Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezetének társadalmi egyeztetési anyaga az alábbi linken keresztül érhető el:  https://kormany.hu/dokumentumtar/allami-epitesi-beruhazasok-rendjerol-szolo-torveny

A Magyar Építész Kamara a területi építész kamarák és a szakmai tagozatok véleményét kikérve és azokat beépítve részletes véleményt állított össze a törvénytervezettel kapcsolatban, melyet a társadalmi egyeztetés keretében megküldött az Építési és Közlekedési Minisztérium részére.

A jogalkotó a társadalmi egyeztetés keretében érkezett vélemények beérkezését követően dönt azok  törvénytervezetbe történő beépítéséről.

A MÉK elnöksége a szakmai vélemény megküldésével egyidőben egyeztetést kezdeményezett a tárcával a véleményben szereplő fő témák megbeszélése céljából.

A szakmai véleményt tájékoztatásul az alábbiakban tesszük közzé:

A 2023. január 13-án véleményezés céljából eljuttatott az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezetére vonatkozóan a területi építész kamarák és a MÉK tagozatainak bevonásával a MÉK Elnöksége az alábbi észrevételeket teszi:

Preambulum:

A Magyar Építész Kamara a törvényhez adott javaslataiban, Miniszter úrral történt június 8-i konzultáció alkalmával is kifejezte elkötelezettségét a társadalom építészeti, környezetalakítási, településfejlesztési feladatainak minőségi, a nemzet kulturális értékeit gyarapító szándékok iránt. Az országépítés, revitalizáció és fejlesztés aktív és felelős résztvevői kívánunk lenni. Célunk minden tekintetben a „műegész”, a környezetbe illő, a vitruviusi, évezredes alapértékeket megtestesítő, a helyi értékeket, a korszerű elveket és gyakorlatot alkalmazó építészet és környezetalakítás segítése, a sok szereplős folyamat részesei lenni, minél magasabb minőséget, kulturális értéket létrehozó alkotásokkal betölteni közösségi, társadalmi szakmai szerepünket.

A Törvényhez tett javaslatainkban, véleményünkben az építész – mint a megvalósítási folyamatban sajátos, a kulturális értéket teremtő – szerepének, képességeinek kifejtését akadályozó, csorbító elemekre és a megítélésünk szerinti ellentmondásokra, pontosításokra kívánunk rámutatni.

Szavainkból az aggodalom is szól, mert a mérnök/művész szellemi vezető szerepének csorbítása, az építés összetett, sok területet átfogó folyamatában az egyes részfeladatokat a hasznosan ellátó szereplők nem megfelelő pozicionálása a folyamatot szétzilálhatják, parciális elvek szerintivé tehetik az egységes tartalmat.

Mi, építészek, urbanisták, tájépítészek és belsőépítészek, szakemberek munkánkat a társadalom, a nemzet szolgálatában felelősségvállalással végezzük és partnerek kívánunk lenni egy olyan átlátható építési rendszer kialakításában, amely a feladatellátás, hatáskör és felelősség rendszerét egységként kezeli és határozza meg.

Véleményünket – ezen elvek mentén – rögzítjük, az áttekinthetőség miatt a Törvény paragrafusainak sorrendjében.

I.             Fejezet

1.            Alapelvek

-

2.            A törvény célja

-

3.            A törvény hatálya

A 3. § szövegezése alapján nem egyértelmű, hogy a törvény hatálya az új épületekkel kapcsolatos beruházásokra, vagy a meglévő építmények felújítására is vonatkozik-e
(pl. kastélyprogramok stb.). Szükségesnek látjuk ennek egyértelmű tisztázását.

4.            Értelmező rendelkezések

Elvben méltányolható az 5.§-ban megjelenő „legkisebb költség elve” ugyanakkor ez az a mindenre alkalmazható fogalom, mellyel bármely architektúrát meg lehet fosztani kulturális tartalmától, hisz, ha részekre bontjuk az egységes művet, számos eleménél kimutatható lehet az elvnek ellentmondó megoldás. Ugyanakkor a műegész összefüggései, kulturális üzenete társadalmilag (mind használat, mind identitás erősítő és fenntartó értelemben) hasznos. Nem kérdéses, hogy a megfogalmazott elvet szem előtt kell tartani, de ennek nem szabad olyan eszköznek lennie, mely veszélyezteti a mű értékeit, egységét

II.         Fejezet

5.         Az állami építési beruházások típusai és szakaszai

-           A 7. §-ban a tenderterv fogalma pontosítandó. Az előzetes egyeztetések alkalmával üdvözöltük azt a kormányzati törekvést, hogy a kivitelezés közbeszerzési eljárása csak kiviteli tervek alapján fog történni, ez a tervfajta kikerült a magasépítési fogalomkörből és csak a vonalas infrastruktúra beruházásoknál alkalmazható. Javasoljuk a (2) bc) pont egyértelműsítését ennek szellemében.

