A MÉK az építési és beruházási miniszter kérésére elkészítette és megküldte tartalomjegyzék javaslatát az építési törvényhez, amely alapvetően az Étv. jelenlegi struktúrájából indul ki. A részletesebb vélemény a MÉK tagozatok és a területi építész kamarák véleménye alapján kerül összeállításra.
A Preambulum a három felkért szervezet - az MMA, a MÉK és a MÉSZ - közreműködésével és egyetértésével született meg.
A Magyar Építész Kamara javaslata a készülő építési törvényhez
2022.11.07.
1. Preambulum (MMA – MÉK – MÉSZ)
Az építés országépítő közügy. Minden épület, műtárgy, infrastruktúra az ország vagyonát gyarapítja, minősége, értékállósága, hagyományozhatósága a nemzet fizikai és kulturális értékét fejezi ki. A magán vagy közösségi tulajdon és használat tiszteletben tartása mellett, minden épített környezeti elem része az ország kulturális vagyonának, ezért közös felelősségünk annak gyarapítása. Az építészet keretét a helyi adottság és a kulturális hagyomány által meghatározott tájegységek, térségek, települések adják, ahol az épített- és a táji környezet alakításában az építészeti tevékenységek összessége, az építőművészet, urbanisztika, a terület- és településtervezés, a táj- és kertépítészet, az enteriőr tervezés és számos más mérnöki szakma, továbbá az örökségvédelem és művészeti ágak közös tevékenysége érvényesül.
Mérnöki megfelelősség, tartósság, praktikus és takarékos használat mellett épített környezetünk megváltoztatása egyben kulturális örökítés és közkincs is, így az építészet a továbbépítés (továbbteremtés) művészete. A természeti és a mesterséges környezet védelme, az értékmegőrzés és éltetés, az építés célja életterünk megteremtése, hogy mindenki emberhez méltó és lelket emelő esztétikus, használható és fenntartható környezetben élhessen. Az épített és a természeti környezet jelenti nemzeti kultúránk kézzelfogható, hétköznapjainkat meghatározó elemét. Ez a harmonikus környezet sajátos életterünket, a Kárpát medencét tükröző, szellemiségében magyar, hatásában európai kell, hogy legyen.
Természeti területeink megóvása és épített környezetünk megteremtése, hasznos és fenntartható működésének biztosítása alapvető kötelességünk, ez adja helyidentitásunkat. A helyet, mely megadja a hétköznapok élhetőségét, ünnepeinken, s vendégeink számára sugározza értékeinket, melyet eleink alkottak és éltettek.
Az építész mérnöki tudással felvértezett alkotóművész, a kultúra megragadója, értelmezője és továbbalkotója. Műve egyéni vonásokat tartalmazó tett, a hely, a kor, a társadalom és országunk impulzusának kifejezője, egy kultúra pontos közvetítője. Szakmagyakorlásának előfeltétele a környezetre kiterjedő arányérzék és egyensúly teremtő készség, a jelenlét képessége. A közös erővel megalkotott épületek, létesítmények és helyek egyben a kultúra befogadói és összművészeti alkotások lehetnek.
Az új Építési Törvénynek a korábbi törvények, rendeletek hasznos és gyakorolt tapasztalatait felhasználva javasolt megszületnie, képviselve a magyar társadalom, a közösségek és az egyén érdekeit, s azok kapcsolatát. A törvénynek szabályoznia kell az építési tevékenység teljes folyamatát a területrendezés, településfejlesztés és rendezéstől a tervezésen keresztül a megvalósult épített környezet fenntartásáig. Szabályoznia kell a folyamatban résztvevő valamennyi szereplő (állam, önkormányzat, építtető, hatóság, szakhatóság, közműszolgáltató, tervező, kivitelező, használó, üzemeltető stb.) feladatát, kötelezettségét, jogait és felelősségét. Arányosan kell képviselnie az egyes csoportok és a társadalom egészének érdekrendszerét, de egyben az országépítés egységes értékrendjét tükröző irányba kell mutatnia.
