Egyre kevesebb a tévhit, és az információhiányból adódó félreértés az előregyártott betonelemek használatát illetően. Emellett minimális azok köre, akik a rossz hírű panelépületekhez hasonlítják ezt a műszaki megoldást és egyre többen értenek egyet azzal, hogy a munkaerőhiányra adható egyik válasz az előregyártás lehet. – derült ki a szakemberek körében elvégzett 2021-es kérdőíves felmérésből.

Idén, május június folyamán összesen 219 szakember vett részt a felmérésben, amelyből kiderült, a válaszadó szakemberek jó része egyértelműen (97/219), vagy részben (113/219) úgy gondolja, az építőipar mai helyzetére (munkaerőhiány, túlterheltség, szakemberhiány) az előregyártás jelenthet megoldást.

Akik ezzel a kijelentéssel teljesen vagy részben egyetértenek, a technológia felsorolt előnyei között a manapság fontos gyorsaságot, a sokféle felhasználást lehetővé tevő rugalmasságot, valamint a kivitelezési hibák elkerülésének lehetőségét tették az első helyekre.

A nem határozott igent mondók szerint ugyanakkor nehézséget okoz, hogy az előregyártott betontermékek beépítéséhez is szükséges a megfelelő szaktudás, illetve az építészek között sokan még nem tudják, hogyan kell a technológiával tervezni. Emellett többek szerint a technológia magasnak ítélt költsége is visszatartó erő lehet. A beton előregyártási folyamat előnyei között a kész elemek betonminősége is előkelő helyen szerepelt, ami a manapság is sokszor gondot okozó kivitelezési minőség és a végeredmény szempontjából is kiemelten fontos szempont lehet.

Nem egyenlő a panelházakkal

A válaszokból kitűnik, hogy mára már viszonylag kevesen (4%) hasonlítják az előregyártott betontermékeket a rossz emlékeket idéző panelépítkezéshez. A válaszadók 40%-a kifejezetten úgy gondolja, hogy a kettő nem összehasonlítható, további 33 % számára pedig éppen az a kijelentés volt a legszimpatikusabb, hogy az előregyártás az építőipari kapacitáshiány kezelésének fontos tényezője lehet.

Kiaknázatlan előny a rugalmasság

A válaszadók mindössze alig a fele (93 fő) tudja elképzelni, hogy bármilyen típusú épületnél használja ezt a technológiát és körülbelül ugyanennyi (82) válaszadó úgy gondolja, hogy ez a technológia inkább ipari jellegű épületekhez illik, mintsem családi házak kivitelezéséhez. Ennél valamivel többen – 112 válaszadó (51%) – még inkább az egyszerű geometriájú épületekhez használná szívesen ezt a technológiát.

A valóságban azonban az előregyártás viszonylag kevés, inkább technikai jellegű korláttal (pl. szállítási méretek) rendelkezik, így gyakorlatilag bármilyen épülethez és formavilághoz gond nélkül alkalmazható. Sőt a gyártási technológia rugalmasságára jellemző, hogy vele lakóházak speciális igényei, vagy az egyszerű geometriájú épületek gyors építése iránti igény egyaránt kielégíthető.

A legtöbben feltehetőleg nem találkoztak még a sokszínű felhasználást lehetővé tévő kész elemek mindegyikével, hiszen a legnépszerűbb előregyártott elemek inkább az előfeszített üreges födémek, a gerendás-béléstestes mesterfödémek, valamint lépcsőelemek és falpanelek voltak az utóbbi években, pedig a kínálat még ennél is szélesebb. A leggyakrabban alkalmazott ilyen megoldás pl. a kémény, amelyet ritkán sorolnak az előregyártott elemek közé.

Nem meglepő, hogy a sort a legújabb Leier fejlesztések zárják, mint legritkábban alkalmazott és érthető okokból kevéssé ismert megoldások, köztük az előregyártott gépkocsibeálló, liftakna, erkélylemez, valamint klímafödém is.

A válaszadók 73 % úgy nyilatkozott, hogy már dolgozott előregyártott vasbeton elemekkel és ebből 41% a Leier anyagaival. Emellett mindössze 7 % zárkózik el a használatától (!). A válaszadók kb. ¼ része pedig még nem dolgozott az elemek egyikével sem, de az összes kitöltő 14 %-a szívesen kipróbálná a technológiát.

A felmérést kitöltők kb. ¼-e, 53 fő nyilatkozott arról, hogy kerüli az előregyártott elemek használatát. Az elutasító gondolkodásmód okai között első helyen a megrendelői ellenállás szerepelt, emellett említették még saját ismereteik hiányát, amin persze lehet javítani, míg mások a technológiának az általuk tervezett épületekhez való alkalmatlanságát jelölték meg okként.

A felmérést kitöltőkre jellemzők, hogy a KSH hivatalos régiós felosztást nagyságrendileg reprezentáló földrajzi megosztást mutattak: a 40%-os budapesti, Pest megyei részvétel mellett a többi régióból is elegendő szakember monda el véleményét. A válaszadók többnyire (54 %) egyéni vagy alkalmazott tervezőként dolgoznak, 14 % egyéni vagy alkalmazott statikus, a többiek inkább a kivitelezés egyes területeit jelölték meg fő tevékenységi körüknek (32%). Közülük a legtöbben főleg családi házakon (24 %), illetve társasházakon (12%) dolgoznak, az ipari épületeket 13% jelölte, valamint 15% jelezte, hogy felújítások is a tevékenységi területéhez tartoznak.

Az előregyártással kapcsolatos kérdőíves felmérést a Leier Hungária Kft. megbízásából a független Build-Communication készítette 2021. május-júniusában.

További információk a Leier előregyártott megoldásairól, legújabb fejlesztéseiről: www.leier-hu/eloregyartott_megoldasok