A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület által közösen alapított díj, a Köztérmegújítási Nívódíj 2015 évben 8 pályamunkát fogadott be. 

A Díj átadására 2015. augusztus 27-én került sor a XX. Országos Főépítészi Konferencián, Miskolcon.
A díjátadón elhangzott laudációkat alább olvashatják.

Kálvária tér rehabilitációja
Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat
Szikra Éva

Először is ki kell emelni a Józsefvárosi Önkormányzat példamutató tevékenységét, azt a nagyszabású programot, amellyel az elmúlt években a kerület minden zöldfelületét, fontosabb közparkját megújították. Ezeknek a felújításoknak rendkívül nagy szerepe van a kerületben lakók kulturált pihenésének, sportolásának kiszolgálásában, különös tekintettel a súlyos szociális, társadalmi helyzetben élők számára. Bebizonyosodott, hogy a körültekintő tervezés, az igényes kialakítás rávezeti az embereket a megfelelő park -használatra is.

A Kálvária tér a XVIII. század első évtizedeitől létezik, ekkor épült a barokk Kálvária ide / amely jelenleg az Epreskertben áll/. A XIX. század folyamán Pest egyik meghatározó központja volt a tér, s ekkor már érezhetően nagyvárosi karakterrel rendelkezett.  A II. Világháborútól kezdve a környezet vesztett ebből a polgári színvonalból, sőt egyre rosszabb állapotba került a rendszerváltásig Kulich Gyula nevét viselő tér.  A pályázati tablón térképekkel, archív fotókkal mutatják be a park történetét.

Az utóbbi években uniós források révén, az ún. KMOP pályázat keretében lehetőség kínálkozott a tér megújítására. A Tervezők lakossági fórum keretében egyeztették az itt lakók igényeit a tervezési koncepcióval, s így sikerült egy magas színvonalú, ugyanakkor jól használható közösségi teret kialakítani. A tér nemcsak a környező házak lakóit szolgálja ki, hanem egy sokkal tágabb körben érezteti hatását.

A teret két részre osztja a Baross utca nagy forgalmával, így a Tervezők inkább csak vizuális kapcsolatra törekedtek, kicsit eltérő funkciókat adva a két területnek, de azonos formavilággal, anyaghasználattal. A felső „Kis Kálvária tér” inkább átmenő forgalmat bonyolít le, de van bekerített kutyafuttató is. Itt található az ún. INFO pont, amely egyrészt raktárként, másrészt a rendezvények szervezésében tölt be szerepet. Kortárs formavilága, és a fának, mint burkoló anyagnak a használata megegyezik a másik térrész kiszolgáló épületével.

A nagyobb parkrész főleg a kikapcsolódást, szórakozást szolgálja.  A nagy betonozott felület alkalmas rendezvények szervezésére. A körülkerített csöndesebb park inkább pihenőhely, itt a stabilizált gyöngykavics burkolat nagyon jó választás, a kerítésrendszer elegáns.

A meglévő fákat megtartva, az egész parkban az átláthatóságot tűzték ki célul, tehát cserje foltokat nem alkalmaztak, s ezzel a fenntartás is nagy könnyebbség. Megújították a térvilágítást, és a berendezési tárgyakat.

Külön kiemelendő, hogy igényesen rekonstruálták, és újra működő képessé tették az 1980-as évekből származó Makrisz Agamennon és Tokár György által készített szökőkutat. A tér körül számtalan értékes épület vár még a felújításra, de szerencsés módon néhány közülük közfunkciót lát el / Turay Ida Színház/.

A tervezés és a kivitelezés jó színvonala, a tér történeti jelentőségének felismerésével, a használattal és nem utolsó sorban az igények összehangolásával kiemelkedő pályamű jött létre. Az elegáns nagyvonalú kialakítás tovább fokozza a tér értékét. 