-           Ez a probléma megjelenik a 39. § (2) bekezdésében is, az ott meghatározott definíció téves, nem teljesíthető. Nem lehet az építési engedélyezési dokumentáció alapján munkanemekre bontott tételes költségvetést készíteni.

6.         Az állami építési beruházások szereplői

-           10. § (2) Szükségesnek látjuk, hogy a költséginformációs rendszer ne csak az állami beruházások költségadatait tartalmazza.

-           11. § (7) Mi az ügymenet, ha nem történik meg a koncepcióterv elfogadása? A koncepciótervet - általános szabályként a javaslat tervpályázat útján kívánja kiválasztani, a miniszter által kijelölt elnökkel. Döntését felülírhatja a monitoring bizottság? Milyen szempontok szerint dönt a monitoring bizottság? A teljesítés elfogadásáról dönt vagy a további tervezési feladatok folytatásáról? A rendelkezés ellentétes lehet a tv. javaslat azon rendelkezésével, miszerint a teljes tervezési feladatot egyben kell megrendelni. A tervezők számára nagyon nagy kockázatot jelent, ha a koncepciótervezés fázisát követően leállhat a tervezés. Aggályos, hogy ez magas költségvonzatot eredményez, illetve kevés tervező fog pályázni a feladatok ellátására. Közbeszerzési szempontból a tervezési szerződés ebben az esetben gyakorlatilag csak keretmegállapodásos formában valósulhat meg, hiszen a teljes mennyiség megrendelésétől ebben az esetben lehet csak eltekinteni.

-           13. § (2) Az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács tagjainak felsorolásából kimaradt a Magyar Művészeti Akadémia. Javasoljuk a felvételét, szerepe pontosan a beruházások kulturális tartalmának, a helyidentitást erősítő impulzusok segítése.

-           15. § (1) Nem világos a tv. javaslatból, de úgy tűnik, hogy a projektvezetőnek nem kell állami alkalmazottnak lennie. Ugyanakkor a beruházás folyamatában a független szakmák képviselőit elsősorban munkaviszonyban szeretnék foglalkoztatni, a projektvezető, aki az építtető teljes körű képviselője pedig nem szükséges munkaviszonyban foglalkoztatni. Milyen képesítési elvárások és gyakorlati tapasztalat szükséges egy állami építési beruházás projektvezetőjének? A teljes folyamat irányítása az ő kezében van, anélkül, hogy részletezett szakmai követelmények megfogalmazása vele szemben megtörtént volna a tervezetben. Fontos lenne definiálni, mit jelent a teljes építési folyamat irányítása.

-           16. § Lebonyolító alatt vélhetően beruházáslebonyolítót ért a tv. javaslat. Fontos elhatárolni a beruházáslebonyolító és a projektvezető feladatait, felelősségeit. A javaslat szerint a beruházáslebonyolító, a tervellenőr és a költségszakértő fő szabály szerint állami alkalmazott. Ezzel szemben, a korábban már említett projektvezető, nem kötelezően az. Az üzemeltető bevonása az előkészítési szakaszba nem feltétlenül megvalósítható, hiszen nem minden esetben, előre, az előkészítés során meghatározható állami üzemeltető üzemelteti az elkészült beruházást. Adott esetben, közbeszerzési versenyben kiválasztott, magán üzemeltető hatékonyabban tud üzemeltetni, ugyanakkor az előkészítési szakaszban a kiléte még nem ismert.

-           16. § (1) g) Műemléki védettség esetén a magasépítési műszaki ellenőr és műszaki vezető műemlékvédelmi speciális minősítéssel kell, hogy rendelkezzen (ME-É-M , MV-É-M)

-           17. § A keretprogramban szereplő költségbecslés alapján az uniós közbeszerzési értékhatárt meg nem haladó becsült értékű állami építési beruházás esetén a lebonyolító feladatait a műszaki ellenőr is elláthatja.

