A Bíráló Bizottság sajtótájékoztatója

Augusztus 25-én hirdették ki az „Aquaticum strandfürdő fejlesztése” nyílt építészeti ötletpályázat eredményét Debrecenben, a Kölcsey Központban.

A beérkezett pályaművekben a Bíráló Bizottság számos izgalmas és egyedi gondolatot talált, melyek sikeresen járulhatnak hozzá a strandfürdő színvonalas fejlesztéséhez.
Komoly kihívás volt a debreceni Nagyerdő ligetes, karakteres környezetében az új strandfürdő megálmodása. A speciális helyzetre és feladatra adott válaszok közül azokat támogatta a zsűri, ahol az alkotók szakítottak a hagyományos strand élményelemeivel, és megpróbáltak a hely tágabb környezetéhez szervesen kapcsolódó, azzal aktívan kommunikáló kialakítást megfogalmazni.

A pályázat különlegessége és egyben nehézsége is többek között abból fakadt, hogy építész és tájépítészi feladatokat azonos arányban tartalmazott. Ebből következett, hogy azon pályaművek értek el jobb eredményt, ahol építészek mellett tájépítészek is azonos hangsúllyal vettek részt a munkában. Ezen terveknél sokkal érthetőbben és élhetőbben alakult ki a nagyerdei strand összetett térstruktúrája. A díjazásban részesült pályaművek sikeresen foglalkoztak a külső környezettel, a városi kapcsolódási lehetőségekkel is.

A tájhoz való kapcsolódás kulcsfontosságú volt, ami nem feltétlenül a tájba olvadást jelentette, hiszen a tájhoz minden kapcsolódik, részévé válik, akár belesimul, akár nem. Ez adta ennek a pályázatnak az igazi érdekességét, ahogy a különböző tervek ezt a táji kapcsolódást miként értelmezték, hogy alkottak kontrasztot, vagy éppen olvasztották az épített elemeket a nagyerdei környezetbe. A legjobb pályaművek ezt egyszerre tudták megvalósítani, a látványelemeket a táj fölé rendelték, a szokványos elemeket mellé-, a kiszolgáló funkciókat pedig egy alárendelt helyzetbe állították.

A 20 beérkezett pályamű közül a zsűri 9 munkát tartott díjazásra érdemesnek, melyek közül kiemelkedett egységes és jól formált építészeti megoldásával és a jól strukturált zöld- és burkolt felületi rendszerével az I. díjban részesített 9. számú terv.
Ezen kívűl két terv részesült megosztott III. díjban, illetve 6 terv megvételben.

Az eredményeket ismertető és egyben a díjazott pályamunkákat bemutató kiállításmegnyitó eseményen dr. Papp László, Debrecen polgármestere és a Bíráló Bizottság elnöke illetve China Tibor, a város főépítésze és a Bíráló Bizottság társelnöke köszöntötte a részvevőket. A polgármester az eredmények ismertetése előtt beszélt a strandfürdőnek is helyet adó Nagyerdő fejlesztési terveiről, a pályázat előzményeiről és a város strandfürdővel kapcsolatos jövőbeli elképzeléseiről, elvárásairól, míg a főépítész a pályázatot szakmai oldalról ismertette, összefoglalva azokat a legfontosabb gondolatokat, melyek a díjazott pályamunkákat kiemelte a tágabb mezőnyből.

Szép és figyelemreméltó gesztus volt a kiíró részéről a zsűri tagok és pályázók eredményhirdetés utáni ebédmeghívása, ahol alaposabban végig lehetett gondolni a pályázat eredményét, tapasztalatait, izgalmas szakmai diskurzusok indulhattak.

