén nem merülhet fel jogvita.
6. Igazgatási szolgáltatási díjak
   Az eddig törvényi szinten szabályozott igazgatási szolgáltatási díjak jelen tervezetből törlésre kerültek, csupán a felhatalmazó rendelkezések között találni arra utalást, hogy a jövőben e kamarát is érintő pénzügyi terület miniszteri rendeletben kerül szabályozásra. A díjak megállapításához a kamara felajánlja együttműködését és tájékoztatását az elvégzendő munkákról.
7. Zöldfelületi tanúsítás
   A 72. § kapcsán kérdésként merül fel a kamara, mint névjegyzéket vezető szerv, valamint a „kijelölt független szakmai szervezet” közötti kapcsolat. Mi indokolja azt, hogy a zöldfelületi tanúsítás nem az energetikai tanúsítókhoz hasonlóan kerül szabályozásra, ahol az ellenőrzést „kijelölt kamara”-hoz telepítette a jogszabály. Összességében milyen szerepet tölt be a jövőben a kamara a szakmai minőség biztosítása terén, hiszen az ellenőrzési rendszer működtetésére kamarai feladatként a 32.§ (2) bekezdés m) pontjában jelenleg is található utalás.
8. Településtervezés, településrendezési szakértés
   A 77.§ (2)-(3) bekezdés értelmében a településtervezés és a településrendezési szakértés engedélyezése tévesen az országos kamara feladata. Ahogy azt már a fentiekben is jeleztem tagjai a területi kamaráknak vannak, az országos kamara nem hozhat döntést jogosultság engedélyezésével kapcsolatban. A félreértést az okozhatja, hogy míg a területi kamarák vezetik a nyilvántartást (tervezők, szakértők, stb.), addig az országos kamara a területi kamarák adatszolgáltatása alapján országos összesítésben vezeti a névjegyzéket jelenleg is és a tervezet szerint is (lsd. 32.§ (2) b)).

Tisztelt Miniszter Úr!

A fentiekben felvetett koncepcionális- és a következő levelünkben megküldendő részletkérdések személyes egyeztetésében továbbra is készséggel és szívesen állok rendelkezésére.

Budapest, 2023. szeptember 13.