Hajnóczi Péter hozzászólása a 2020. augusztus 25-én az ITM által tartott online szakmai konzultáción, amelynek témája a Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégia 2020-2025 – az építésgazdaság általános fejlesztését, az építőanyagok hazai gyártását és a hazai építőipari alanyag-kitermelés támogatását célzó középtávú stratégiáról

SUMMA SUMMARUM

A tervezőasztalon dől el az innováció, a hely identitásának erősödése, az országkép; a tervezési folyamatban alakul ki – a közreműködők részvételével – ugyanis a megépült objektum tartóssága és az, hogy valós kulturális érték, vagy csak funkciót szolgáló tárgy keletkezik. Amire ma büszkék vagyunk városainkban és Budapesten, az egy 150 évvel ezelőtti építési fellendülés, ahol a gazdasági érdekeket, a jogi szabályozást átható személyes, teljes időszakban jelen lévő feladatvállalás, részvétel, felelősségvállalás az építésügy minden területén nyomon követhető: ennek eredménye miatt is jönnek Budapestet csodálni!

A Magyar Építész Kamara részéről üdvözöljük a Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégiában megfogalmazott célokat, azokat jónak tartjuk, a célok eléréséhez szükséges eszközök meghatározása véleményünk szerint helyes, az ördög, vagy az Isten a részletekben rejlik, ki hogyan ismeri és használja a szólás-mondást, tehát a megvalósítás mikéntjei és módszerei alapvetően fontosak.

A tervezőasztalon dől el az innováció, a hely identitásának erősödése vagy kioltása, maga az országkép.

A tervezési folyamatban dől el a megépült objektum tartóssága.

A tervezőasztalon – a közreműködők részvételével – dől el, hogy tartós kulturális érték, vagy csak funkciót szolgáló tárgy keletkezik (olyan gazdagok vagyunk, hogy 40-50 éves házakat bontunk, mert kulturális kisugárzásuk megszólító képességük nem volt elegendő egy társadalom számára.)

Amira ma büszkék vagyunk városainkban, Budapesten, az egy 150 évvel ezelőtti építési fellendülés, ahol a gazdasági érdekek, a jogi szabályozás a tettek mögött kitapintható erkölcs, morál és az építésügyet átható személyes, teljes időszakban jelen lévő feladatvállalás, részvétel, felelősségvállalás az építésügy minden területén nyomon követhető: ennek eredménye miatt is jönnek pl. Budapestet csodálni.

Alapvető az előkészítési folyamatok megtervezéséhez és megítéléséhez, hogy legyen egy Építési Információs Rendszer, amely megmutatja, hogy az elmúlt 20 évben mi épült, milyen műszaki tartalommal, körülményekkel, kulturális tartalommal, mennyiért.

Személyes részvétel és felelősség kell az építési folyamatban, világos szabályokkal!

Építésügyi szabályozás, intézményi környezet

Egyetértünk azzal, hogy az építéssel kapcsolatos jogszabályoknak egyszerűeknek kell lenniük. Úgy véljük, hogy a jogszabályi környezet, az eljárás rend sokat egyszerűsödött, bizonyos esetekben talán már túl egyszerű is. Mindenképpen fontos, hogy bizonyos garanciák megmaradjanak a rendszerben. Az egyik ilyen garancia a településkép védelme. A jogalkotó helyesen létrehozta a településkép védelmi rendeletek és a településképi arculati kézikönyvek rendszerét. Ez a rendszer csak akkor tudja betölteni a jogalkotó által neki szánt szerepet, ha az építési folyamatban maradnak olyan pontok, olyan garanciák, amelyek ezt biztosíthatják. Ilyen, a sokak által nem szeretett településképi vélemény. Véleményünk szerint nem magával az eljárással van a probléma, hiszen sok esetben ez az egyetlen eszköz arra, hogy ne legyen végképp szabad a pálya, szabad préda az építkezés, és ne építhessen mindenki kedvére bármit, hanem hogy ráébressze az építtetőt arra, hogy közösségben él, a saját beruházása egyben az épített környezet, az épített örökségünk része is lesz, és ez bizony felelősséggel jár. Magyarország jövőjéről, jövőképéről van szó, hogy „jó legyen hazatérni”! Ebben a kérdésben a résztvevők munkáját, hatáskörét és felelősségét érdemes tovább pontosítani. A másik garancia a főépítészi rendszer működése és a városi főmérnök intézményének bevezetése. Ezzel egyetértünk, a kettő szervesen kiegészíti egymást, egyértelműen meghatározható feladat és hatáskörökkel. Eddig is tapasztalható volt, hogy azon a településen, ahol van egy jó főépítész, sokkal hatékonyabban lehet képviselni, védeni az épített környezetet, sokkal jobb a kommunikáció az egyes szereplők között. Persze ehhez majd jó és rátermett főépítészek és főmérnökök kellenek. A jövő szempontjából ebben nyújthat sok segítséget a most készülő stratégia.

