A történet a debreceni Faludi G ékszer-manufaktúrából indult közvetetten. Itt készült el ugyanis az első LiTraCon üvegbeton ékszer. Losonczi Áron építészmérnök többéves kutatómunka után 2001-ben szabadalmaztatta LiTraCon névre keresztelt találmányát, az optikai szálas üvegbetont.

Az egyértelmű volt, hogy nem csak építészetben lehet alkalmazni ezt az anyagot, hanem akár bútortervezésben, szobrászatban és a design bármely területén, ahol a fény szerepet kaphat a tervezési koncepcióban.

Pár évvel ezelőtt ismerkedtem meg Faludi Gabival, amikor egy általa készített üvegbeton-gyűrűt kaptam ajándékba, később egy üvegbeton-medállal lettem “gazdagabb” kolléganőim jóvoltából.

Kárpáti Beátával - a CRH fehér cement üzletágának magyarországi képviselőjével - is ezen az “ékszeren keresztül” volt szerencsém megismerkedni.

Magyarországon a CRH részesedése a fehér cement piacon jelentős részesedéssel bír, de sajnos az egy főre jutó fehér cement felhasználás még mindig elmarad a kelet-közép európai átlagtól. A további növekedés elsősorban úgy lehetséges, ha maga a piac kezd el növekedni. Ennek elősegítése érdekében vette fel velünk a kapcsolatot, melynek keretében szerette volna inspirálni az építészeket az eddiginél több fehér cementet igénylő objektum tervezésére.

A CRH 1970-ben Írország két vezető vállalatának, a Cement Limited (alapítva 1936-ban) és a Roadstone Limited (alapítva 1949-ben) összeolvadásával jött létre. Az újonnan alakult cégcsoport az egyetlen cementgyártó, a vezető betontermék- és aszfaltgyártó, illetve kavicskitermelő vállalat volt Írországban.

1970-ben a Csoport árbevétele mintegy 27 millió euró volt, melynek közel 95%-át Írországban termelte meg.

Először egy szakmai nap megrendezésében gondolkodtunk Debrecenben, de kicsit tovább gondolva a lehetőségeinket, arra az elhatározásra jutottunk, hogy nagyobb hatást érhetünk el a szakma képviselőinél, ha szemtől-szembe találkozhatnak egy fehér betonos referenciával. Innen már csak egy lépés volt a kassai Kulturparkba szervezett szakmai út ötlete, melyet egy tornai gyárlátogatás tett egész napos programmá.

A programra végül 2016. április 22. napján került sor, mintegy 40 építész részvételével.

Tornán Siniša Mauhar, a tornai cementgyár igazgatója fogadott minket személyesen, aki nem csak, hogy lehetővé tette a látogatást, de személyesen köszöntötte az építészeket és nyitotta meg a rendezvényt.

Csorba Ferenc karbantartási vezető tartott rövid ízelítőt a cementgyártás alapjaiból, a tornai gyárról, majd Kárpáti Beáta mutatta be a fehér cement referenciákat Londontól Szentpétervárig, illetve beszélt a fehér-, színes- és „átlátszó/fényáteresztő” betonról is.

Ezután következett egy rövid munka- és balesetvédelmi oktatás, majd mindenki megkapta a szükséges „munkavédelmi öltözetet”, és 10 fős csoportokra osztva megkezdődött maga a gyárlátogatás.

Megtekinthettük a laboratóriumot, a hőcserélő tornyot, a karbantartási részleget és műhelyt, a csomagoló üzemet, a nyersmalmot és magát a vezérlőt is.  A legnagyobb sikert a több, mit 100 méter magas hőcserélő torony „meghódítása” okozta, ahonnan az egész gyár és a Szádelői Völgy látványa is megcsodálhatóvá vált.

A CRH az építőipar egészét lefedő termékportfólióval rendelkezik – az alapozástól a váz- és tetőszerkezetekig, a belső terek kialakításától a külső környezet fejlesztéséig –, alapanyagainkat és termékeinket széles körben használják.

Nap, mint nap több millió ember kerül kapcsolatba termékeikkel és építőanyagaikkal világszerte. Az utakhoz, melyeken közlekedünk, a járdákhoz, melyeken gyalogolunk, az épületekhez, melyekben dolgozunk, az iskolákhoz, melyekbe gyermekeink járnak, az éttermekhez és színházakhoz, melyekben szórakozunk, a lakásokhoz, melyekben élünk – mindezek építéséhez a CRH késztermékeket és alapanyagokat gyárt, melyek közvetlen környezetünket, világunkat építik fel.

Köszönet illeti az ott dolgozó kollégákat, akik sokat tettek a biztonságos és jókedvű gyárlátogatás sikere érdekében: Bernadetta Dohanyosova, Miroslava Palova, Milický Róbert, Bálint Ferenc, Csorba Ferenc, Shuller Attila.

A tradicionális szlovák ebédünk elfogyasztása és rövid buszozás után a program Kassán folytatódott. Célpontunk a három évvel ezelőtti „Kassa – Európa Kulturális Fővárosa” projekt keretében megújuló Kulturpark volt. A csoportunk vezetését elvállalta Gabriel Boženik magyar ajkú, szlovákiai építész, aki mintegy 3 éven át dolgozott a projekten.

A városközpontban található laktanyát és katonai raktárépületeket több, mint 26 millió euróért többfunkciós kulturális központtá alakították át.

Általa megismerkedhettünk a korábban kaszárnyaként, majd péküzemként funkcionáló épületegyüttes történetével, felújításának teljes folyamatával és jelenlegi funkciójával. Az ő bennfentességének köszönhetően a nyilvános tereken túl megtekinthettünk mindent – az épület pincéjétől, a titkos folyosókon keresztül a padlásig – ami egy építészt csak érdekelhet. Rendkívül őszinte és nyílt beszámolója magával ragadta a hallgatóságot. A fő „attrakció” mégis a Kulturpark fehér betonból készült közösségi tere volt, melynek felépítéséről szintén érdekes információkat kaptunk az erre a napra idegenvezetőnkké szegődött Gabriel Boženiktől.

Ez a kis kassai ízelítő annyira jól sikerült, hogy a kamarai tagok még ott a helyszínen megegyeztek egy következő szakmai utazás szervezésében, aminek a vezetésére már fel is kérték  Gabriel Boženik építészt, aki további szakmai látványosságokkal ismerteti majd meg a résztvevőket a városban.

Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Siniša Mauharnak, a tornai cementgyár igazgatójának, valamint Kárpáti Beának!

Az építész szakmai programot a Magyar Építész Kamara Továbbképzési szakértői testülete 2 szakmai továbbképzési pontra értékelte.

Debrecen, 2016. május

Radics Beatrix titkár