Korabeli lengyel családi rezidenciában működő, a romantikát bemutató múzeum és a mellette található télikert felújításának tervezése során felmerülhet a kérdés, mennyire kell egy a romantikát bemutató múzeumnak építészetileg is romantikusnak lennie. Janusz Labuz, építész vezette felújítás eredménye bár formaiságát tekintve kevésbé romantikus, annál tökéletesebb harmóniát mutat.

Woiwodschaft Masowien, tudós és filozófus, ősi lengyel nemesi család sarja, vérében a modern idők szellemével, a 19. század közepén a családi rezidenciát romantikus stílusban építtette át. A 21 hektáros birtok központjában álló neogótikus központi épületet, a II. Világháború előttről származó különböző funkciójú melléképületek veszik körül. Ezek között az egyik leglátványosabb a romantikus, narancsfákkal teli télikert. Janusz Labuz építész az 1961 óta az épületben működő, a romantikát bemutató múzeum maradványait egészítette ki és vezényelte le az újjáépítést, jóllehet kevéssé romantikus formában, de annál tökéletesebb harmóniát létrehozva. Janusz Labuz és a Plockie Prakownie Projektowe építésziroda tervezési elvének kiindulási pontja volt, hogy az ősi családi rezidenciának csupán történelmi múltjára támaszkodik, de azt nem utánozza.

„Az épület teljes rekonstrukciójára nem volt lehetőség, csak az oldalszárnyak elegáns összekötésére.”

Mindehhez feltétlenül szükség volt némi nyomozásra és gyakorlatias hozzáállásra egyaránt. A 6000 lelket számláló kelet-közép lengyelországi városka lakóitól származó információkra, szóbeszédre és legendákra alapozva készítette el Labuz az első skicceket, majd utána egészítette ki azt a jelenkor, ám szimbolikusan az eredetivel kapcsolatot tartó, valódi 21. század építészeti elemekkel.

Múlt és jelen ötvözése alumínium színeivel

Felmerülhet a jogos kérdés: mennyire kell egy a romantikát bemutató múzeumnak romantikusnak lennie? Labuz válasza: nem.

„Az épületnek a keletkezési idejéhez kell hűnek maradnia. A múzeum romantikus jegyei éppen ezért izgalmasan hatnak a modern környezetben. A szellős látványú télikertnek jól érzékelhető kapcsolata alakult ki ismét a külső vegetációval, ahonnan egyúttal csodálatos látvány is nyílik az évszakonként megújuló parkra.”

„Az új épület a romantikus park karakteres részévé vált“ - mondta az építész a mindkét oldalon szimmetrikusan, hosszan elnyúló, áttetsző üvegházról, amely a neogótikus épülethez kapcsolódik. Végeredményét tekintve a romantika szelleme a jelenkor modern eszközeivel érzékelhető átmenet nélkül kapcsolódik össze: a finoman áttört és átlátható homlokzat izgalmas megjelenése a gyakorlatban a 21. század műszaki megoldásával, a PREFA klasszikus korcolt lemezeivel készült. A megfelelő megoldások megtalálása azonban mégsem volt zökkenőmentes.

„A legnagyobb költségmegtakarításokra éppen azoknál az elemeknél kényszerültünk, amelyek ezt a koncepció szerint döntő fontosságú átláthatóságot szolgálták volna. Az eredetileg erre a funkcióra egy zöldes nemes réz felület volt az elképzelés, amely azonban nem jöhetett szóba. Ellenben azt a költséghatékony műszaki megoldást, amely a színválasztékát is tekintve messzemenőkig megfelelt a PREFA kínálta.“ – A Prefalz volt az egyetlen olyan anyag, amely az épület történelmi és modern részéhez egyaránt jól passzolt.

Az alumínium az egyetlen olyan anyag, amely a természeti környezetbe ilyen magától értetődő módon illeszkedik. Egyébként pont ezzel összhangban az épületegyüttes többi fémfelületen is a PREFA panelek színét jelenik meg. A tervező és a kivitelező egybehangzó véleménye szerint a PREFA színválasztéka minden beruházói igényre megoldást kínál, illetve a kivitelezők kifejezetten előnyösnek tartják más anyagokkal szembeni könnyű megmunkálhatóságát. Mindez az alkalmazhatóság széles tárházát kínálja akár tetőn, akár homlokzaton, akár extravagáns megoldásokról legyen szó. A főúri család megújuló rezidenciája a múlt és jelen ötvözésével, ma nyitott kulturális központként várja a látogatókat. A télikert és park ismét szép egységességével egészíti ki a múzeum új látványát.

„A park és a télikert látványa a látogatót könnyedén magával ragadja, de egyben öntudatosan mutatja meg kulturális örökségét a mai modern korban.”

www.prefa.hu