Fontosnak tartjuk, hogy a tervezett jogszabály a műszaki ellenőrök széles körű jogosultságát legalább felsőfokú végzettséghez - okleveles építészmérnök titulushoz - kösse. Ennek megfelelően a javaslatunk: "a lebonyolító feladatait felsőfokú végzettségű műszaki ellenőr is elláthatja."

-           18. § (2) Elsősorban a Ptk., majd ezt követően a tv. javaslatban hivatkozott ágazati jogszabályok tartalmazzák a tervezői felelősséget. A Ptk. és a mögöttes joggyakorlat nagyon magas szintű tervezői, hibás teljesítésért fennálló felelősséget, állapít meg. Ehhez képest a tv. javaslat további felelősséget állapít meg a tervezővel szemben, gyakran nem átlátható követelményekkel, illetve van, ahol ismétli az alapul fekvő jogszabályok rendelkezéseit. A 18. § (2) b) pont kiegészítendő azzal, hogy a tervező kizárólag az általa készített, kapcsolódó dokumentumokért felel. A tv. javaslat egésze koncepciótervről rendelkezik, anélkül, hogy annak tartalmi követelményeit, definícióját megállapítaná. Nem szól viszont vázlattervről. Jelenleg a kamarai dokumentumokon kívül sem a koncepció-sem a vázlatterv pontos definíciója jogszabály szinten nem szerepel. A d) pontban szereplő felelősség már részben a kivitelezői felelősség körébe tartozhat. A használható, üzemeltethető, karbantartható nagyban múlik a kivitelező tevékenységén is. A tv. javaslatban később szereplő, költségtúllépés esetén a tervezői fegyelmi felelősséget megállapító rendelkezés aránytalanul sérelmes a tervezőre nézve. A tervezői felelősség elsősorban a hibás teljesítésért fennálló felelősség, szavatosság körébe esik.

-           18. § (2) c) Tervező nem felelhet azért, hogy a tervezett dokumentáció megfelel a beruházási költségkeretnek, mivel a költségkeret meghatározására nincs befolyással, valamint költségek alakulását tőle független tényezők is alakítják. Tervezőnek természetesen kötelessége törekednie a tervezési programban szereplő forrásokból megvalósítható beruházás tervezésére.

-           A 18. § (2) bekezdésben szereplő megállapítás a szavatosság fogalomkörébe tartozik, s csak a tervező által készített tervekre vonatkozhat. A 18. § felsorol olyan felelősségvállalást, mely nem csak a tervező hatáskörébe tartozik (pl. a megvalósított építmény rendeltetés szerint használható, üzemeltethető és karbantartható).

-           Mivel a Tervező a tételes költségvetési kiírást a 18. § (4) pontja szerint egy egységesen alkalmazni rendelt költségvetési tételrendszerben készíti el, ezért javasoljuk, hogy a Minisztérium a referencia árak adatbázisát is ennek szerkezetével összhangban állítsa elő. A referencia ár adatbázis egyértelmű és objektív alapokra helyezhetné a költségszakértő tevékenységét is, amely elsősorban vitás ügyekben jelentősen lerövidítené a tényállás, és a felelősség tisztázását. Ennek megfelelően kérjük a Jogalkotót, hogy a tervezet „20. Felhatalmazó rendelkezések” fejezet  57. § (2) c) pontjára vonatkozó rendelet részletszabályainak kidolgozása során határozza meg a költséginformációs rendszer tartalmát és rögzítse annak referenciaként történő használhatóságát!

-           18. § (6) A tervező az állami építési beruházás teljes tartama alatt az adott állami építési beruházás értékéhez igazodó, az általa bevont szakági tervezők felelősségére is kiterjedő felelősségbiztosítási fedezettel rendelkezik, amely fedezet kizárólag az adott állami építési beruházást biztosítja.

Aggályosnak látjuk, hogy a ma elterjedt általános tervezői felelősségbiztosítás gyakorlatától eltérőn a tervezőket rákényszeríti a jogszabály a projektenkénti felelősségbiztosítások megkötésére, amely a biztosítási időszak hosszúságából adódóan nagy számú, és indokolatlanul nagy költségű biztosítások fenntartását igényli. A jogszabályi előírás alkalmazhatóságát megkérdőjelezi az a tény is, hogy a biztosítók jellemzően nem rendelkeznek ilyen biztosítási konstrukcióval, és ha jogszabály nem írja elő ezek kidolgozását számukra, akkor a tervezők ellehetetlenülhetnek a jogszabály teljesítésében.