Helyi identitás erősítés közterületi beruházással – A XIII. kerületi Vizafogó lakótelep komplex közterületi felújítása
Budapest XIII. Kerületi Önkormányzat
Szabó Gyöngyvér

Angyalföld egy olyan léptékű és nagyfokú döntéshozói tudatosságra valló munkát valósít meg a Vizafogó lakótelep komplex közterületi felújításával, amely nemhogy kifogástalanul illeszkedik a Nívódíj eszmeiségéhez, ékes tanúbizonysága a helyi közösséggel szembeni tisztelettudó és szeretetteljes bánásmódnak. A kerületi stratégiai szinten megfogalmazott programot helyi szintű, a lakossági kötődést elősegítő szoft elemekkel egészítette ki majd tervezte meg és kivitelezte magas színvonalon a lakótelepi közterületeket. Egy percig sem aggódunk azon, hogy hagyományos történeti környezetről van-e szó: a projekt jól megtalált és bemutatott értékeket, több évtizedes jövőképet mutat fel a Vizafogón élők számára.

DICSÉRET

Teleki László tér- FIDO tér rehabilitációja
Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat
Szikra Éva

Ez a tér is történeti múltra tekint vissza. 1805-től beépítetlen vásártér volt, majd hosszú ideig a használtcikk kereskedelem sajátos helyszíne az ún. Tangóként volt ismert, hírhedt. A tér egyik sarkában működött sokáig a Teleki téri Piac /ma is itt van, de igényesen felújították/, és az egész területre az elhanyagoltság, lepusztultság volt a jellemző.

A tér megújulása szintén uniós forrásokból vált lehetségessé. A Tervezők rendkívül hatásos módszerrel vonták be az itt lakókat. 12 hetes workshopot szerveztek, szinte a lakossággal együtt alakítva a területet. Minden felmerülő igényt beépítettek koncepciójukba. Olyan sikeres volt ez a társadalmi együttműködés, hogy létre jött a 'Társak a Teleki Térért Egyesület', akik külön figyelnek a tér használatára, fenntartására. A végiggondolt tervek alapján megépült park a különböző korcsoportoknak / a naptól ponyvákkal védett fapallós homokozók, ping-pong asztalok, foci pálya a nagyobbaknak.../, és a különféle igényeknek egyaránt megfelel / nagyobb rendezvény helyszínek,olvasásra, piknikezésre alkalmas csendesebb pihenők/ . A nagyvonalú kortárs szemléletű, anyaghasználatú park az ott lakók tetszését és az igényesség felébresztését egyaránt szolgálja.

Eger, Dobó tér és környékének építészeti rekonstrukciója
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata
Ongjerth Richárd

Bár a cím építészeti rekonstrukciót tartalmaz, a tényleges beavatkozások sokkal inkább szabadtér-építészeti, közterület-fejlesztési, -rendezési kifejezésekkel lennének leírhatók, hiszen nem épületek, hanem közterek, közterületek megújítására vonatkozta.

Az akció erőssége, hogy nemcsak a barokk belváros – és az egész város – főterét jelentő Dobó tér, hanem a belvárosi térszövet nagyobb, összefüggő részére – a Kis Dobó térre, a Gárdonyi térre, és a Végvári vitézek terére, valamint az azokat összekötő utcahálózatra – is kiterjed. Így olyan, a magyar köztérépítészetben különlegesnek számító, és igen jól megoldott feladatokat is magában foglal, mint pl. a területen átfolyó Eger-patak medrével integráltan megvalósított kerékpárút.

A terv következetesen végigviszi a minimalista eszközökkel megvalósított forgalomcsillapítást a város szívében, a korábbinál lényegesen nagyobb területet biztosítva a gyalogosoknak, turistáknak, városlakóknak, lényegesen javítva ezzel a terület vonzerejét, a „turisták számára kötelező penzumnak” számító térrendszert a város igazi „nappalijává varázsolva.

Logikusan, funkcionalitásának megfelelően – bár kissé szűkmarkúan – helyezi el a különféle korszerű típus-utcabútorokat, javítva ezzel a téregyüttes használhatóságát, a kor divatjának megfelelő típusok alkalmazásával, amelyek a későbbiekben a szükség esetén azonos minőségben való pótlást, azaz az elért színvonal megőrzését is lehetővé teszik majd.

