A magyar építészetről szóló törvény 2023. április 26-i tervezetét a MÉK Elnöksége, tagozatai, valamint a területi építész kamarák egyaránt áttekintették. Hajnóczi Péter elnök úr az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi fő, koncepcionális elemekre vonatkozó véleményt fogalmazta meg és leveléhez csatolta a beérkezett tagozati, bizottsági és területi kamarai véleményeket.

---

Észrevételek a Magyar építészetről szóló törvény 2023.04.26-i tervezetéhez

Általánosságban megállapítható, hogy a törvény koncepciójához 2023. februárjában, majd márciusában a minisztériumnak megküldött véleményemben foglaltak részlegesen beépítésre kerültek, melyet ezúton is köszönök. Több koncepcionális gondolatom, amely a rendszer egészének javítását célozta, első körben nem jelent meg a tervezetben ezért azokat indokolással ellátva megismétlem.

Az alábbiakban -a könnyebb követhetőség érdekében a jogszabály tervezett szerkezetét követő tagolásban- részben ezekre a kérdésekre, részben egyéb témákra hívom fel a figyelmet. 

PREAMBULUM

I. Fejezet - Alkalmazási szabályok

1. A törvény célja és hatálya 1. § - 2. §

2. Értelmező rendelkezések 3. §

A tervezetben szereplő fogalmak továbbra sem tartalmazzák teljeskörűen a törvényben szereplő, összes definiálni szükséges elemet. A fogalom meghatározások egy része pontosításra szorul, és továbbra sem egyértelmű, hogy az itt és az alacsonyabb szintű jogszabályokban ill. más törvényekben szereplő fogalmak milyen viszonyban lesznek egymással a törvény hatálybalépést követően. Szükségesnek tartom ismét hangsúlyozni az egységes fogalomtár létrehozásának fontosságát, illetve azt, hogy az adott fogalom minden, a szakterületet érintő jogszabályban azonos jelentéssel bírjon. Természetesen nem minden fogalom kerülhet be a törvénybe, hiszen a végrehajtási rendeletekben is meg fognak jelenni további fogalmak.

II. Fejezet - Építészeti alapelvek

3. Az építészeti alapelvek rendszere 4. § - 16. §

III. Fejezet - Az állam és a helyi önkormányzatok építésügyi és műemlékvédelmi feladatai

4. Az állami feladatellátás 17.§ - 21. §

5. Az önkormányzati feladatellátás 22. § - 23. §

IV. Fejezet - A mérnökök, valamint az építészek szakmai kamarái  

6. A kamarai tevékenység általános szabályai 24. § - 26. §

Alapvető elvárás, hogy etikai, illetve fegyelmi vétség esetén minden szakmagyakorló ellen eljárást lehessen lefolytatni, ezért elengedhetetlennek tartom a kötelező kamarai tagságot a 24. § (1) bekezdésben a felelős műszaki vezetőkre és műszaki ellenőrökre is kiterjeszteni. (Lsd. még 70.§)

Szükséges a zöldfelületi tanúsítók helyzetének tisztázása. A tervezet értelmében tagozati tagnak kell lenniük, viszont tagozati tag csak kamarai tag lehet. A probléma kezelésére javasoljuk a 24.§ (1) bekezdés alábbi kiegészítését: „…valamint energetikai- és zöldfelületi tanúsítói tevékenységet csak az folytathat…” (Lsd. még 72.§ (8), 200.§ (1), 216.§)

A 25.§ (4) bekezdés b) pontja rögzíti a Magyar Építész Kamara által kötelezően létrehozandó tagozatok megnevezéseit. Kérem, a táj- és kertépítészeti tagozat megnevezésében a táj- és kertépítészet kifejezést a nemzetközileg elfogadott tájépítészet szóra cserélni, valamint jelzem, hogy a tervezetben a szakterületre vonatkozóan e két megnevezés vegyesen szerepel, javaslom ennek egységes használatát.

