Hibásan megtervezett gépjármű beálló

A megtörtént esetben tervező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett.

A tervezői felelősségbiztosítás alapján a biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint a biztosított tervezőnek kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító a feltételeiben meghatározottak szerint mentesíti.

Miért kell fizetnie a tervezőnek?
Mert a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:518 § - ban tiltja a jogellenes károkozást. A 6:519 § értelmében, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni!

Milyen károkat okozhat egy tervező?
A potenciálisan bekövetkezhető károk nagyon változatosak és egyáltalán nem ritkák! Sérülhetnek vagy semmisülhetnek meg dolgok, tárgyak, személyi sérülés keletkezhet és keletkezhet tisztán pénzügyi veszteség is, mely nem sorolható sem a dologi kár sem a személyi sérülés körébe. Jelen konkrét esetben szerződésen kívüli károkozás történt tervezői hiba következtében.

A konkrét eset:
A tervező az épület gépkocsi lehajtó rámpa tervezésekor az íves rámpa szakasz részét túl szűkre tervezte, így a lehajtó rámpa gépkocsival nem, vagy legalábbis nem rendeltetésszerűen lett használható.

A kivitelezés a tervező által készített hibás tervek alapján történt meg, és e miatt a tervek alapján elkészült lehajtó rámpa külső ívén lévő támfalát el kellett bontani, hogy a kanyar ívét kibővítve, a használatot akadályozó hiba megszűnjön. Az elbontott támfal szakaszt újra kellet építeni, hogy a csatlakozó terep megtámasztását lehetővé tegye.
-    A károsultnak 5 fm hosszan, el kellett bontani a támfal szakaszt.
-    A támfalhoz csatlakozó, növényekkel beültetett terep rézsűt is el kellett bontani.
-    Ki kellett szélesíteni a terepszintet.
-    Vissza kellett építeni a beton támfalat.
-    Vissza kellett telepíteni a növényeket.

A vizsgálat során kiderült, hogy a felelősség megosztott. Felelősség terheli a:
-    statikus mérnököt,
-    műszaki ellenőrt,
-    felelős műszaki vezetőt.

A kár bekövetkezése kapcsán a tervező kizárólagos felelőssége nem volt megállapítható, ugyanis a munkafolyamatok/fázis előrehaladtával a kivitelezésben részt vevő személyeknek, észlelniük kellett volna, hogy a lehajtó mérete nem megfelelő.

A káresemény bekövetkezése miatt a kivitelezésben részt vevő személyeket egyetemleges felelősség terheli, ezért a biztosító kármegosztást alkalmazott – a tervezőt 40%-ban terhelte felelősség, a statikus tervező mérnököt, a műszaki ellenőrt, a felelős műszaki vezetőt, illetve a kivitelezőt  15%-15%- ban terhelte felróhatóság a kár bekövetkezése miatt.

Dr. Püski András, biztosítási szakjogász
Magyar Építész Kamara egyedi felelősségbiztosítás: https://mek.hu/index.php?link=biztositas