-           18. § (7) A bekezdés ellentmondásos, a mondatszerkesztés miatt értelmezhető úgy, hogy a műszaki ellenőr értékeli a tervező munkáját. A műszaki ellenőr nem értékelheti a tervező munkáját, mivel a műszaki ellenőr nem rendelkezik ehhez szükséges képesítéssel, gyakorlattal és jogosultsággal. A műszaki ellenőr feladata a terv szerinti megvalósítás ellenőrzése. A tervező munkáját a tervellenőr értékelheti. Kölcsönös értékelés lehetséges, amikor is a tervező feladata értékelni a kivitelezőt, hogy az épület terv szerint valósult-e meg. (Megfelelő kamarai szabályok és eljárás mellett javasoljuk a tervező nyilatkozatának beemelését a készre jelentés és használatbavételi eljáráskor. Ennek jelei az egyszerű bejelentési eljárásban megtalálhatók.)

-           Kimaradt a tervezői feladatokból és más szereplőkhöz került, hogy a tervező véleményezi a kivitelező által javasolt műszaki egyenértékű kiváltásokat, véleményezi a közbeszerzési eljárásokban a kivitelezői javaslatokat, a kivitelezés befejeztével tervezői nyilatkozatot tesz, amely a tervtől való eltéréseket tartalmazza. Az egyenértékűség a gyakorlatban csak a paraméterekre vonatkozik, s nem jelenti a műegészhez való viszonyt, amely így csorbíthatja a beruházás kulturális értékét, üzenetét.

-           19. § (2) A tv. javaslat az Étv. és a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet, valamint a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet rendelkezéseivel nincs összhangban. Amennyiben állami építési beruházás esetén a műszaki ellenőrt, akinek tevékenysége a vonatkozó jogszabályok által szabályozottan az építési munkára vonatkozik, már a beruházás előkészítésekor kötelezően ki kell választani, módosítani szükséges a vonatkozó, kapcsolódó jogszabályokat. Ebben a formában ellentmondásos a rendelkezés. Mivel a műszaki ellenőri feladatok és felelősségek szintén jogszabályi szinten meghatározottak, így az előkészítés során ellátandó feladatokat, felelősségeket meg kell határozni, illetve a jelenleg a tv. javaslatban szereplő feladatokat összhangba kell hozni az ágazati jogszabályok rendelkezéseivel.

-           20. § (1) A tervellenőrnek a beruházási folyamatban egy szerepe van, a tervező által készített tervek ellenőrzése. Tervezői kompetenciákat nem vehet át, nem működhet közre a közbeszerzési eljárásokban, a megfelelőség-értékelési eljárásokban, a tervet érintő kérdéseken túl műszaki kérdésekben nem dönthet. Műszaki ellenőr és tervellenőr között nem jöhet létre vita, mert más a kompetenciájuk. Az (1) bekezdés feladatleírásába a lebonyolító feladatai keveredtek.

Jelenleg az építési jogszabályokban nem szerepel a tervellenőr, mint az építési folyamat résztvevője. Kötelezően nem alkalmazandó. Amennyiben az állami építési beruházásokban kötelezően bevonandó a tervellenőr, abban az esetben ezt nyilvánvalóvá kell tenni. A szakmagyakorlásra vonatkozó 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 13. §-a egyebekben a tervellenőri feladatok ellátást vezető tervezői címhez köti. Vezető tervező címmel rendelkező személy végezheti - erre irányuló megbízás alapján - az építészeti-műszaki dokumentáció szakmai ellenőrzését (tervellenőrzés). Állami alkalmazottként nem valószínű, hogy ez az elvárás megvalósítható. A korábbi építési jogszabályokban szerepelt a tervellenőri tevékenység az alábbi definícióval:

A tervellenőri tevékenység a kivitelezési tervdokumentáció (tervdokumentáció-rész) tartalmának a 33. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontja és b) pontja szerinti - az építés minőségének, a szakszerű kivitelezés biztosításának, valamint a 31. § (2) bekezdése szerinti és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelményeknek az érvényre juttatása érdekében végzett - szakszerű ellenőrzése.

A tv. javaslat jelentős többlet feladattal és felelősséggel ruházza fel a tervellenőrt, amely aggályos.

