A parlament elfogadta a T/629. számú törvényjavaslatot, mely - egyebek mellett – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII (a továbbiakban: Étv.) rendelkezéseit is módosítja. A technikai módosítások mellett tartalmi változásokra is sor kerül. 

 „57/F. § (1) A 400 m² vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre változtatására, vagy kereskedelmi rendeltetésű építmény jogszabályban meghatározott átalakítására hatósági engedély (a továbbiakban: rendeltetésmódosítási engedély) alapján van lehetőség.

(2) A rendeltetésmódosítási engedély iránti eljárásban a Kormányhivatal szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni. A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során az 57/C.-57/D. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott döntéssel szemben benyújtott fellebbezés érinti a Kormányhivatal szakhatósági állásfoglalását, a másodfokú eljárásban az 57/E. § rendelkezését kell alkalmazni.

(4) Amennyiben rendeltetésmódosítási engedély nélkül kerül sor az építmény kereskedelmi rendeltetésű használatára vagy átalakítására, a hatóság megtiltja a kereskedelmi rendeltetésű használatot, és legfeljebb az eljárási bírság legmagasabb összegének megfelelő bírságot szabhat ki.”

20. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1c) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) „c) a rendeltetésmódosítási eljárás részletes szabályait, az eljáró hatóság kijelölését és az eljárás során vizsgálandó szempontokat.”

A fenti rendelkezések alapján  tehát újra hatósági engedély köteles tevekénység lesz a 400 m² - meghaladó bruttó területű építmény kereskedelmi rendeltetésének a megváltoztatása, valamint kereskedelmi rendeltetésének az átalakítása, ezen tevékenységekhez tehát előzetes hatósági engedély szükséges.

A törvény módosítás nem jelöli ki az eljárás lefolytatásra jogosult hatóságot és azzal kapcsolatos részletes eljárási szabályokat, azokat külön kormányrendeletben fogja a jogalkotó megállapítani.

Az engedély nélküli rendeltetésmódosítást a törvény szankcionálja

A módosításban kétféle szankció került megállapításra:

1. kötelező szankció: Amennyiben a hatóság megállapítja, hogy a rendeltetés módosítására, illetve átalakításra engedély nélkül került sor, úgy a kereskedelmi használatot megtiltja. (A módosítás alapján a hatóság ezt köteles kiszabni, a jogalkotó nem biztosít a hatóságnak mérlegelési lehetőséget.)
2. eshetőleges szankció: A fenti kötelező szankció mellett a hatóság bírságot is kiszabhat. A bírság kiszabása azonban a módosítás alapján nem kötelező. (Módosítás alapján a jogalkalmazó mérlegelési körébe tartozik annak eldöntése, hogy milyen összegű bírság megfizetésére kötelezi az eljárás alá vont személyt, vagy egyáltalában nem szab ki bírságot. A bírság legfelső összege az eljárási bírság legmagasabb mértéke.

Az ezzel kapcsolatos eljárást külön kormányrendeletben állapítja meg a jogalkotó. A törvényben az ezzel kapcsolatos felhatalmazás került  csupán megállapításra.

Az Országgyűlés Elnöke 2018.07.23. napján felterjesztette a módosítást a Köztársasági Elnöknek, annak kihirdetésére azonban még nem került sor.

A jogszabály módosítás az országgyűlés honlapján T/629. számon érhető el.

Dr. Rátkai Gábor

ügyvédjelölt

Gáts Ügyvédi Iroda