A pályázatot a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) és a Balaton térség önkormányzatait tömörítő Balatoni Szövetség (BSZ) tavaly ősszel harmadszor hirdette meg a pályázatot a Miniszterelnökség támogatásával. A Bírálóbizottságban Soltész Noémi a MÉSZ, L. Miha Emőke a MÉK, Martonné Szilas Katalin a Veszprém Megyei Építész Kamara, Molnár Árpád a Somogy Megyei Építész Kamara, Lengl Zoltán a Zala Megyei Építész Kamara, Fabacsovics Zoltán a Balatoni Szövetség, és Udvardy Boglárka a NABE képviseletében vett részt.

A pályázatra a Balaton-régió egész területéről lehetett nevezni 2013. január 1. után használatba vett épületekkel.

A pályázat célja a minőségi építészet népszerűsítése és bemutatása volt.

"A követendő példáknak sokkal jobb és maradandóbb a hatása, mint az elrettentő szabályoknak"

– hangsúlyozta az ünnepélyes díjátadó ünnepségen Füleky Zsolt helyettes államtitkár, a bírálóbizottság elnöke. Kiemelte, hogy a balatoni üdülőövezet nemcsak a 44 közvetlen tóparti települést jelenti, hanem 180 településből áll.

Fontos az építési tevékenységben, hogy az lehetőleg úgy történjen, ahogy az más európai  országok tavainak környékén, a települési hagyományokat és a helyi értékeket megőrizve. Az üdülőrégióban az tevékenykedő építészeknek úgy kell tervezniük, hogy az javára és gazdagodására váljon az itt élőknek. a nyaralóknak és az ide látogató turistáknak is, jó példát mutatva az egész ország számára – mondta a helyettes államtitkár.

Lombár Gábor, a BSZ elnöke arról beszélt, hogy a Balaton kultúrájának fontos része az évszázados hagyományokkal bíró, tájjellegű építészet, amely esetenként száz évre meghatározza egy-egy település, terület jellegét, építészeti karakterét. Ezért is fontos felhívni a figyelmet a követendő kortárs példákra.

A beérkezett 23 pályamű közül az Év Balatoni Lakóháza a teljes felújításon és bővítésen átesett keszthelyi Castelli-villa lett, Kurucz Szabolcs keszthelyi építész munkája.

Az érdekes oromzatú villa a keszthelyi történeti villanegyed különleges darabja. A tervező megőrizte az 1900-as évek elején épült villa egyedi homlokzatát és komplex értékeit, az eredeti épülethez példamutató módon illeszkedő bővítés pedig az egész épület építészeti színvonalát emeli. Elegáns, színválasztása harmonizáló, ezáltal olyan példaértékű villaépület jött létre, mely méltó része és egyben kiemelkedő értéke a megújulás szakaszába ért keszthelyi műemléki környezetnek.

Az Év Balatoni Üdülő Épülete címet a balatonfüredi Horgász klubház épülete nyerte el.

Czigány Tamás és Tóth Györgyi ( Czita) munkája. A Balatonfüredi Horgász Egyesület részére készült a Brázay Strand területén a könnyűszerkezetes, új klubépület.

Az épület tartószerkezetei pillérek, gerendák és kiváltók rétegelt ragasztott fa szerkezetek. A homlokzati elemek táblásított rétegelt, fa panelekből készültek, háromrétegű fa burkolatot kaptak. Belső tereiben a fa tartószerkezetek és falpanelek megmaradó és végleges felületekként jelennek meg. A tér főszervező eleme a közösségi terület, amely nagyméretű üvegfelületekkel nyílik a teraszra, kilátással a Balatonra, illetve a kis félszigetet körülölelő nádasra. Az épület telepítése, visszafogott tömegformálása és természetes anyagok következetes használata az épület vízparti, nyaraló jellegét erősíti. A horgász klub épülte kiváló példa arra, hogy egy elkötelezett közösség és az erre nyitott, kiváló építész – közös akarattal – egyszerű eszközökkel és szerkezetekkel is kimagasló értékű alkotást hozhat létre.

Az Év Balatoni Középülete címet a fenékpusztai Kis-Balaton Látogatóközpont nyerte el.