Összhangba kell hozni a fejlesztés és –rendezés, az építés, a műemlék és egyéb épített örökség védelem/éltetés, az országkép és településkép rendszerét, s ennek fenntartására az építésügy rendszerébe szükséges integrálni a „gazda szemléletű” főépítész-főmérnök-főkertész rendszert, biztosítani a szakmai köztestületek aktív bevonását a képzés és továbbképzés, a szakmagyakorlás, kiválasztás, monitoring rendszerébe. Az új törvény hierarchikus rendszerben segítheti az építés technikai, jogi és kulturális kiteljesedését a törvény és rendeletalkotástól a szakmai szervezetekhez delegált feladatokig.
Az Építési és Beruházási Miniszter, az Országos Főépítész felkérésére az építésügyben érintett Magyar Építész Kamara, mint köztestület, a Magyar Művészeti Akadémia, mint alkotmányos köztestület és a Magyar Építőművészek Szövetsége, mint közfeladatot ellátó szervezet, egyeztetett, az építészet és az építés területén betöltött szerepének megfelelő javaslatokat tesz az új Építési Törvényhez.
ELSŐ RÉSZ |
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁNAK ÉS VÉDELMÉNEK FELADATAI |
|
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK |
|
|
|
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, EGYSÉGES FOGALOMTÁR |
|
AZ ÁLLAM, AZ ÖNKORMÁNYZAT, A SZAKMAI KAMARÁK ÉS AZ ÁLLAMPOLGÁROK FELADATAI ÉS FELELŐSSÉGE |
|
|
|
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZETTEL KAPCSOLATOS NYILVÁNTARTÁSOK |
|
|
MÁSODIK RÉSZ |
A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ALAKÍTÁSA |
|
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSRENDEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPVÉDELEM |
|
|
|
A FŐÉPÍTÉSZI RENDSZER ÉS A TERVTANÁCS |
|
|
|
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK ÉRVÉNYRE JUTTATÁSA |
|
|
|
A KÖRNYEZETI-, TERMÉSZETI- ÉS TÁJI ÉRTÉKEK ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET KAPCSOLATA |
|
|
|
A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK |
|
|
HARMADIK RÉSZ |
MŰEMLÉKVÉDELEM ÉS AZ EMLÉKHELYEK VÉDELME |
|
A MŰEMLÉKVÉDELEM FELADATAI |
|
|
|
A MŰEMLÉKVÉDELEM SAJÁTOS TÁRGYAI |
|
|
|
A VÉDETT MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE |
|
|
|
AZ EMLÉKHELYEK VÉDELME |
|
|
|
AZ ÖRÖKSÉGVÉDELEM EGYÉB FELADATAI |
|
|
NEGYEDIK RÉSZ |
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁNAK TERVEZÉSE |
|
AZ ÉPÍTMÉNYEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK |
|
|
|
A TERVEZÉS ÉS A SZAKÉRTÉS |
|
|
|
A TERVEZTETÉS, TERVPÁLYÁZAT, MUNKÁBA ADÁS |
|
|
ÖTÖDIK RÉSZ |
AZ ÉPÍTÉSSEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK |
|
ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYHEZ NEM KÖTÖTT ELJÁRÁSOK |
|
|
|
ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT ELJÁRÁSOK |
|
|
|
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATOK ÉS ELJÁRÁSOK |
|
|
HATODIK RÉSZ |
AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSA |
|
AZ ÉPÍTÉS |
|
|
|
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZETTEL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI KÖTELEZÉS, SZABÁLYTALAN TEVÉKENYSÉGEK |
|
|
HETEDIK RÉSZ |
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET FENNTARTÁSA |
|
|
NYOLCADIK RÉSZ |
OKTATÁS, KÉPZÉS, KUTATÁS, ELISMERÉS |
|
|
KILENCEDIK RÉSZ |
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK |
|
|
Utolsó módosítás időpontja: 2022-12-02 13:59:06
Beküldő: Kovács Zsófia
Megtekintések száma: 5243
Rövid link: https://mek.hu/index.php?id=47317