-           21. § (1) A tervező költségvetéssel, költségbecsléssel és a költségekért való felelősséggel kapcsolatos kötelezettségeivel mind a tervellenőri, mind pedig a költségszakértői felelősséget összhangba kell hozni, nem életszerű, jogszerű és méltányos, hogy a tervellenőr és költségszakértő helyett a költségek vonatkozásában a teljes felelősséget a tervező viseli a tv. javaslat szerint.

-           27. § (2) Az Étv. 32. § (11) Az építészeti-műszaki dokumentáció az építési tevékenység megvalósításához - pályázathoz, tervpályázathoz, tervtanácshoz, hatósági eljáráshoz, ajánlatkéréshez, építőipari kivitelezéshez, állapotfelméréshez, állapot vagy megvalósítás dokumentálásához - szükséges tervezési programot, terveket, dokumentumokat tartalmazza. Az Étv., az OTÉK és a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet rendelkezik a tervezési programról, annak tartalmáról. A végleges tervezési program számos esetben - megfelelve a jogszabályok rendelkezéseinek - nem áll rendelkezésre a beruházás előkészítésekor. Gyakran csak a tervezési folyamat első fázisában, azaz a koncepció vagy vázlatterv szakasza után, a megrendelővel közösen kialakítva véglegesedik a tervezési program. Ezt támasztja alá az Étv. azon rendelkezése, hogy mindig a tervfajtához szükséges tervezési programot tartalmazza az építészeti-műszaki dokumentáció. Így szükséges megkülönböztetni előzetes és végleges tervezési programot. A 29. §-ban szabályozott, tervezési programra vonatkozó rendelkezések is ennek figyelembevételével felülvizsgálandók.

7.         Összeférhetetlenség

-           Hiányzik a költségszakértő összeférhetetlenségének leírása.

8.         Képzés és oktatás

-

9.         Az állami építési beruházásokra vonatkozó kormányzati döntéshozatal rendje

-           28. § (1) h) szerint a megvalósíthatósági tanulmány már tartalmazza a megvalósítás becsült költségét. Nem világos, hogy ezt ki készíti, mert a tervező ebben még nem vesz részt. A költségszakértő készíti, kinek a megbízására? Hogyan felelhet így a későbbiekben a költségekért a tervező?

III.        Fejezet

10.      A tervező kiválasztása és a tervezés

-           33. § (1) Csak a koncepció tervet elkészítő tervezőt kell pályázat útján kiválasztani, illetve a pályázat csak a koncepció terv elkészítésére szól? Felhívjuk a figyelmet, hogy a tervező kiválasztása, a koncepció alkotástól a kivitelezésre alkalmas tervekig egy szellemiségnek, gondolatnak kell áthatnia. A 33. §-ban meghatározott, a koncepció tervre vonatkozó tervpályázati gondolat támogatható, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy ennek működéséhez a tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X.28.) Korm. rendelet újra írása/módosítása szükséges. Az Étv. 32. § (1) és (11) bekezdései szerint a tervpályázati terv egy sajátos építészeti-műszaki dokumentáció, nem feltétlenül koncepcióterv. A koncepcióterv tartalmát, jellemzőit jelenleg jogszabály nem tartalmazza. Az, hogy milyen szintű, részletezettségű terv szükséges egy tervpályázatban, az adott tervpályázat és tervezési feladat határozza meg.

-           Szükségesnek látjuk, hogy a tervpályázatok a MÉK tervpályázatokkal kapcsolatos elvárásainak, ajánlásának, szabályozásának megfelelően kerüljenek lebonyolításra.

-           A 33. § (2) pontban javasoljuk az „előzetes” tervezési program szóösszetételt használni. A tervpályázat kiírása előtt végleges tervezési programot nem lehet adni, tervpályázati tervezési program előkészítésére van lehetőség.

-           33. § (4) A Tervpályázati rendeletben egyértelműsíteni szükséges, hogy a díjazás egyértelműen a mű létrehozásának megfelelőségét jelenti, a rangsorolás pedig a Bíráló Bizottság egyértelmű minősítési javaslata.

-           33. § (5) Mivel a pályázatot a miniszter írja ki, így a felhasználási jog is a minisztert kell illesse.

-           34. § (1) Egyértelműsíteni kell, hogy a Kbt. szerinti hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárásban csak a pályázat díjazottjai, mégpedig a rangsorolás sorrendjében kapnak meghívást.