A MÉK által egyéb pontoknál javasolt szervezeti változások (összevont elsőfokú etikai-fegyelmi bizottság, országos szakmafelügyelet felállítása és működtetése) kizárólag abban az esetben valósíthatóak meg, amennyiben erre a minisztérium előre tervezhető forrást is nyújt. Ezért kérjük a 26.§ (1) bekezdés alábbi módosítását:

„26. § (1) A kamara a működésével járó költségeket a következő bevételekből fedezi:

…

e) az egyéb bevételekből, közfeladatok ellátására nyújtott költségvetési forrásokból, támogatásokból, ideértve a pályázati forrásokat és az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is.” 

7. A területi kamara 27. § - 31. §

Kérjük, hogy a területi kamara közfeladatai közül (27.§ (1)) a b), c), d), f) pont kerüljön át az országos kamara feladatai közé (32.§). A 68.§ (6) bekezdésnél részletezettek szerint javasoljuk országos hatáskörű szakmafelügyeleti testület létrehozását, mely a jövőben az illetékes hatósági és helyi önkormányzati szervek tevékenységével összehangolva, azokat segítve végez szakmai minőségre vonatkozó ellenőrzéseket. A 35.§ (5) bekezdésnél részletezettek szerint javasoljuk országos illetőségű, egyesített elsőfokú etikai-fegyelmi bizottság létrehozását annak érdekében, hogy egységes elvek alapján, azonos szakmai színvonalon, a kis létszámú kamaráknál gyakori összeférhetetlenségeket kiküszöbölve működhessenek az etikai-fegyelmi tanácsok. Ezzel összefüggésben kérjük a területi kamara szervei közül a bizottság törlését (28.§ (1)). (Lsd. még 28.§ (3), 33.§ (1))

A két szervezet feladat- és hatáskörének pontosítását, működésük részletszabályait az országos Alapszabálynak kell tisztáznia.

A hatályos Kamarai törvény a területi kamaráknak lehetőséget biztosít az építési engedélyek nyilvántartásába történő betekintésre. Ez a felhatalmazás jelen tervezetből kikerült, a nyilvántartásba és az ÉTDR dokumentumokba történő -megfelelő garanciákkal kialakított- betekintés az országos szakmafelügyelet számára azonban elengedhetetlen.

A kamarai szervezeti rendszer egyszerűsítése érdekében javasoljuk a választási jelölőbizottság törlését a 28. § (1) e), valamint 33.§ (1) e) pontoknál.

Indokolt újabb ponttal kiegészíteni a taggyűlés hatáskörét (28.§. (3)):

„a területi kamarát az egyesített elsőfokú etikai-fegyelmi bizottságban képviselő tagjainak és póttagjainak megválasztása,” Ennek indoka, hogy bár a jövőben a szervezet országos illetőséggel jár el, de tagjait továbbra is a területi kamarák taggyűlés által megválasztott tagjai alkotják. (Lsd. még 28.§ (1), 33.§ (1))

A 28. § (4) bekezdésben meghatározott „3000 főt meghaladó taglétszámú kamara esetében” szövegrészben a 3000 főt indokoltnak tartjuk 2000 főre korrigálni annak érdekében, hogy nagy taglétszám esetén is biztosítható legyen a taggyűlés zavartalan működtetése.

A 29. § (1) bekezdésben a fentiekben részletezettek miatt az etikai-fegyelmi bizottság elnöke törlendő. E ponthoz kapcsolódóan javasoljuk azonban, hogy ne csupán a felügyelő bizottság elnöke, hanem a bizottság tagjai is nevesítésre kerüljenek, mint tisztségviselők. (Lsd. még 34.§ (1))

A 30. § címét javítani, az (5) – (7), továbbá a 31. § (7) bekezdéseket pedig törölni szükséges az egyesített elsőfokú etikai-fegyelmi bizottság felállítása miatt. (Lsd. még 28.§ (1), 33.§ (1), 35.§ (5))

8. Az országos kamara 32. § - 37. §

A fentiekben jelzettek szerint az országos kamara közfeladatai között (32. § (2) bekezdés) kell feltűntetni a tervezetben jelenleg a területi kamarák közfeladatai között szereplő 27. § (1) b), c), d) f) pontokat. Ezzel összefüggésben a 32. § (2) f) pontja az alábbiak szerint korrigálandó: „közreműködnek a mérnöki vagy építészeti tevékenység minőségellenőrzési rendszerének kialakításában és működtetésében, és elősegítik annak alkalmazását”