Sajnálatos azonban, hogy a valóban egyszerű eszközökkel dolgozó közterület-tervezésnek nem sikerült túllépnie a „burkolt szökőkút” sablonossá vált megoldásán, és az is, hogy a burkolat mintázatát nem sikerült a kellő színvonalon, szervesen illeszteni a barokk örökség fontos elemeit képező épületekhez, így azok kissé rontják az összhatást.

A Dunakeszi főtér funkcióbővítő rehabilitációja
Dunakeszi Város Önkormányzata
Ongjerth Richárd

Az egykori falusi piactér részleges beépítésével létrejött téregyüttes megújítása sajátos kísérletet jelent arra, hogy milyen városszerkezet-tervezési és szabadtér-építészeti eszközökkel hozható létre egy hatalmas dinamizmussal növekvő, de arculatában inkább a falusias-kertvárosias elemeket hordozó középváros városias főtere úgy, hogy az illeszkedve a történeti adottságokat inkább a városias jövőnek, mint a falusi múltnak feleljen meg.

A többfunkciós közösségi tér létrehozásának céljaként a város történelmi kapcsolatainak megjelenítése, az attraktív találkozó- és pihenőhely, a vendéglátás megteremtése, és a rendezvénytér szerep biztosítása egyszerre megfogalmazódott. Ennek érdekében jól sikerült a közlekedés átszervezése, és megoldották a környező városi funkciók által igényelt parkolóhelyek biztosítását is.

A megújult tér egységes hatású, eszközválasztékában úgy illeszkedik a kisvárosias környezetbe, hogy annak várható fejlődése, modernizálódása esetén se váljon túlhaladottá. Sajnos a vizet ez esetben is a „rejtett fúvókák” mára elcsépeltté vált megoldása hozza be a térre, dicséretes viszont ezen belül a törekvés a változatosnak, egyedinek mondható megformálásra.

Érthető a gyarapodó kisváros indentitáskeresése, és ennek érdekében a történeti múlt emlékeinek felértékelése, de ebben az esetben a kevesebb több lett volna: a sokféle emlékmű, emléktábla inkább rontja, mint javítja az alkalmazott megoldások, egyszerű, mégis színvonalas eszközökkel megfogalmazott eleganciáját.
 

Műemléki védettségű „Gomba” épület és hozzá tartozó közterület
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata
Nagy Gergely

A benyújtott pályázati dokumentáció színvonalas épület-helyreállítási terv dokumentálására vállalkozott. Az épület szűk környezetében megjelenő közterület kulturált helyreállítsa is szerepel a benyújtott anyagban. A Móricz Zsigmond körtér bonyolult térrendszerének, a tér szempontjából meghatározó Gomba épület közterületi összefüggéseinek vizsgálatára és megoldására nem terjedt ki a dokumentáció tartalma.

A zsűri nagyra értékelte az 1942-ben épült modernista épület helyreállítását, és közvetlen környezetének rendezését. A Bizottság azonban megállapította, hogy a pályázat nem felel meg a kiírás követelményeinek, mert a teljes tér megújítása, a terület forgalmi rendjének kialakításában más, a benyújtott anyagban ismertetetteken kívüli szempontok is meghatározóak voltak.

Ezért a zsűri az épület helyreállításának színvonalát elismerve javasolja, hogy az épület olyan értékelésen kerüljön megmérettetésre, ahol az épületre és szűk környezetének megújulására vonatkozó építészeti, műemlékvédelmi értékek kerülnek elismerésre.

Csarnok tér megújítása
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata
Klaniczay Péter

Nehéz és már régóta rendezetlen terület megújítására vállalkozott a IX. kerület Önkormányzata. Az Egyetemi épületek és a Központi vásárcsarnok közötti terület korábbi kaotikus forgalmi viszonyai a mindennapi életteret, a gyalogosok nyugodt mozgását és pihenését akadályozták.