A díjátadónak is helyet adó Kis-Balaton Látogatóközpont, Vasáros Zsolt DLA építész és munkatársai ( Narmer Stúdió) invenciózus munkája. A tudatosan földszintesre tervezett, járható zöldtetős, vad átjáró ihlette épülettömeg a valóságban úgy hat, mintha egy láthatatlan erő felemelte volna a terepet és alásöpörte volna azokat a helyiségeket, melyekre a mai kor kihívásaira reflektáló közösségi funkcióknak szüksége van. A felhúzott tetőlemez alatt kialakuló „modern tornácnak” komoly szerepe van az épület árnyékolásában, hőháztartásában. A Gyöngyös-patak kanyarulataira tájolt épület harmonikusan tagolt, tiszta alaprajzi szerkesztésű.

„Az egyszerű, de mesterien szerkesztett és légies külső tömeg igényes belső térrel párosul, így az idei rendkívül erős mezőnyben méltán érdemelte ki az Év Balatoni Középülete 2020 díját - részlet a laudációból.

A Magyar Építész Kamara és a NABE különdíját Pór Péter és munkatársai (Tápler-Kapinya Tünde és Miskovicz Katinka ) balatonboglári ravatalozója nyerte.

A 2017-ben épült ravatalozó épület szerkezetében, tömegformálásában, két eltolt tengelyű ellipszis illeszt össze az alaprajzon , ahol a gazdasági, személyzeti, előkészítő funkció körülöleli és vertikálisan is kiemeli a főfunkciót adó teret. A két ellipszis nem öncélú: a jézusi hal motívumát éppúgy idézi, mint a hagyományos barokk tér centrális, de mégis irányított terét. A ravatalozó tömbje színeiben, anyag használatában szakít jellemző komor, sötét hangulattal. Letisztult formavilágával, sallangoktól mentes belső terével segít rendet tenni a lelkekben és a részvevők figyelmét a szertartásra irányítja. A lélekharang kiemelkedő tornya páros pillér motívuma ellensúlyozza ellipszis felületeket,magasságával kiemeli az épület szakrális jelleget.

A Balatoni Szövetség különdíját a balatonendrédi Kedvesnővér háza kapta, tervezője, Pápay György siófoki építész.

A műemlék a helyi templom közelében található épület az 1930-as években épült, ez volt az apácák lakóháza. Az elhangzott indoklás szerint: Az elmúlt közel száz évben többszöri bővítésen átesett épülethez értő kézzel és nemes szívvel nyúlt hozzá tervezője. A meglévő épület fő tömegét megtartva egy könnyűszerkezetes, esztétikailag és energetikailag is átgondolt egyszerű tömegű toldalékkal egészítette ki. A nappali funkciót betöltő új épületrészt egy bejáratot képező nyaktag köti össze a régi épülettel. A könnyű faszerkezetű bővítményt kortárs igényekkel tervezték, míg a régi tömeg a korábbi bővítményeinek elbontásával visszanyerte eredeti formáját palafedésével, fehér vakolatával és zöld színű zsalugáteres nyílászáróival.

A MÉSZ különdíját a korábban már több alkalommal is díjazott balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Háza nyerte el, építészek Sugár Péter és Varga Piroska és munkatársaik.

A XIII. századi alapokkal rendelkező hajdani református templom, majd zsinagóga a II. világháború után raktárként, buszgarázsként és étteremként is működött. A hányattatott sorsú épületet az helyi Önkormányzat néhány éve megvásárolta, hogy a város kulturális célokra használhassa.

Az átalakítással a templom műemléki helyreállítására is sor került, az egykori templomtér rugalmas használatú közösségi térré vált, mely kívül-belül fehér színével a különböző felekezetek ökumenét testesíti meg. Az egykori funkcióra egy budapesti romos zsinagógából kimentett, helyreállított tóraszekrény emlékeztet, a tér padlóburkolatában pedig megjelenik az épület alapfalainak nyoma a korábbi korok emlékeként. A zsidó múlt múzeumát befogadó, antracit színű fémlemezzel burkolt új épületszárny határozott kontraszttal csatlakozik a felújított templom tömegéhez. A Dávid-csillagból származtatott háromszög-szerkesztésen alapuló, átgondolt belsőépítészeti, arculati és infografikai elemek végigvonulnak a különböző funkciójú tereken. Mint a díjátadón elhangzott: A visszafogott, érzékeny és a feladatot mélyen megértő építészeti alkotás jól mutatja, hogyan lehet egy látszólag kis léptékű beavatkozással jelentős városi és társadalmi többletértéket létrehozni.