I. díj:    (8 millió forintos díjazás)

- BORD Építész Studió Kft. - Bordás Péter

megosztott III. díj:    (3-3 millió forintos díjazás)

- Artonic Kft., Urban Concept, Közlekedés Kft. - Töős György, Fátyol Tibor, Tóth Dávid,  Ákoshegyi György, Kontra Dániel, Rhorer Ádám,
- Roeleveld - Sikkes Építészek Magyarországi Kft. - Durk Jan Sikkes, Albel Éva, Koválcsik Ágnes, Magyar Ferenc, Jani Sándor

megvétel: (1 millió forintos díjazás)

- LEN Architects Kft. - Román László
- PYXYR Studió Kft. - Kun Tamás
- Ábrahám Tamás, Mangel János, Kákóczki Norbert, Bencsik Tamás
- Láris Barnabás, Bors Eszter, Rónai Titusz, Szák Kocsis Ákos
- KELETTERV Kft. - Kováts András, Halász György, Kiss Gy. Imre, Csáki Péter, Bana Éva, Ferenczi Éva, Papp Linda, Kovács György, Árvai László, Szilágyi Attila, Sándor Tamás, Varga István
- Kamuti Géza, Thold Imre

Bíráló Bizottság

---

Ötletpályázat eredményének összefoglaló értékelése

Az „Aquaticum strandfürdő fejlesztése” építészeti ötletpályázat eredményes volt, az elbírált húsz pályamű értékes ötletekkel járulhat hozzá a fejlesztéshez. Kiemelkedett a 9. sz. terv egyetlen erős látványelembe sűrített építészeti víziója és kulturált tájépítészeti koncepciója. A terület hagyományos karakterét erősíteni kell az oldott, ligetes jelleg megtartásával és hangsúlyosan meg kell oldani a jelenleg teljesen zárt Pallagi út felőli, keleti oldal és a sétány kapcsolatát, kifelé és befelé egyaránt szolgáló kereskedelmi-, vendéglátó egységek telepítésével.

A strand és az élményfürdő új közös főbejárata az élményfürdő északi oldalán alakítható ki. A termálvizes medencék megfelelő telepítésével meg kell oldani a termálfürdő és a strand optimális kapcsolatát. Figyelembe kell venni a formai kialakításnál a víztorony helyzetét. A Nagyerdei körúti északi teleksávon távlatban szálloda fog épülni. Ez lesz a Pallagi úti sétány végpontja, megvalósulásáig a strand sportterületeként működik. A strand belső elrendezését a fedett és nyitott az „intim és közösségi, a nyugodt és mozgalmas terek harmonikus, egymást jól kiegészítő együtteseként kell kialakítani.

A Bíráló Bizottság támogatott minden olyan törekvést, ami eltér a szokványos, manapság divatosnak tekinthető megoldásoktól, - a standard élményelemekkel szakít, azokon túllép. Mivel a megyében több jól működő strand nyújt lehetőséget a relaxációra (Balmazújváros, Hajdúböszörmény), vagy éppen a populáris vizes élményekre (Hajdúszoboszló), fontos volt annak az egyediségnek a megtalálása, ami Debrecen Nagyerdőbe ágyazott városi fürdőjére jellemző lesz. Ez nem feltétlenül az extrémitásról kell, hogy szóljon, hanem egy kulturált városi minőségi hangulatról, kihasználva a parkerdő által biztosított egyedülálló környezetet. A Bíráló Bizottság támogatta mindazon elképzeléseket, ahol a ligetes- fás jelleg nem változott, a telepítés ezen adottságokat tiszteletben tartotta, illetve kiemelte. Pozitív megítélés alá esett több olyan pályamű (4. sz. 18. sz.), amely ezt a nyugodt „békebeli” hangulatot kortárs eszközökkel interpretálta. A győztes pályamű (9. számú) szerencsésen ötvözte az elvárásokat. Egyrészt egy olyan - nagyon erős egységbe szervezett - vizes élményelemet mutatott be, ami mint épület, és mint térplasztika is értelmezhető, ezáltal egy különleges látványelemmel gazdagítja a környezetet, mindezek mellett a sűrítésből adódóan teret adott a környezetnek, hagyta érvényesülni a táji elemeket, a ligetes jelleget.

