Egy fontos tényt már az elején érdemes leszögezni: Minden szakember előtt ismert tény, hogy a különböző penészgátló szerek használata kizárólag felületi kezelést eredményez. Maga a penészesedés sajnos újra és újra meg fog jelenni a felületeken mindaddig, amíg a konkrét kiváltó okokat meg nem szüntetjük. Ezek vizsgálatához muszáj szakértő segítségét is igénybe venni, mert komplex épületfizikai mérlegelés és számítások kellenek ahhoz, hogy eredményesen lehessen harcba szállni az életminőséget rontó penész ellen.

A penész ugyanis, ha beférkőzik az épületszerkezetbe, nem csak esztétikai problémát okoz. Komolyan kell venni, mert súlyos és idült légúti megbetegedések kialakulásához is vezethet a levegőben szálló penészgomba spórák belégzése.

A penészgombák a számukra lényeges tápanyagokat csak nedvességben (vízben) oldva képesek felvenni. Hogy honnan jön a nedvesség? Két fő irányból is. Felületi páralecsapódással gyakran találkozunk a régi hőhidas épületeknél, ahol a rosszul szigetelt falszerkezetnek túl magas a hőátbocsátási tényezője. Úgynevezett szorpciós nedvesség azonban még a jól szigetelt „hőhídmentes” épületszerkezetekben is kialakulhat, az eltérő külső-belső légállapotokból adódóan, melyet a belső burkolatok és vakolatok pórusméretei is nagyban befolyásolnak: a pórusmérettel egyenesen arányos a folyamat lefolyásának gyorsasága.

A nem megfelelő gondossággal épített-szigetelt épületszerkezetekben, különös tekintettel azok kapcsolódási pontjaira hőhidak keletkezhetnek, amelyek erőteljesen közrejátszanak a penészesedés kialakulásában. Nyilván számítanak az időjárási viszonyok is, amelyeknek az épület éghajlatilag és lokáció tekintetében ki van téve, valamint nem elhanyagolható kockázati tényező a lakók belső épülethasználatának módja sem. Alapvetően, ha alacsony a falakon a belső felületi hőmérséklet és emellett magas a belső páratartalom, miközben a helyiség szellőzése elégtelen vagy egyáltalán nem megoldott, és a fényviszonyok sem túl rózsásak, akkor a nekik kedvező környezetben a mindenhol jelen lévő gombaspórák azonnal lecsapnak. A levegő hordozza a számukra szükséges tápanyagot, így ellentámadás hiányában a folyamat a végletekig burjánzana.

Általában az őszi fűtési szezon elején jelennek meg a penészesedéssel járó problémák. Először csak a külső ablaküvegek belső üvegfelületén csapódik ki a levegő magas belső páratartalmából a nedvesség, aztán ez fokozódik, megjelenik egyéb épületszerkezeteken is, elszíneződések formájában. Ez már a penész.

A megoldás kulcsa mindenképpen az előre megfontolt szándékkal elkövetett: szigetelés.

A már meglévő penészes állapotokon is lehet természetesen hőszigeteléssel javítani, de több tényező együttes szem előtt tartása mellett. A penészesedés kialakulása ellen megfelelően kialakított és szigetelt épületszerkezetekkel, másrészt a belső légállapotok - léghőmérséklet, páratartalom és légcsere – megfelelő és folyamatos szinten tartásával védekezhetünk.

Tény, hogy a talajon fekvő padló (földszinti padló) hőszigetelésének korszerűsítését csak költséges és nagy bontási munkálatok révén lehet elvégezni, főleg mert egy ilyen felújításnál a teljes padozati rétegrendet helyre kellene állítani, beleértve a vízszigetelést is, amely többnyire régi és elkorhadt, ezért gyakorlatilag nem tudja már a funkcióját betölteni. Emiatt az épületben jelentős lesz a talajnedvesség párolgása, amely kedvez a penész megjelenésének is. Erről tehát inkább előre érdemes gondoskodni.

Az a tapasztalat, hogy hőszigetelés tervezése esetén a háztulajdonosok kevésbé foglalkoznak a palásfödém és a talajon fekvő padló hőszigetelésével, inkább csak a külső falakra és a külső falakban elhelyezkedő nyílászárókra koncentrálnak.

Tipikus példája a penészesedés megjelenésének, amikor kicserélésre kerülnek a homlokzati nyílászárók és leszigetelik a homlokzatot…, aztán ezzel oktondi módon befejezettnek tekintik a felújítást.

Hol a hiba? Ha a padlásfödémet kihagyjuk a szigetelésből, ebből a legtöbb esetben az következik, hogy a téli fűtési szezonban a plafon és a fal belső találkozásánál megjelenik a nedvesség és a penész!

Az optimális hőszigeteléshez az a megfelelő megoldás, ha a homlokzati szigetelést felvezetjük egészen a cserépfedés aljáig (ha van, akkor a tetőfóliáig). Ezután a padlásfödémet ellátjuk a megfelelő minőségű és vastagságú hőszigeteléssel, sőt, ezt a hőszigetelést átvezetjük a talpszelemeneken is, nem csak nekitoljuk a padlástér irányából. Így a homlokzati szigetelés gyakorlatilag „találkozik” a padlástér szigetelésével, azaz a vasbeton koszorú és maga a talpszelemen is körbe lesz szigetelve, nemcsak a padlásfödém.

Miután gondoskodtunk a valóban felületfolytonos szigetelésről, már tényleg csak a megfelelő légcserét kell biztosítani ahhoz, hogy a lakótér komfortja minőségi, esztétikai és egészség szempontjából is komfortos legyen.

Amennyiben egy ház korszerű szigeteléssel van ellátva, nemcsak az épület állagvédelmi romlása és a penészesedés kerülhető el, hanem a fűtésszezonban számottevően alacsonyabb költségekkel kell majd a lakóknak számolni.

https://www.ursa.hu/assets/uploads/files/ursa-1613575770.pdf

URSA Salgótarján Zrt.

www.ursa.hu