Nincs szükség további lényeges egyszerűsítésekre az építésügyi eljárásokban, sokkal fontosabbnak tartjuk a már működő jogszabályi környezet alkalmazásával kapcsolatos feltételek megteremtését. Sok esetben nem az eljárás bonyolultsága okozza a lassú eljárást, hanem az abban résztvevők korlátai, az egyes hatóságok nehézkes kommunikációja egymással. Fontos, hogy a jogszabályok annyira legyenek egyszerűek, vagy bonyolultak, hogy az azt alkalmazó hatóságok a saját vélt vagy valós védelmükben ne kényszerüljenek arra, hogy 1-1 rövid eljárási határidő betarthatósága érdekében inkább mondvacsinált okokra hivatkozva utasítanak el beadványokat, hiszen ezzel sokkal lassabbá válik az adott folyamat, mintha minden érintett számára rendelkezésre állna a munka elvégzéséhez szükséges minimális idő, és egy-egy eljárás értelmesen tudna végigfutni a maga útján.

Az egyszerűsítéssel összefüggő további garanciák másik csoportja az építtetőket érintő, védő garanciák. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartjuk rögzíteni, hogy a jogszabályi környezet egyszerűsítésével be kell kerülnie, benn kell maradnia a rendszerben olyan elemeknek, amelyek védik az építtetők érdekeit is. Több ilyen elem van a most tárgyalt stratégiában, és van néhány, ami jó lenne, ha bekerülne.

Egyik ilyen a tervellenőrzés kérdése. Egyetértünk azzal, hogy akkor csökkenthető a beruházás során felmerülő problémák mennyisége és nagysága, ha jó tervek alapján épülnek az épületek. Ennek egyik eszköze lehet a tervellenőrzés. A tervellenőrzés feltételeinek meghatározásánál ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy az a terv szakszerűségét, a jogszabályoknak, a szabványoknak történő megfelelőségét vizsgálja, és ne akarjon újra tervezni, ne a terv esztétikai minőségét ellenőrizze, hiszen arra alapvetően ott van a tervező, illetve a tervezési folyamat egyéb szereplői (tervtanács, főépítész stb.).

Másik fontos garancia a felelősségbiztosítás. A biztosítás azon túl, hogy védi a tervezőt, vagy kivitelezőt, legalább ennyire védi az építtetőt is, hiszen megteremti az elvi pénzügyi forrását egy esetleges kár esetén a kártérítésnek. Az egyszerű bejelentéssel megvalósuló beruházásoknál kezdetben a jogalkotó - véleményünk szerint helyesen - azzal érvelt, hogy az építési hatóságok kivételével a rendszerből, szükséges egyéb garanciák beépítése, ezek egyike volt a felelősségbiztosítás. Ezt az irányt javasoljuk fenntartani.

Ugyancsak ilyen garancia volt a tervezői művezetések előírása. A tervezői művezetés nem bevételi forrás a tervező számára, hanem egy olyan eszköz, amellyel az építtető érdekeit tudja képviselni a kivitelezés során. Ez fontos az építtetőnek, de fontos mindenkinek, hiszen az építésfelügyeletek leterheltsége okán nem minden esetben tudnak időben reagálni olyan anomáliákra, amelyek ha időben kiderülnek, kevesebb kárral, elkerülhető jogi vitával járnak.

Ehhez a kérdéskörhöz tartozik az e-napló ügye is. Az építési napló vezetése minden, az építési folyamatban szereplő résztvevő érdekeit szolgálja. Építési napló hiányában elveszik az a felület, ahol dokumentálni lehetne az építési folyamat fázisait, történéseit, és ebből adódóan egy későbbi jogvita során sok esetben ellehetetlenül a folyamatok feltárása, ellenőrzése, az esetleges építési hibák lekövetése. Éppen ezért a MÉK javasolja az e-napló ismételt bevezetését azokon a beruházásokon is, ahol az utóbbi időben a jogszabály ettől eltekintett.

A garanciák, jogok, felelősségek, kötelezettségek átfogó meghatározását és alkalmazását szolgálhatja a szakmai szervezetek által kidolgozott Beruházási Folyamatok Rendszere, melynek jogszabályokba történő beillesztése esetén várhatóan jelentősen javulhat az építési beruházások minősége, emelkedhet az építőipar, és ezen keresztül az épített környezet színvonala.

Végezetül, de nem utolsó sorban a jogszabályoknak egyértelművé kell tennie az építés három résztvevőjének a hatóságnak (engedélyező-felügyelő; ez véleményem szerint egy és újra össze kellene vonni), az önkormányzatnak (polgármester-főépítész) és a kamarák (mérnöki-építész) rendszerszerű hatáskör meghatározását, hogy jól, egyértelmű legyen minden szereplő feladata és felelőssége annak jogkövetkezményeivel együtt. Ennek folyománya és elengedhetetlen része a közhiteles, „interaktív térkép”, ahonnan egyértelműen kiderül, hogy „hova mit lehet építeni”.

