Március 7-én A Petrila bolygó című nyitófilmmel indul és március 10-ig tart a 11. Budapesti Építészeti Filmnapok a Toldi moziban. Az idei filmes válogatás az egész bolygó jövőjére kiható környezeti változások viszonyában mutat be lehetséges kiutakat az apokalipszis bizonyosságából, tanulva a hidegháború vagy éppen az extrém időjárási zónák túlélési gyakorlatából. A nyitófilm egy romániai szénbánya megtartására irányuló kreatív közösségi akció történetét meséli el úgy, hogy közben leszúrja a nullpontokat az iparosodás, a nem-megújuló környezeti erőforrások kizsákmányolása, illetve a „zöldesítés” mint politikai program témáin keresztül.
Ha a városra élő szervezetként tekintünk, mint ahogy a japán sztáréépítész, Kenzo Tange javasolta a metabolista építészeti programjával, az Észak-Macedón fővárosban 2014 óta egy bizarr fordulat állt elő: a nacionalista neoklasszicizmus zabálja fel azt, amit a brutalista modernizmus képzelt el élhető jövőként. Az Alvó beton: a város, ami túl modern volt egy Szkopjéről készült városportré, amelyben kizökken a tér és idő a ’60-as évek nemzetközi összefogással megvalósult megastruktúrái, majd a Gruevszki-adminisztráció nagyszabású építkezési között.
Ha az „ég” a „palota” szóhoz hasonlatos a szláv nyelveken, a Palota a Népnek a munkásosztály mennybemenetelének ikonikus helyszíneit eleveníti fel a Moszkvai Állami Egyetem szocreál felhőkarcolójától Bukarest mai Parlamenti Palotájáig. A balkáni régiónál marad a Hotel Jugoslavija című dokumentumfilm is, amelyben felelevenednek képkockák az évtizedekkel ezelőtt itt forgatott – jó ideig betiltott – játékfilmből, amelyben fegyveres fiatalok foglalják el az épületet, majd túszul ejtve a személyzetet, dorbézolni kezdenek. Egyikük kiszól a filmből a nézőhöz: „nem lesz happy end, én vagyok a jövőd”.
Az ipari korszak gyárépületeink újrahasznosítására hoz példát a Pantarei Pantanella: ha az egykori tésztagyár a ’90-es évek elején többezer menekültnek adott otthont, az erőszakos kilakoltatással ma másféle átutazóknak nyújt ideiglenes szálláshelyet, így az itt létesült Airbnb vagy a hotelek szállóvendégeinek.
Milyen íze van a Polar sörnek az északi sarkon? A Hideg idők Longyearbyenbe, a világ legészakibb településére kalauzol, ahol a zord klíma és a sivár elszigeteltség ellenére is az itt élő közösség otthonának tekinti a tájat. A végtelen orosz sztyeppéről szóló Magányos építés egy moszkvai jelenetén pedig jól látszik, ahogy az emberek sítalpakon közlekednek az utcákon.
A technológiába vetett töretlen hit fémjelzi a Játék a való világban és a Felemelkedés – Hogyan alakítják át városainkat a drónok? filmpárost. Az elsőben új szerepben jelennek meg a virtuális világépítő játékok mint a Minecraft vagy a Skyline mint a közösségi várostervezésre áthangolt eszközök, majd a drónok tömeges elterjedésével szükségszerű új építészeti funkciókról – leszállópálya, töltőállomás – spekulálhatunk.
Teljes program online: http://filmnapok.kek.org.hu/program/
Katalógus: https://issuu.com/kekfoundation/docs/bafd_a5_online_catalogue_1
11. Budapesti Építészeti Filmnapok
Időpont: 2019. március 7-10.
Helyszín: Toldi Mozi, 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38.
Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/2265286283795922/
Fesztivál videó: https://www.youtube.com/watch?v=wyZRg-LJesQ
Letölthető képanyag: https://www.dropbox.com/sh/dmtxvp60f6znfwn/AADbrpPFDWuWVbYvBzwGo7Pea?dl=0
További Információ:
F: facebook.com/BudapestArchitectureFilmDays
I: instagram.com/budapestarchitecturefilmdays
Utolsó módosítás időpontja: 2019-03-07 22:03:06
Cimkék: filmnapok, Budapest; Beküldő: Ulrich Tamás
Megtekintések száma: 8415
Rövid link: https://mek.hu/index.php?id=45161