December 4-én hétfő hajnalban, 55 éves korában, súlyos betegség következtében elhunyt Csontos János József Attila-díjas költő, író, újságíró, építészeti publicista.

Csontos János az írószövetség választmányi tagja, az NKA Szépirodalmi Kollégiumának kurátora volt, alapítója a Határ, a Folyam, a Magyar Napló új folyama és a Nagyítás című irodalmi lapoknak. Újságíróként dolgozott a Hajdú-Bihari Naplónál, az Esti Hírlapnál, a Magyar Nemzetnél, a Duna Televíziónál és a Magyar Időknél.

Csontos János 1962. június 12-én született Ózdon. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika-fizika, majd magyar-francia szakán tanult, 1988-ban diplomázott.

Újságírói pályáját a debreceni Egyetemi Életnél kezdte, majd 1987-től a Hajdú-Bihari Napló munkatársa volt. 1990-ben megalapította a Debreceni Krónika című napilapot, 1991-ben pedig a Szabadhajdú című hajdúböszörményi hetilapot. 1992-től az Esti Hírlap kulturális rovatvezetője, 1994-től 2009-ig a Magyar Nemzet publicistája, majd főmunkatársa. Közben 2001-től másfél éven át a Duna Tv Kalendárium című magazinjának szerkesztője is volt. 2009-ben megalapította a Nagyítás című irodalmi hetilapot. 2011-ben az MTI szerkesztője, 2012-től a HungaroControl Zrt. munkatársa, 2015-től a Napi Gazdaság, majd a Magyar Idők főmunkatársa.

Filmes pályáját az ezredfordulón kezdte. Szerkesztette és Glokalfilm nevű cégével gyártotta a Kő kövön (Hír Tv, 2007-2010), az Építészet XXI. (Duna Tv, 2011) című televíziós magazinokat, rendezője volt a Tizenkét kőmíves építészeti beszélgetéssorozatnak, amelyet húga könyv formájában is közreadott. Csontos János építészeti közélet iránti elkötelezettségét jól példázza egy neki címzett fiktív levélrészlet is, amely a Tervlap.hu hasábjain jelent meg tavaly nyáron:

Másfél évtizeddel később, amikor eléd állok, hogy „ Hugi [Csontos Györgyi], megálmodtam egy remek címet, Tizenkét kőmíves, kortárs építészeti portréfilmek lennének tizenkét nekifutásban” – kategorikusan elhajtasz: „Tesóm, foglalkozz inkább a saját céheddel, az írókkal – engem itt ismernek...” (Tíz év múlva megfogadom a tanácsodat: ez lesz majd az Írókorzó.) Fél év sem kell, hogy visszasomfordálj: „Tesóm, csináljuk meg mégis, de egyszerűen nem bírok tizenöt alá menni...” „Ha találsz olyan dévai népballadát, amiben tizenöt kőmíves szerepel, nem bánom” – csillantom meg legendás kompromisszum készségemet. A tizenkét epizódból öt év alatt végül harminchat rész lesz, film- és könyvszéria, valóságos intézmény. Később ebből doktorálsz a pécsi egyetemen; még az e-mail címedben is az szerepel, hogy DLA.

Irodalmi tárgyú filmeket is készített. Tagja volt a Magyar Filmakadémiának, a Tokaji Írótábor és a Publishing Hungary kuratóriumának is. Újságíróként, publicistaként a Pethő Tibor-emlékérem, a Szellemi honvédelemért díj, a Csengery Antal-díj és a Bertha Bulcsú-emlékdíj birtokosa volt. Irodalmi munkásságát a 2015-ben odaítélt József Attila-díjon túl a Tokaji Írótábor Kishordó-díjával és Quasimodo-különdíjjal ismerték el. Építészeti újságíróként, filmesként a Kós Károly-díjat, az Ezüst Ácsceruzát, a Dercsényi Dezső-díjat és a Magyar Urbanisztikáért díjat is elnyerte

forrás: tervlap.hu