-           34. § (4) Pontosítani szükséges, hogy mi a műszakilag egyenértékű kiváltás a tervezői ajánlat vonatkozásában?

-           34. § (6) „A tervezés tekintetében az aránytalanul alacsony ár vizsgálata körében az ajánlatkérő indokolást kérhet különösen, ha az ajánlati ár nem éri el a Magyar Építész Kamara területi egységre vetített ajánlott díjszámítási szabályzata szerinti ár 70 %-át.”

Az aránytalanul alacsony ár vonatkozásában aggályosnak tartjuk az indoklás lehetőségét. Az indoklásnak abban az értelemben van helye, hogy mi indokolja a 100 % és a 70 % közti különbséget. A 70 % alatti árat aránytalanul alacsony árnak javasoljuk tekinteni, és mint ilyet kizáró okként indokolt kezelni.

Megfontolásra javasoljuk, hogy a jogszabály rögzítse annak szükségességét, hogy a közbeszerzési felhívásnak egyértelműen tartalmaznia kelljen az adott beruházás aránytalanul alacsony ár értékét a Magyar Építész Kamara területi egységre vetített ajánlott díjszámítási szabályzata alapján.

-           34. § (7) A bekezdésben pontosítani szükséges a harmadik személynek való átengedés, átdolgozás eshetőségét. Fennáll a veszélye, hogy a műegész csorbul, ha más érdekkörbe, felfogásba tartozó dolgozza tovább a terveket, ebből számos torzó keletkezett már.

11.      Az engedélyezési dokumentáció és az engedélyezés

-           37. § (1) Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a közműszolgáltatók nyilatkozatai eltérő tartalmúak. A gázenergia esetében a szolgáltatók számos esetben csak szolgáltatói szerződés nyilatkozat, az elektromos szolgáltatók tulajdonosi nyilatkozat … stb. alapján adnak közműszolgáltatók nyilatkozatot, amelyek érvényessége a tervezés alatt hatályát veszti.

-           37. § (3) Nem egyértelmű, hogy a költségszakértő, hogy véleményezi a terveket, kinek a megbízásából?

-           37. § (4) A műszaki ellenőr nem ellenőrizheti a terveket, főleg nem minőségi szempontok alapján. A terveket csak a tervellenőr ellenőrizheti.

-           37. § (5) Ebben a fejezetben az építési engedélyezési tervdokumentációról van csak szó, annak alapján viszont nem lehet kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni, így ennek megfelelőségét sem vizsgálhatja a tervellenőr.

-           37. § (6) Itt ismét a költségszakértő vizsgálja a terveket, ugyanakkor az engedélyezési tervek nem megfelelő tartalommal bírnak egy felelőségteljes ellenőrzéshez.

-           A 37. § (7) kimondja, hogy „Építési, létesítési vagy egyéb hatósági engedélyhez nem kötött beruházás esetén engedélyezési dokumentáció helyett jóváhagyási tervet kell készíteni, amelyre az engedélyezési dokumentáció jóváhagyására vonatkozó szabályok alkalmazandók.” Szükségesnek látjuk, hogy a jogszabály egyértelműen meghatározza a jóváhagyási dokumentáció tartalmát, vagy rendelkezzen a tartalomra vonatkozó jogszabályi helyről.

-           38. § (2) Költségszakértő aktualizálja költségbecslését (feltehetően a miniszter megbízásából). A megvalósíthatóság átdolgozása, így az előkészítési dokumentáció módosul, aktualizálódik?

12.      Kivitelezési dokumentáció

-           39. § (2) Engedélyezési dokumentáció alapján nem lehet munkanemekre bontott tételes tervezői költségvetést készíteni. Tételes költségvetést csak a kiviteli terv alapján lehet készíteni. A kivitelező kiválasztása csak kivitelezési terv alapján történhet! (Javasolt a német HOAI fogalomrendszerének és költségsávjainak alkalmazása: a megvalósíthatósági terv(tanulmány) szakaszban „költségkeret” meghatározás történhet +/-40%, a koncepció terv szakaszban „költségbecslés” készülhet +/- 30%, az engedélyezési tervnél „költség meghatározás” +/- 20%, míg a kiviteli tervnél „tételes költségvetés kiírás” készül +/- 10% elvárt pontossággal, államilag garantált és hozzáférhető központi adatbázis (TERC, ÉMI) alapján.)

