Diébédo Francis Kéré Burkina Fasó-i születésű, Berlinben élő építész, oktató és társadalmi aktivista nyerte el idén a legrangosabb építészeti elismerésként számon tartott Pritzker-díjat, a díj történetének első afrikai kitüntetettjeként.
A 100 ezer dollárral és egy bronzplakettel járó Pritzker-díjat 1979-ben alapította Jay A. Pritzker üzletember és felesége, Cindy Pritzker. Diébédo Francis Kéré a díj 51. kitüntetettje.
A díj zsűrijének indoklása szerint Diébédo Francis Kéré az úttörője egy olyan építészetnek, amely fenntartható szélsőséges nélkülözésben élő vidékeken is, különösen Afrikában, azon belül szülőföldjén, Burkina Fasóban.
„Tevékenysége egyszerre mérnöki munka és szolgálat, amely számtalan polgár életét és élettapasztalatait teszi könnyebbé a világ egy olyan régiójában, amelyet időnként elfelejtenek” – méltatta Diébédo Francis Kéré munkásságát Tom Pritzker, a díjat támogató Hyatt Alapítvány elnöke. Mint az építész elmondta, mindig olyan tereket akart alkotni, amelyek az embereknek kényelmet és nyugalmat adnak, de inspirálják is őket.
Diébédo Kéré nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy ezekben az időkben, amikor a világjárvány még világosabbá tette a kölcsönös függésünket és amikor az erőforrások csökkenése egyre több konfliktust generál, látásmódja ilyen elismerésben részesül – hangsúlyozta. Hozzátette: reményt adhat, hogy a távoli és jelentéktelennek tűnő kezdetek után is lehetséges a lehető legmesszebbre eljutni.
Kéré legtöbb munkája Afrikában – Beninben, Burkina Fasóban, Maliban, Kenyában, Mozambikban, Togóban és Szudánban – valósult meg. De dolgozott már Dániában, Németországban, Olaszországban, Svájcban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is.
„Bizonyos értelemben újra és újra visszatért a gyökereihez: merített európai építészeti tanulmányaiból, ötvözve azokat szülőföldjének hagyományaival, szükségleteivel és szokásaival” – mondta az építészről az alapítvány elnöke.
Mint Diébédo Francis Kéré felidézte: „Ott kezdtem, ahol születtem, ahol a népesség növekedése kulcskérdés, és ahol sürgősen szükség van infrastruktúrára. Tartoztam a népemnek, ezért fontos volt számomra, hogy helyben bőségesen elérhető anyagokat használjak, és olyan megközelítéssel építsek, amely kis mértékben terheli a környezetet. Így az épületeim megoldás orientáltak lettek. Felismertem, hogy ezek a megoldások térben és időben átemelhetők, mivel minden ember okozta válsághoz fenntartható gondolkodáson alapuló megoldásokra van szükség” – fogalmazott.
Kéré specialitásai az általa tervezett oktatási, egészségügyi intézmények, a közigazgatási épületek és lakóházak lettek.
A zsűri kiemelte azt a Burkina Fasó-i Gandóban 2001-ben elkészült iskolaépületét, amely egyszerre elégít ki alapvető szükségleteket és csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket, mindezt helyi építőanyagok felhasználásával. Egy kenyai műszaki iskola tervezésénél a helyi kőbányából származó anyagokból tervezett hűtőtornyokat, minimalizálva a légkondicionáló berendezések számát, míg a Burkina Műszaki Intézetnél hűsítő agyagfalakat alkalmazott, a fémtetőt pedig eukaliptusszal bélelte.
Miután a Burkina Fasó-i parlament épülete a 2014-es felkelés során megsemmisült, Kéré tervezte meg a nemzetgyűlés új otthonát is. A piramis alakú épület külső kialakításával ösztönözné az informális összejöveteleket, egyben az előző rezsim áldozatai előtt is tisztelegne; ez a projekt azonban a jelenlegi bizonytalan körülmények miatt szünetel.
forrás: MTI
fotók: AFP/Odd Andersen
Utolsó módosítás időpontja: 2022-03-20 20:59:58
Cimkék: Pritzker díj, 2022,; Beküldő: Ulrich Tamás
Megtekintések száma: 4707
Rövid link: https://mek.hu/index.php?id=46957