Városszerkezeti kapcsolatrendszer szempontjából azok a pályaművel élveztek előnyt, ahol a területet keletről határoló Pallagi út, - mint majdani gyalogos sétány - irányába olyan gesztussal fordul a strand, ami nem elválaszt, hanem összeköt. Ez lehetett mindkét irányban kiszolgáló éttermeket, üzleteket magába foglaló, teresedéseket adó épület (4. sz., 16. sz. pályamű), vagy éppen az épületek redukálása, és ezáltal a természeti közeg vizuális összefonódása a sétánnyal (9. sz. pályamű) . Az erdővel való viszony szempontjából több olyan pályaművet tartott értékesnek a Bíráló Bizottság amelyben a Pallagi út felől induló épített sűrűsödés feloldódik a nyugati oldali erdős közeg irányába (4. sz., 18. sz pályamű). A Bíráló Bizottság magasra értékelte azt a kiemelkedő urbanisztikai ötletet, mely a Nagyerdei Stadion/Víztorony és a Békás-tó közötti gyalogos kapcsolat megteremtésére adott javaslatot (8. sz. pályamű), ezáltal – hasznosságán túlmenően - új perspektívából bemutatva a gyalogosoknak a strandot.

Az extrém, nagy gesztusokat, melyek önmagukra hívták fel a figyelmet és nem voltak tekintettel az adottságként már meglévő épített környezet kvalitásaira, és a természeti környezetre a Bíráló Bizottság kerülendőnek tartotta. Ugyanez vonatkozott a túlépített, urbanizált jellegre, és a mesterségesen létrehozott terepalakulatokra. Több pályaműben kiemelt hangsúlyt kapott a terület közepének promenádszerű egyenes vonalú elmetszése, vagy éppen épülettel való beépítése, melyet szintén nem támogatott a Bíráló Bizottság.

A benyújtott pályaművek bírálata során sok értékes, megoldás került felszínre (pl. a hullámfürdő ipartörténeti értéket jelentő – máig az egyik legjobb hazai hullámképet adó - gépházának bemutatása), ami az ötletpályázat kiírásának létjogosultságát alátámasztotta. A felvetett ötletek eredményesen segíthetik a fürdő, helyhez illő egyedi és kortárs megújulását.

A pályaművek rangsorolása:

1. díj: 9. számú pályamű, 8.000.000, -Ft pályázati díj (az összeg Áfa-val értendő)
9. számú pályamű alkotói: BORD Építész Studió Kft. - Bordás Péter

3.díj: megosztottan a 4. számú és a 8. számú pályamű, pályaművenként 3.000.000,-Ft pályázati díj (az összeg Áfa-val értendő)
4. számú pályamű alkotói: Artonic Kft., Urban Concept, Közlekedés Kft. - Töős György, Fátyol Tibor, Tóth Dávid, Ákoshegyi György, Kontra Dániel, Rhorer Ádám,
8. számú pályamű alkotói: Roeleveld - Sikkes Építészek Magyarországi Kft. - Durk Jan Sikkes, Albel Éva, Koválcsik Ágnes, Magyar Ferenc, Jani Sándor

Megvételben részesül:

1., 2., 13., 14., 16., 18. számú pályamű, pályaművenként 1.000.000,-Ft pályázati díj (az összeg Áfa-val értendő)

1. számú pályamű alkotói: LEN Architects Kft. - Román László
2. számú pályamű alkotói: PYXYR Studió Kft. - Kun Tamás
13. számú pályamű alkotói: Ábrahám Tamás, Mangel János, Kákóczki Norbert, Bencsik Tamás
14. számú pályamű alkotói: Láris Barnabás, Bors Eszter, Rónai Titusz, Szák Kocsis Ákos
16. számú pályamű alkotói: KELETTERV Kft. - Kováts András, Halász György, Kiss Gy. Imre, Csáki Péter, Bana Éva, Ferenczi Éva, Papp Linda, Kovács György, Árvai László, Szilágyi Attila, Sándor Tamás, Varga István
18. számú pályamű alkotói: Kamuti Géza, Thold Imre !

Letölthető dokumentum:

„Aquaticum strandfürdő fejlesztése” nyílt építészeti ötletpályázat zárójelentés (letöltés/megtekintés)

Galéria

9. számú pályamű (1. díj)

8. számú pályamű (3. díj)

4. számú pályamű (3. díj)

1. számú pályamű

2. számú pályamű

13. számú pályamű

14. számú pályamű

16. számú pályamű

18. számú pályamű