Az országos kamara önigazgatási feladatkörét ki kell egészíteni a fentiekben részletezett új választott bizottsággal az egyesített elsőfokú etikai-fegyelmi bizottsággal. Javasoljuk a 32.§ (5) bekezdésének b) pontján belül rögzíteni, hogy az országos kamara önigazgatási feladatkörében alkotja meg az egyesített elsőfokú etikai-fegyelmi bizottság és az országos etikai-fegyelmi bizottság működési kereteit tisztázó szabályzatát („b) megalkotja az etikai-fegyelmi szabályzatot mely tartalmazza az egyesített elsőfokú etikai fegyelmi bizottság működésének szabályait is”), valamint a 33.§ (1) bekezdésében is kérjük szerepeltetni az újonnan kialakításra kerülő szervet. (Lsd. még 35.§ (5))

A 32.§ (2) bekezdésében, összhangban a 27.§ (1) bekezdéshez tett javaslatunkkal kérjük az országos kamarák közfeladatai között szerepeltetni az alábbiakat:

• szakmafelügyeleti testület útján közreműködnek a mérnöki vagy építészeti tevékenység minőségellenőrzési rendszerének kialakításában, és elősegítik annak alkalmazását,
• kidolgozzák tájékoztatásul a mérnöki vagy építészeti tevékenységek ajánlott díjszabását a hozzá tartozó szolgáltatások tartalmi követelményeivel együtt
• működtetik az energetikai és a zöldfelületi tanúsítványok független ellenőrzési rendszerét, az ellenőrzés céljából évente véletlenszerűen kiválasztják a Nyilvántartásban rendelkezésre álló összes energetikai és zöldfelületi tanúsítványnak kormányrendeletben meghatározott statisztikailag jelentős hányadát,   

Fentieken túl új bekezdésben szükséges rögzíteni, hogy a szakmafelügyelet és az egyesített elsőfokú etikai fegyelmi bizottság megalakulásával kapcsolatos alapelveket az országos alapszabályban kell megfogalmazni. (Lsd. még 28.§ (1), 33.§ (1))

33.§ (1) bekezdés pontosítása szükséges a fentiekben már részletezett okokból az alábbiak szerint:

„Az országos kamara szervei:

…

e) az országos választási jelölőbizottság, egyesített elsőfokú etikai-fegyelmi bizottság,

... „

(Lsd. még 28.§ (1) d) és e))

A 33.§ (4) bekezdésében a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe kell utalni a szakmafelügyeleti szabályzat elfogadását, melyet az alábbiak szerint javaslunk szabályozni (Lsd. még 68.§ (6) indoklása):

„33.§ (4) A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

…

d) az etikai-fegyelmi, a szakmafelügyeleti, a továbbképzési, valamint más országos – szakmai önkormányzati – szabályzat elfogadása,

…”

A 34.§ (1) bekezdésben -a 29.§ (1) bekezdéssel összhangban- az országos kamara tisztségviselői között nevesíteni szükséges a felügyelőbizottság tagjait, valamint az egyesített elsőfokú etikai-fegyelmi bizottság elnökét.

A 35.§ (5) bekezdésben rögzíteni szükséges az egyesített elsőfokú etikai-fegyelmi bizottság tagjaira vonatkozó szabályokat, melyre az alábbi javaslatot teszem:

35.§ (5) Az

a) egyesített elsőfokú etikai-fegyelmi bizottság a terület kamarák által választott  legalább 25 tagból áll és tagjai közül elnököt választ,

b) a legalább 5 főből álló országos etikai-fegyelmi bizottság tagjai közül elnököt választ.

9. A kamarai választás alapvető szabályai 38. § - 39. §

A tisztségek közötti összeférhetetlenséget rögzíteni kell. (etikai, MÉK-terület)

10. A kamarai tagsági viszony és a tag jogai 40. § - 42. §

Konkrét tapasztalatok alapján 40.§ (5) bekezdést az alábbi c) ponttal javaslom kiegészíteni

„ (5) Nem vehető fel a kamarába

a) akit a kamarából kizártak, a kizárástól számított 3 évig,

b) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll.

c) akiről igazságügyi-elmeorvosi szakvélemény megállapította, hogy ügyei viteléhez 

   szükséges belátási képességgel nem rendelkezik, vagy elmebeteg.”