-           39. § (4) A műszaki ellenőr a terveket nem ellenőrizheti! A törvény nem adhat tervezői döntési jogkört tervellenőrnek és műszaki ellenőrnek!

-           40. § (1), (2) Műszaki ellenőr nem végezhet tervellenőrzést! Ez a fejezet már teljesen azonosan kezeli a tervellenőrt és a műszaki ellenőrt. A 23. § (2) e) bekezdése összeférhetetlenként határozza meg a műszaki ellenőri és tervellenőri tevékenységet!

-           40.§ (3) Itt már a költségszakértő is tervellenőrzést végez, milyen felelősséggel, milyen képzettséggel, milyen jogosultsággal?

13.      A kivitelező kiválasztására irányuló eljárás feltételei, az ajánlatok értékelésének szempontjai

-           41. § (1) Ellentmond a 39. § (2) bekezdésének, mert ebben a pontban csak kivitelezési terv alapján lehet a közbeszerzési eljárást lefolytatni a kivitelező kiválasztása érdekében. Tisztázni javasolt a vonalas beruházások más tervdokumentáció alapon való kiválasztását.

14.      A kivitelezési szerződés tartalma, tartalékkeret

-           44. § (2) 1. pont: a mérföldkövek mellé az ütemterv szerinti - a körülményekhez igazodó tagozással - a készültségi fokok tartalmát is javasolt meghatározni, mert ezek nélkül az egyértelműen nem teljesítő kivitelező az utolsó pillanatig elkerülheti a szerződéstől való elállást, illetve vitatott az egyes teljesítési szakaszok műszaki tartalma és sokszor idő alapú az elszámolás.

-           44. § (3) A szerződésmódosítás szabadságát, illetve a Kbt-ben szabályozott esetköreit sértheti ez a rendelkezés.

-           46. § (3) A kivitelezői tartalékkeret felhasználásához a tervellenőrnek nincs köze.

-           45. § (1) „A kivitelezési szerződésben rögzíteni kell az előre nem látható mértékű építőanyagár-változással összefüggésben jelentkező költségváltozás kockázata kezelésének objektív piaci mutatók alapján történő, képlet-szerűen kiszámítható módját oly módon, hogy az építőanyagár-változások hatását az alapanyag igazolt beszerzési idejének figyelembevételével a kivitelezési szerződés megkötésének időpontja és az adott építőanyag kivitelezési szerződés mellékletét képező ütemtervben rögzített megrendelésének időpontja között lehet érvényesíteni.”

Fenti paragrafus kezeli az építőanyagok árváltozásával kapcsolatos teendőket, ugyanakkor nem vonatkozik a munkadíjra, amely az anyagárakhoz hasonlóan jelentős mértékben változhat és változik. Indokolt ennek a kérdésnek a kezelése is!

-           47. § (2) A kivitelezés során a műszakilag egyenértékű anyag kiváltásokhoz a tervellenőrnek nincs köze.

-           47. § (3) Megjelenik egy új fogalom: „főtervező”. Ez az eredeti tervezőt jelenti nagy valószínűséggel, de ezt definiálni kell.

-           47. § (4) A szakmai kritérium rendszerben javasoljuk az épített környezet, az építmény, architektúra, kulturális tartalom értékeinek szem előtt tartását.

15.      Nyomon követés, ellenőrzés, értékelés

-           50. § (3) Elfogadhatatlan, hogy a tervezőt felelősség terheli a kivitelezői költségnövekedés miatt. Nem lehet felelősségre vonni olyan eseményért a tervezőt, amire semmilyen kihatással nincs a tevékenysége. A tervezőt természetesen felelősség terheli tervének műszaki tartalmáért, esetleges hiányaiért vagy hibáiért, de a költségnövekedés számos tényező összességéből jöhet létre. A költségszakértő kamarai eljárásban nem vonható felelősségre, mert nincs ilyen kamarai, szakértői jogosultság.

16.      Minőségbiztosítás

-

17.      Vitarendezés, jogorvoslat

-        52. § (10) Nem lehet a tervezői jogosultságot felfüggeszteni a bírósági eljárás idejére, amíg az eljárás le nem zárult, az ártatlanság vélelmét fenn kell tartani!

-        52. § (11) A fegyelmi eljárások a kamarák független eljárásai, nem lehet ebben a törvényben kizárási kötelezettséget előírni!

 

Budapest, 2023. január 20.