Manapság egyre nagyobb kihívást jelent az épületek belső hőmérsékleténének folyamatos stabilizálása, hiszen a klímaváltozás hatásai állandó kihívások elé állítja az épületenergetika tudományát. Például mára a belső terek hűtése már több energiát igényel, mint a fűtésé, a helyzeten pedig nem segít, hogy az épületek hűtési megoldásainak kidolgozottsága utcahosszokkal le van maradva a fűtésétől. A nyári időszakban több ezer energiafaló légkondicionáló berendezést vásárolnak és működtetnek hónapokon át a fogyasztók, amelyek döntő része fosszilis energiahordozók felhasználásával előállított áramot használ.

Tehát a valóban környezettudatos és energiahatékony célok eléréséhez nagyobb figyelmet kell fordítani az épületszerkezetek nyári viselkedésére, mint a hűvösebb időszakban. Ugyanis az épületek hőterhelésének ingadozása jóval jelentősebb a forró nyári hónapokban, mint az átmeneti vagy a téli időszakban. A belső terek hőmérséklete pedig, a határoló szerkezetek hőtehetetlenségének megfelelően követi a hőterhelés erősödését vagy gyengülését.

Ez azt jelenti, hogy magas külső hőmérséklet esetén a belső tér hűtése, szellőztetése jóval hamarabb szükségessé válik, ha az épületszerkezet gyorsan reagál a hőterhelés növekedésére, a „lusta” térelhatároló szerkezet reakcióidejéhez képest. Ugyanis, ha ilyen hőtechnikailag lusta szerkezettel épül a ház, nyáron is elegendő lehet az éjszakai szellőztetés és nem kell egész nap hűteni a belső teret.

A hőtechnikailag lusta szerkezet jellemzői:

• nagy hőtehetetlenségi tényező
• átszellőztetett rétegfelépítés
• magas hővezetési ellenállás
• nagyobb szerkezeti önsúly

Fókuszban a tetőtér

A nyári hőterhelési hatásoknak egyik leginkább kitett épületrész a beépített tetőtér lehet. Ezen tetőtér beépítések – mansard-tetők tartószerkezeti megoldására kínálkozik optimális lehetőségként a filigrán technológiával kialakított előregyártott vasbeton koporsófödémek használata.

A hazai előregyártott betonelemeket gyártó és forgalmazó cégek kínálatában fontos szerepet töltenek be, ezek az ún. filigrán, valamint a lágyvasalású egyedi masszív elemek, pl. lépcsők vagy balkonelemek. Filigrán szerkezetről akkor beszélünk, ha háromdimenziós térben vizsgálva az elem egy geometriai kiterjedése nagyságrenddel kisebb a másik kettőnél: ilyenek pl. a zsalupanelek, vagy kéregpanelek. A félkész filigrán szerkezeteknél lehetőség van a helyszínen betonnal történő együttdolgozására, ahol a felületek érdessége és a Sinusbordás betonacél térrács biztosítja a tartós végeredményt.

Az egyrétegű filigrán elemekből födémszerkezetek készülnek, kétrétegű kivitelben pedig falak vagy ferde felületek kialakításához használják ezt a megoldást. Ebben az esetben a ferde tetőfelületet és a parapetet kéregfal elemekből alakítják ki, míg a vízszintes felület filigrán kéregfödém elem lesz. A szerkezet vastagsága 20-25 cm, így az önsúly 5,0-6,25 kN/m² között lesz. A szerkezethez kiegészítő vasalással merev keretsarkokat illeszthetünk hozzá, így a teljes eszköz akár 10-12 méteres fesztávú is lehet.

Ezzel a szerkezeti kialakítással a klasszikus tetőformák szinte minden eleme, él-  vagy vápa kialakítás, kontyolt tetőforma egyaránt megépíthető.

Az előregyártott elemekben a nyíláskialakítások bármilyen geometriai korlát nélkül létrehozhatók, a szerkezet a tetőhéjalás szilárd fogadófelületét adja meg.  A tetőhéjalás faanyag szükséglete szintén minimalizálható, ugyanis a vasbeton felületre a direkt-rögzítésű héjazatot is tartani képes tető-hőszigetelő rendszerek szerelhetők.

A Leier előregyártott termékkínálatában található filigrán vasbeton koporsófödém „lusta” hőtechnikájú megoldásként hatékony válasz lehet napjaink fenntarthatósági kihívásaira és energetikai kérdéseire. Ugyanis ez szerkezeti megoldás nem egyszerűen egy problémát old meg, hanem figyelembe veszi a termék környezeti hatásait is. A technológiához használt anyagok pedig szem előtt tartják a fenntarthatóság elvének íratlan szabályait.

Ismerje meg a Leier előregyártott termékkínálatát: www.leier.hu

Cikk szerzője:

Magyar Gábor, okl. mérnök