Szükségesnek tartom a 40.§ (9) bekezdés alábbi pontosítását:

„40.§ (9) A tagfelvételi kérelmet írásban ahhoz a területi kamarához kell előterjeszteni, amelynek területén a tevékenységet folytató természetes személy lakcímét igazoló hatósági igazolás szerinti lakóhelye van.”

(10) A kamara tagját lakcímét igazoló hatósági igazolás szerinti lakóhelye megváltozása …”

A hatályos jogszabály a tagdíjhátralék kapcsán jelenleg aránytalanul nagy mozgásteret biztosít a tagság számára. A területi kamarák elnöksége csupán egy éves tagdíjhátralékot követően küldhet ki fizetési felszólítást, mely további 40 napot biztosít a hátralék rendezésére. Csupán ezt követően törölhető a tagsági viszony. Ezért javaslom a 42.§ (3) bekezdés alábbi módosítását:

„42. § (3) Ha a tagnak a tagdíját az alapszabályban meghatározott határidőig nem fizeti be a tagsági viszonya alatt egyévi tagdíjat meghaladó hátraléka halmozódik fel, a területi kamara elnöksége a tagot – negyven napos határidő biztosításával – a hátralék megfizetésére hívja fel, ennek elmulasztása esetén a kamara a tagsági viszonyt megszünteti és törli a tagot a kamarai tagok nyilvántartásából. Amennyiben a tag a hátralékos tagdíjat a jogorvoslat során a másodfokú döntés meghozataláig maradéktalanul megfizeti, az elsőfokú döntést hatályon kívül kell helyezni.”

Kérem a 42.§ (4) bekezdés b) pontjának törlését. Egyrészt a szövegben található hivatkozás nem pontos (helyesen 43.§ (4) d) pont lenne), másrészt teljességgel szükségtelen a „tagsági viszony legfeljebb 1 éves felfüggesztése” fegyelmi büntetés kiszabása esetén az elnökségnek még egyszer felfüggesztenie a fegyelmi határozattal már felfüggesztett tagsági viszonyt. Ez a „kétszeres szankció” tilalmába is ütközne.

A 42.§ (7) bekezdésében a 40.§ (5) bekezdésben javasolttal összhangban kérem a felsorolás alábbi, g) ponttal történő kiegészítését:

„A kamarai tagság megszűnik

…

g) akiről igazságügyi-elmeorvosi szakvélemény megállapította, hogy ügyei viteléhez 

   szükséges belátási képességgel nem rendelkezik, vagy elmebeteg.”

11. Az etikai-fegyelmi eljárás 43. § - 49.§

A 46.§ (4) és (6) bekezdéseiben szereplő kétéves határidőket magfontolásra javaslom három évre emelni, mert a jelenlegi kétéves elévülési határidő indokolatlanul rövid.   

12. A kamara működésének közjogi garanciái 50.-51 §

 51.§ (1) bekezdés pontosítását javaslom az alábbiak szerint, mert az jelenleg nem tartalmazza, hogy a területi kamarai tag milyen pert indíthat a területi kamarával szemben:

 „51.§ (1) A kamarai tag a taggyűlési határozattal (ahol területi küldöttgyűlés jár el a területi küldöttgyűlési határozattal) szemben területi kamara ellen, …”

13. Kamarai hatósági ügyintézés 52. §

Felhívom a figyelmet arra, hogy a továbbképzési kötelezettség jogi és szakmai részből áll, ezért a továbbképzési kötelezettség teljesítését igazoló hatósági bizonyítványnak mindkét területet fel kell ölelni. Ezért javaslom az 52.§ (1) bekezdés pontosítását az alábbiak szerint:

 „…valamint a jogszabály szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség…”

Új feladatként jelenik meg a 173.§ (6)-(7) bekezdéseiben részletezett „megvalósulási” nyilatkozat kiadása, melyet szintén nevesíteni szükséges az 52.§ (1) bekezdésben. (lsd. még részletesen a 173.§-nál)

V. Fejezet - A főépítészek, a főmérnökök és az országos tájépítész

14. A főépítészi szervezetrendszer 53. § - 56.§

Kiemelten fontosnak tartom, hogy a főépítészek nyilvántartása közhiteles és bárki számára elérhető módon nyilvános legyen. E két fő szempontot törvényi szinten rögzíteni szükséges.