Közbeszerzés, tervpályázat

A tervezési megbízás (a „bizalom” megkapás módját) újra kell szabályozni, lehetővé téve a gyors, társadalmi szinten is transzparensé tehető, strukturált kiválasztási rendszert. Jelenleg árverseny és kartellvilág virul, mert nincs jó módszer. Nincs strukturált kiválasztási rendszer, a közbeszerzés olyan tárgyban, melynek nincs fizikai, megfogható tárgya értelmezhetetlen.

A MÉK egyetért azzal, hogy a közbeszerzés minél egyszerűbb legyen, ugyanakkor fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a tervezési munkák leginkább támogatandó közbeszerzési formája továbbra is a tervpályázat. Annak érdekében, hogy a kiírók ne tekintsék nyűgnek a tervpályázatot, szükségesnek látjuk a tervpályázatok formáinak, típusainak bővítését, hogy minden kiíró megtalálja a maga számára leginkább elfogadható formát. Kamaránk véleménye szerint a magasépítési közbeszerzések során nem szerencsés megoldás az egyre gyakrabban alkalmazott Design & Build rendszer, amikor a kivitelezéssel együtt versenyeztetik meg a tervezést is, mivel ez nagyon sok esetben a megvalósítás során a kiíró, az építtető érdekeinek sérelmével jár, tehát javasoljuk ezen szempontok figyelembevételét is a legegyszerűbb közbeszerzési eljárás meghatározásánál.

Kamaránk tagjai sok esetben tapasztalták, jelezték, hogy a közbeszerzések, pályázatok esetében az előkészítéssel, a kiírások pontosságával kapcsolatban sok teendő van még. Ebben sokat segíthet, a stratégiában szereplő építési statisztikai adatbázis és az egyes építés típusok határidő katalógusának alkalmazása, melyekkel elkerülhetőek lehetnek, az irreálisan alacsony árú, vagy határidejű pályázati kiírások. Éppen ezért ezen adatbázisok mielőbbi kidolgozását határozottan támogatjuk!

BIM

A MÉK támogatja a BIM fokozatos, és meghatározott feladatoknál történő bevezetését, ugyanakkor fontosnak tartjuk a megfelelő képzések elindítását, támogatását. A képzésnek ki kell terjednie a beruházás összes olyan szereplőjére, aki kapcsolatba kerül a későbbiekben a BIM-ben készült anyaggal, legyen az tervező, kivitelező, üzemeltető. Legalább ennyire fontos azonban, hogy a megrendelő is értse a BIM-et, tudja, hogy mire szolgál, tudja, hogy egy adott projekt esetében mire, hogyan kívánja használni. Akkor és olyan projekteken legyen követelmény a BIM, ahol és amikor annak értelme van, hasznos mind a tervezési, mind a kivitelezési, mind az üzemeltetési folyamatban. Fontos, hogy a megrendelő értse, hogy milyen szintű BIM feldolgozásra van szüksége annak érdekében, hogy a szükséges mértékű energiákat és időt vegyen igénybe. Viszonylag új technológia lévén fontos, hogy a képzési formák lefedjék az érintettek teljes körét, azaz amellett, hogy a felsőoktatásban mindenhol el kell indítani a képzést a leendő mérnököknek-építészeknek, legalább ennyire fontos lesz azoknak a képzési helyeknek, képzési formáknak a kidolgozása is, ahol a már praktizáló tervezők, kivitelezők és minden egyéb érintett meg tudja szerezni a szükséges tudást.

Ezzel párhuzamosan szükséges olyan pályázatok, támogatási programok folyamatos kiírása, amely segítségével a tervezők végre tudják hajtani a szükséges számítástechnikai infrastrukturális beruházásokat. Ez különösen fontos a jelenlegi, járvánnyal és gazdasági visszaeséssel terhelt időszakban, mivel ez nem az az időszak, amikor a cégek könnyen tudnak beruházni, hiszen sokan a tartalékaikat élik éppen fel.

Szabványok, előírások, alapadatok elérése

A MÉK támogatja, hogy minden, az építésügyet érintő szabvány és előírás elérhető legyen digitális formában, praktikusan ingyen. Ugyancsak támogatjuk és egyetértünk azzal, hogy naprakészen, egy helyen elérhetőek legyenek az egyes települések településrendezési tervei és előírásai, hogy bármikor megnézhető, lekérhető legyen, egy adott terület szabályozása, beépítési lehetőségei (lásd „interaktív térkép”).

(Az összeállítás a MÉK Elnökség véleményei alapján történt)