Kedves Kollégák!

Fájdalommal tudatjuk mindazokkal akik ismerték, hogy Domonkos Jenő okleveles építészmérnök életének 93. esztendejében békében eltávozott. Hamvait szűk családi körben a komáromi temetőben 2022. november 11-én helyeztük örök nyugalomra.

1930. július 19-én született a Fejér megyei Vértesdobozon (ma Alcsútdoboz). Édesapja községi jegyzőként, édesanyja háztartásbeliként nevelte fel vele együtt öt fiúgyermekét.

1953 - 1990 -ig a Középülettervező Vállalatnál dolgozott építész tervezői, majd műteremvezetői beosztásban. Ezen időszak alatt a vállalati munkán felül számos országos tervpályázaton vett részt, melyek közül 38 pályaműve nyert:

• 10 esetben első
• 7 esetben második
• 2 esetben harmadik díjat
• 19 esetben pedig megvételt nyert.

Építész munkásságát 1969 - ben az év legjobb épülete címmel Nívódíjjal, 1984-ben Pro Architectura díjjal, valamint a Munka Érdemrend ezüst fokozatával ismerte el a szakma.

Részlet a gyászbeszédből:

„Akik maguk építik meg az otthonukat, többnyire bátor emberek, és érdeklődnek az élet iránt. Elgondolkodnak rajta, mit jelent egy házban élni. Nem csupán vesznek egy árut, és működtetik” – mondta korunk egy kiváló építésze, Tom Kundig. Természetesen önmagáról, illetve kollégáiról, az építészekről beszélt. Azokról, akik éppenséggel nemcsak maguknak, hanem másoknak is otthont építenek. Akik mások helyett is elgondolkodnak rajta, hogy mit jelent egy házban élni. És éppen így, ezen a sajátos módon érdeklődnek embertársaik iránt.

… Memoárjában ő maga is a hivatásáról ír a legtöbbet, és még ha nem arról ír, akkor is egy építész szemével néz vissza életére… Az építész az, aki a gyermekkori játszótér helyén már élete főművét látja: „Az Erzsébet ligeti kubikgödrös területre jártunk bóklászni, korcsolyázni, a bokros, zsombékos tágas nagy jégmezőre. … … … Később ezen a területen épült az új kórház, - akkor még nem sejtettem, hogy későbbi nagy munkám helyszínén játszottunk, szórakoztunk.”

… És az építész szól akkor is, amikor felvillan egy gyerekkori emléke, mely talán művészi elhivatottságának eredetére világít rá: „Akkortájt kezdték építeni a Szent Imre templomot. Szelestey plébános úr volt a kezdeményező. A tervező Körmendi építész úr volt. Ő építette a komáromi modern templomot is. A hatalmas freskókat Szőnyi István festőművész készítette. Naponta odajártam bámulni a munkáját.  Csak ketten voltunk a hatalmas templomban: ő az állványon, én a padlón. Négyzetméterenként hordta fel a sima vakolatot, s oda nedvesen festette a képet. A freskó nedves vakolatra készül, ebbe jól beszívódik a festék, és nagyon tartós lesz.”

Valahogy így kezdődhetett érdeklődése a művészet, különösen az építészet iránt. Lehet, hogy minden másképp alakult volna, ha a család jobb módban él. De Édesapám nem kapott és nem is várt zsebpénzt a szüleitől, úgyhogy nem tudott az osztálytársaival tartani, ha azok moziba, színházba mentek. A Szent Imre templom építkezését és kifestését azonban ingyen is megnézhette. A család szegénysége azonban abban is megakadályozta, hogy érettségi után egyetemre jelentkezzék: helyette az Építőipari Technikum esti tagozatára iratkozott be. Emellett ugyanis munkát tudott vállalni: a Győri Tervező Irodában helyezkedett el előbb rajzolóként, majd később technikusként. A napi munka után este 9-ig a technikumban tanult. Így készült a hivatására három évig.

… Ezt a kimerítő, kettős életet folytatta Budapesten, amikor a saját költségén mégiscsak egyetemre ment: nappal a Középülettervező Vállalatnál dolgozott, délután a Műegyetemen tanult. Ekkor már kitűnt tehetségével: egyetemi rajzai, tervei, modelljei az egyetem folyosóin álló vitrinekbe kerültek, a munkahelyén pedig egyre többre értékelték. Kollégáival a szíriai Raqqa kórházát tervezte reggeltől estig, hétvégén is. Aztán a szentendrei és a visegrádi turistaszállót, a keszthelyi meteorológiai állomást stb. Tervezőirodai munkái mellett tervpályázatokon is elindult, és egy családiház-pályázaton a második helyen végzett. Ez volt az első önálló sikere. Később még 37 pályaműve nyert díjat.

… A ’80-as évek közepén Regőczi atya felkérte Édesapámat, hogy tervezzen a fakápolna helyére egy kőkápolnát. A templomépítés nem tartozott a kommunista rezsim kedvenc beruházásai közé, ezért sokat nyomott a latban, hogy Édesapám is a fővárosi tervzsűri tagja volt akkoriban. Így tudta elérni, hogy a kápolna építési engedélyt kapjon.

Mivel a hely szűkös volt, a szentély helye pedig fix, nagy műgonddal kellett megterveznie mindent a legapróbb részletekig. Mi több, a megbízója igényeire is gondolt. A toronyba pihenőszobát tervezett, ahol Regőczi atya meg tudott szállni egy-egy éjszakára, ha feljött a városból a kápolnába misézni. Ebbe a hálószobába betervezett egy periszkópot, melyen keresztül az atya láthatta az oltárt, ha imádkozott. Ez a periszkóp még ma is megvan, ha hátranézünk, láthatjuk is.

Tom Kundig szavaival kezdtem, miszerint akik maguk építik meg az otthonukat, többnyire bátor emberek, és érdeklődnek az élet iránt. Itt az ideje, hogy átfogalmazzam e szavakat Édesapám emlékének megfelelően: akik maguk építik meg a templomukat, istenfélő emberek, és érdeklődnek az örök élet iránt.

2022. november 11.

Domonkos Ádám
Okl.építészmérnök

Jelentősebb megépült munkái:

• 1960, Danubius Hotel Turistaszálló, Szentendre
• 1961, Heine Medin Kórház
• 1961, Budapest II.ker. Frankel Leó utca
• 1963, Meteorológia Obszervatórium Keszthely
• 1964, Pinceborozó Egeer, Trinitárius utca (Agria Taverna)
• 1970, 1970 Ministere du Commerce (Kereskedelmi Minisztérium, Algír (Algéria))
• 1971, Óvoda, le Caroubier, Algéria
• 1971, Óvoda, St.Michel, Algéria
• 1971, Óvoda, Hydra, Algéria
• 1972, Orvostudományi Egyetem előadóterme, Beni Messous, Algéria
• 1975-79, 900 ágyas Győri Megyei és Honvéd Kórház (Petz Aladár kórház) 49000 m2
• 1981, Margitszigeti Szabadtéri Színpad, Budapest