Az 53.§ (4) bekezdése értelmében a területi kamara a területén hivatalt viselő főépítészekről vezet nyilvántartást. Tekintettel arra, hogy csak kamarai tag lehet főépítész, nyilvántartásuknak nem az érintett település elhelyezkedésén, hanem a személy lakóhelyén kell alapulnia és a nyilvántartást a lakóhely szerint illetékes területi kamarának kell vezetni. Ezzel megteremthető az összhang a 40.§ (9) bekezdésben foglaltakkal, valamint elkerülhető az a kezelhetetlen helyzet amikor egy személy több területi kamara illetékességi területén vállal főépítészi feladatokat és ezért több területi kamarának is tagja kellene legyen ami teljesen ellentétes a törvény szellemiségével és egyéb előírásával -és esetleg tervezői, szakértői jogosultsága miatt már amúgy is tag valahol.

A naprakész nyilvántartás működtetése érdekében a törvénynek rendelkeznie kell arról, hogy a megszűnt főépítészi feladatkört minden esetben be kell jelenteni, továbbá az adategyeztetési és adatváltozási bejelentési kötelezettséget is elő kell írni (a hatályos törvényi rendelkezések szerint ez 15 nap).

Mivel a főépítészek a kamara teljes jogú tagjai lesznek, tagfelvételükre, a tagság megszűnésére és kizárásukra azonos szabályokat kell alkalmazni, mint a többi szakmagyakorló esetén, ezért az 53.§ erre vonatkozó részletszabályai törlendők.

A főépítészi szervezetrendszer megerősítése jelentős előrelépést jelent, azonban a tervezet 53.§ (1) bekezdése alapján a Balatoni főépítész nem része e rendszernek és feladatköre, különösen pedig döntési jogköre (54.§ (6)) igen korlátozott. Javaslom ezek kiegészítését, pontosítását, valamint megfontolásra javaslom, hogy az ország többi kiemelt turisztikai fejlesztési térségében is kerüljön főépítész kinevezésre.

Az 56. § (2) bekezdés kapcsán felhívom a figyelmet arra, hogy az önkormányzati főépítész feladatát jelenleg nem csupán megbízási jogviszonyban, hanem köztisztviselőként is elláthatja. Ezt a lehetőséget továbbra is indokolt biztosítani.

Az 56.§ (3) bekezdés értelmében a főépítész a jövőben illetékességi területén is tervezhet. Felhívom a figyelmet arra, hogy ez a tervezés építészeti és településtervezési egyaránt lehet, a hivatkozott bekezdés azonban utóbbi esetet nem kezeli.

Az 56.§ (8) bekezdés a főépítészek állam költségvetési támogatásának kritériumaként legalább 10 települést határoz meg. Véleményem szerint ennek felülvizsgálata indokolt. Nem életszerű és szakmailag is nehezen elfogadható ez a szám, hiszen reálisan tekintve a kérdésre megfelelő színvonalon ennyi helyen nehéz e feladatot ellátni.  Javaslom a támogatási határt 4-5 településnél meghúzni.

15. A főmérnök, az országos tájépítész és a Balatoni főtájépítész 57. § - 58.§

Hasonlóan a főépítészekhez, itt is megfontolásra javaslom, hogy a többi kiemelt turisztikai fejlesztési térségében is kerüljön főtájépítész kinevezésre.