A rehabilitáció másik nehézsége a terület összetett jellegéből is adódik, hiszen különböző méretű és helyzetű térbővülteket kellett egységes térré formálni. A kialakított gyalogostengelyek, valamint a zöldfelületi elrendezés az egyes téregységekben elegáns, ugyanakkor nem érződik a terület egysége, amit csak tovább nehezít a kényszerűen biztosított egyirányú autósforgalmi sáv. A hármas területet a helyi lakók, a bevásárlók és az egyetemre járók birtokba vették, de az egyes részek között kapcsolat ténylegesen nincs, inkább csak vizuálisan lehet a hasonló elemekkel operáló térrészeket egy koncepció részének tekinteni. Tovább nehezíti az egységes megítélést, hogy a szigorú tömegű transzformátorház elé tervezett szálloda megjelenésében és különösen autós forgalmával is jelentősen befolyásolni fogja az éppen elkészült tércsoport jövőbeni szerepét. A bizonytalanságot tovább erősíti, hogy a szálloda előtti terület rendezése még befejezetlen és az üvegtextil installáció sem a terv szerint lett elhelyezve. A burkolatok és a zöldfelületetek geometrikus hálózata jól osztja a tereket és így különböző – eltérő funkciójú – egységek is létrejöttek (játszókert, szökőkút, pihenőrész), de az új elvekhez való túlzott ragaszkodás a füves területekre kigondolt padok környezetének leromlását idézték elő, mivel az intenzív használat a padok előtt a fű teljes pusztulását okozta, s ezen az Egyetem téri részre már becsempészett műfű sem segít.

A terület rendbetétele ugyanakkor rendkívül fontos volt az intenzív gyalogos használat miatt, felvállalva ugyanakkor az autós közlekedés jelentős korlátozását, ami talán korrekciót is igényel, hiszen a fordulósávok szűkössége forgalmi akadályokat is jelenthet.

A bíráló bizottság értékelve a kezdeményezést és összességében pozitívnak ítélte a megvalósult térrendezést, ugyanakkor a tervet díjazásra a fentiek miatt nem javasolta.


Budapest XII. kerület, Hegyvidék, Margaréta játszótér rehabilitációja
Platinium Group Kft.
Farkas Mária

Örömmel látta a bizottság egy gyerekek számára készült terület/zöldterület megújítás sikeres megvalósulását. Az érintett játszótér meglehetősen régóta tölti be funkcióját, és időnként korábban is meg-megújult, de a benyújtott anyagban látható felújítás előtti állapota nem csak lehangoló, hanem használhatatlanság határát súrolja. A tervezői koncepció alapgondolata, a falusi lét hangulatának megjelenítése a budai kertvárosban, - megkérdőjelezhető, de az egyedi tervezésű játékok, melyek ezt hivatottak teljesíteni, a kitűzött célnak tökéletesen megfelelnek, és úgy tűnik elnyerték a gyerekek, a bevont felnőtt lakosság tetszését.

A pályázat célja, hogy jó példákkal támogassa, népszerűsítse „központi vagy alközponti jelentőségű közterek, közparkok, sétálóutcák, üzletutcák.” a történeti környezetek, terek, az történeti és építészeti értékek megőrzése melletti megújítását, a mai élethez történő igazítását.

Sajnos ez a bájos játszótér, a kétségtelenül létrehozott használati és esztétikai javulás mellett sem sorolható ebbe a kategóriába, ezért nem kerülhet a díjazottak közé.

A pályázat célja többek között az értékőrző településfejlesztési kultúra érvényesülésének és az új értékek teremtésének a hagyományos értékek megőrzésével történő elősegítése. Emellett a kulturális örökség megőrzése a lehetőségek kihasználása a települések történetiségének megőrzésével, és az új környezetbe való hiteles integrálás is hangsúlyos, illetve a település helyi karakterének megőrzése és megmutatása a megújuló közterületen.

Minden pályázónak gratulálunk a színvonalas munkájukért!

Forrás:
http://www.mut.hu/?module=news&action=show&nid=216241