TERV A SIKERHEZ

Egy projektötlet megvalósítását, sikerességét alapvetően meghatározza a jól előkészített építészeti tervezés. A tervezés során dől el, hogy a projektötletből jól használható, időtálló, szép és gazdaságosan üzemeltethető épület lesz-e, amely minden szempontból hozzájárul egy projekt sikerességéhez, vagy rosszul használható, gazdaságtalanul üzemeltethető, esztétikai szempontból értéktelen, gyorsan elhasználódó épület valósul meg.

A jó terv jelenti a legfontosabb garanciát arra, hogy egy projekt gazdája - önkormányzat, helyi közösség vagy vállalkozás - az elképzeléseinek megfelelő, sőt azt meghaladó értékű épületet valósítson meg a saját önerejéből és a pályázati támogatásból. A projektgazdák számára ezért az egyik legfontosabb szempont a jó terv, vagyis a jó építész megtalálása, kiválasztása. A jó terv jó versenyben születik. Ennek klasszikus intézménye a tervpályázat, mely különösen az alternatív koncepciók kiválasztásának eszköze.

A jó terv pénzbe kerül, de építési költséget takarít meg

Általános probléma, hogy a projektötlet kidolgozásakor a projektgazdák nem rendelkeznek elégséges forrással ahhoz, hogy megkeressék és megfizessék a jó építészeket. A jelenlegi tőkehiányos időszakban a vállalkozók, beruházók nem szívesen előlegezik meg, és főleg nem kockáztatják meg a műszaki előkészítésre szánt összeget. Miért fizessenek egy olyan tervért, ami nem is biztos, hogy nyerni fog a pályázaton? Ezért szinte minden esetben megvárják a támogatási pályázat kiírását, hogy annak pontos ismeretében, és annak mindenben megfelelő tervekkel indulhassanak a támogatás elnyeréséért. Jellemző, hogy ebben a szakaszban a projektgazdák véletlenszerűen választanak építészeket, általában olyanokat, akik ingyen kezdenek el dolgozni, annak reményében, hogy a pályázat elnyerése után megbízást kapjanak a tervezésre. Ezzel a módszerrel általában nem a legalkalmasabb tervezőkhöz jutnak a pályázók, ami a későbbi megvalósítás során számos gonddal jár, továbbá nem hozza meg a kívánt eredményt.

A jó terv elkészítése időigényes folyamat

A projektgazdáknak általában nincs kellő ismerete arról, hogy mennyi időt igényel egy projektötlet különböző szintű terveinek a kidolgozása. Gyakran irreálisan rövid határidőket szabnak a pályázati tervek elkészítésére, az építési engedélyezési tervek kidolgozására és a kivitelezési tervek elkészítésére. A tervek beadására néha csak 1-2 hónap áll rendelkezésre, ami nem elég a minőségi munka elvégzésére.

A sikeres beruházáshoz megalapozott költségvetés szükséges

A másik probléma, hogy a pályázatok elbírálása, az idő rövidsége miatt nagyrészt csak engedélyezési tervek alapján történik, de azokhoz tételes költségvetést kérnek, ami az engedélyezési tervek műszaki állapotában lehetetlen, hiszen az engedélyezési tervek tartalmi követelménye szerint még nincsenek szakági tervek (statika, gépészet, stb.)  A később elkészülő részletes, szakági kiviteli tervek így gyakran ütköznek a pályázathoz beadott költségvetéssel, s azt a látszatot keltik, hogy a műszaki tervek a hibásak a költségvetés pontatlansága, ill. hiányossága miatt.  Pedig köztudott, hogy a beruházás költségét a különböző tervfázisokhoz (tanulmány terv, engedélyezési terv, kiviteli terv) kapcsolt különböző költségszámításokkal (fajlagos költség, tételcsoportos költség, tételes költség) lehet többlépcsős iterációs módszerrel fokozatosan meghatározni. Egyetértünk a Magyar Mérnöki Kamara javaslatával, hogy a német (BKI) rendszerhez hasonló költségvetési rendszer kerüljön bevezetésre, mely a magyar költségbecslési segédletnél (piros könyv) sokkal részletesebb, és mindenki által elfogadott, megalapozott számítási módszer. A tapasztalatok szerint a költségszámításnál tartalékösszeg szerepeltetése és infláció követés is indokolt.

A tervezéshez külön forrás és időkeret szükséges

A folyamatok diagnózisa azt mutatja, hogy a pályázatok műszaki előkészítésére, a garantált tervek kidolgozására külön forrást és időkeretet célszerű biztosítani, hogy a legjobb tervező és a legjobb koncepció kerüljön kiválasztásra. Javasoljuk egy pályázat előkészítő pénzalap létrehozását az EU fejlesztési alapokon belül, amelyből finanszírozhatók lennének a sikeres pályázati ötletek költségei, az alaposabb tervelőkészítések vagy akár a mezőgazdasági beruházásokhoz tartozó típustervek kidolgozása is. Egy olyan két lépcsős pályázati rendszer kialakítására teszünk javaslatot, ahol az első lépcsőben az előkészítő (részletes kiviteli) tervek finanszírozása történik. A második lépcsőben pedig (már a szakági tervek és az összes hatósági engedély birtokában) a garantáltan megvalósítható beruházás pénzügyi támogatására lehet pályázni a kidolgozott tételes költségvetések szerint. Indokolt a projektmanageri feladatkört kötelezően műszaki képzettséghez kötni, amit az egyetemi manager képzésre javaslunk alapozni.

Pályázati támogatások területi elven

A vidéki települések szempontjából indokolt a jelenlegi ágazati jellegű, tematikusan divergáló pályázatok (pld. csak játszótér, akadálymentesítés, vagy főtérrendezés) helyett a területi elven működő komplex pénzügyi pályázatok bevezetése, hiszen egy településen minden probléma egyszerre és együtt jelenik meg, mely párhuzamos, és komplex tervezési megoldást igényel.

A főépítészi rendszer és a vidékfejlesztés

A vidék egyik fontos vonzereje a kultúrtáj színvonala, melynek meghatározó eleme az épített környezet minősége. Ennek felelőse a helyi (körzeti) települési főépítész, akinek a munkáját a vidék érdekében végzett állami szolgáltatásnak tekintünk. Ezért minden településen, vagy kistérségben kívánatos a helyet jól ismerő építész szakember kinevezése. Javasoljuk megvizsgálni, hogy miként lehet a falugazdász szolgálat mintájára a vidéki (kistérségi) főépítészi rendszert támogatni és kiépíteni.

A vidék építészeti kultúrájának támogatása

Fontosnak tartjuk a vidék építészeti kultúrájának támogatását segédletekkel és tájékoztató útmutatókkal már a tervezés időszakában, mint például a Magyar Építész Kamara által kiadott „Terv a sikerhez” című tervpályázati kiadvány. Támogatjuk, hogy a „Balaton-felvidéki építészeti útmutató” mintájára minden tájegységre szülessenek közérthető tanulmányok, amik bemutatják az adott terület építészeti karakterét, a tájjal a környezettel harmóniában levő épületek sajátosságait. Bízunk abban, hogy az így előkészített beruházásokkal megtaláljuk azokat a tervezési módszereket, melyek segítségével az építészeti kultúra közüggyé válik és a helyi építészeti hagyományokból gyökerező, mai igényeket kielégítő, kortárs vidéki házak születhetnek.

„TERV&PÁLYÁZAT” konferencia ajánlása alapján,
a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat elnöksége

Tapolca, 2014. május 23-24.