Javaslom továbbá az országos és a Balatoni (kiemelt turisztikai térségi) főtájépítész feladatkörének kiegészítését az alábbiak szerint:

„58.§ (2) Az országos tájépítész

a)           az épített és természeti környezet megőrzése és méltó hasznosítása,

b)          az éghajlatváltozás okainak mérséklése, valamint káros hatásai elleni védelem és az alkalmazkodás,

c)           a zöldinfrastruktúra kerettörvény előkészítése,

d)           az országos zöldinfrastruktúra stratégia alkotása és a települési zöldinfrastruktúra hatékony kialakítása és működtetése,

e)           az ingatlanok zöldfelületi tanúsítványához kapcsolódó, valamint a zöldfelületi tanúsítói tevékenység gyakorlásával, névjegyzékének vezetésével és ellenőrzésével kapcsolatos követelmények és eljárások kialakítása és működtetése,

f)             főtájépítészi hálózat működtetése, fejlesztése,

g)           országos fakataszter létrehozása és annak a közműnyilvántartással való összehangolása,

h)           a zöldterületek értékmeghatározására szóló országos szabályok kidolgozása, valamint 

i)            a tájépítészeti alkotások építészeti minőségének biztosítása érdekében az országos főépítész munkáját segíti.”

„58.§ (4) A Balatoni (ill. kiemelt fejlesztési térség) főtájépítész(e) az állami főépítész munkáját segíti, és feladatát

i)          az épített és természeti környezet megőrzése és méltó hasznosítása,

j)          az éghajlatváltozás okainak mérséklése, valamint káros hatásai elleni védelem és az alkalmazkodás,

k)         a térségi zöldinfrastruktúra stratégia megalkotása és a települési zöldinfrastruktúra hatékony kialakítása és működtetése,

l)          a településtervek zöldinfrastruktúra fejlesztési szempontjainak érvényesülése,

m)        a térségi, vármegyei fejlesztési források zöldinfrastruktúrára gyakorolt pozitív hatásainak biztosítása,

n)         az ingatlanok zöldfelületi tanúsítványához kapcsolódó követelmények és eljárások kialakítása és működtetése,

• a tájépítészeti alkotások építészeti minőségének biztosítása érdekében végzi.

1. Tagként vesz részt az Országos Építészeti Tervtanács ülésén, ha a tervtanács az illetékességi területén megvalósuló beruházást tárgyal,
2. tagként vesz részt az területi építészeti tervtanács ülésén, ha a tervtanács az illetékességi területén megvalósuló beruházást tárgyal,
3. illetékességi területén közreműködik a településképi arculati kézikönyv, a közterületalakítási terv, a településterv véleményezésében,
4. területén lévő ingatlantulajdonosok számára ismertetőanyagokat készít, lakossági fórumokat tart és részt vesz a tájépítészeti szemléletformálásban.”

VI. Fejezet - A tervtanácsok

16. A tervtanácsi szervezetrendszer 59. §

Az előzetes egyeztetések alapján a tervezet egyik célja a tervtanácsi rendszer -ennek elemeként a helyi tervtanácsok szerepének megerősítése volt, azonban a normaszöveg csupán az OÉT eddig is igen kiterjedt feladatkörét erősíti tovább. E szervezet szerepének, feladatkörének átgondolása megítélésem szerint elengedhetetlen, hiszen a tervezet alapján a jövőben is több olyan beruházásról alkot majd véleményt, amelyek a tervtanácsi hierarchia alsóbb szintjén is megfelelő helyen lennének.

VII. Fejezet - Az építési folyamat résztvevői

17. Az építési folyamat résztvevői és azok felelőssége 65. § - 73.§

Az építési folyamat résztvevői között indokolt lenne a zöldfelületi tanúsítót is szerepeltetni.

A 68.§ (5) bekezdésben a felelősségi körök tisztázásakor külön kell választani a generáltevező és a tervező felelősségeit. Előbbi fogalmát az értelmező rendelkezésekben tisztázni kell, valamint külön be kell emelni az építési folyamat szereplői közé is (65.§ (2)).  Jelenleg a hivatkozott bekezdésében e kettő keveredik, hiszen a tervező jelen szabályozás mellett - különösen akkor, ha nem generáltervező - nem lehet felelős a szakági tervezők kiválasztásáért, mivel az több esetben nem is rajta múlik. Javaslom -tekintve, hogy ez az életszerű-, hogy a tervező feladatköre legyen csupán “...a kiválasztásban közreműködni”. A hivatkozott bekezdés c) pontja kizárja továbbá, hogy belsőépítész vagy tájépítész generáltervező legyen, amely szintén nem elfogadható, hiszen bizonyos feladatok kapcsán ez kifejezetten kívánatos is lehet.

Kérem a 68. § (6) bekezdésben szereplő előírás törlését („A tervezői nyilatkozat kapcsán a szakmai kamara etikai bizottsága felügyeleti jogkört gyakorol.”) A felügyeleti jog itt nem értelmezhető. Véleményem szerint a tervezői (megvalósulási) nyilatkozat véleményezését az országos szakmafelügyeletnek kell elvégezni, a döntést a területi építész kamara elnökségének (vagy egy erre a célra létrehozott országos döntéshozó gréniumnak) kell meghozni, amely döntést –közigazgatási eljárásban– a titkár hajtja végre. Etikai vétség esetén az egyesített elsőfokú etikai-fegyelmi bizottság jár el, ezért ez a bizottság a döntésben nem vehet részt. (Lsd. még 173.§ (6)-(7))

A 70.§ kapcsán továbbra is javaslom, hogy felelős műszaki vezetői és építési műszaki ellenőri tevékenységet csak a végzettsége szerinti szakmai kamara tagja folytathasson. (Lsd. még 24.§ (1))

A zöldfelületi tanúsítói tevékenységet folytató személyre a tervezet 72.§ (8) bekezdése előírja, hogy legyen az építész kamara táj- és kertépítészeti tagozatának tagja. Tekintve, hogy tagozati tag csak kamarai tag lehet, indokolt lenne ezt, és nem a tagozati tagságot rögzíteni (hasonlóan az energetikai tanúsítókhoz, ahol szintén a kamarai tagság kötelező). Tekintettel arra, hogy ez egy új, bejelentési típusú tevékenység, szükséges a 216. §-ban szereplő felhatalmazást is kiegészíteni. (Lsd. még 24.§ (1), 200.§ (1), 216.§)

VIII. Fejezet - A településfejlesztés és a településrendezés

18. A településfejlesztés és településrendezés alapvető szabályai 74. § - 76. §

19. A településtervezés és a településtervező 77. § - 78. §

20. A településtervek típusai és azok tartalma 79. § - 83. §

21. Településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények 84. §- 93. §

IX. Fejezet - Országos és helyi településkép-védelem

22. A településkép védelmének rendszere 94. § -

23. Az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök, valamint a támogató és ösztönző rendszer 97. § - 101. §

24. Reklámok és plakátok elhelyezésének szabályai 102. § - 107. §

A VIII-IX. fejezet részletes véleményezése a Terület- és Településrendezési Tagozat véleményében olvasható.

X. Fejezet - Műemlékvédelem

25. Általános rendelkezések 108. § - 111. §

26. A műemléki értékek védelme 112. § - 125. §

27. A műemléki értékek megőrzése 126. § - 134. §

28. A műemlékvédelmi hatósági eljárási rendelkezések 135. § - 150. §

29. A műemlékvédelem pénzügyi eszközei 151. § - 152. §

30. Nemzeti Műemlék Alap 153. § - 161. §

A X. fejezet részletes véleményezése a Műemlékvédelmi Tagozat véleményében olvasható.

XI. Fejezet - Az építésügyi hatóság eljárásai és a használatba vett építmények fenntartása

31. Építésügyi hatósági eljárások típusai és azok általános szabályai 162. § - 167. §

164.§ (5) bekezdéshez kapcsolódva az építésügyi hatósági eljárások jogorvoslati eljárásával kapcsolatban megfontolásra javaslom, hogy kerüljön visszaállításra a „szakmán belüli” kétszintű rendszer. A tapasztalatok alapján közigazgatási per keretében a szakmai szempontok háttérbe szorulnak, valamint az ügyek rendkívül hosszan elnyúlnak, ami sok beruházás ellehetetlenülését eredményezi.

32. Fenntarthatósági szempontok érvényesítése egyes kereskedelmi építmények engedélyezése vonatkozásában 168. § - 171. §

33. Az építmény kivitelezése, használatbevétele és fenntartása 172. § - 174. §

Továbbra is fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az építészeti-műszaki tervezés során preferálni kell azt, hogy az engedélyezési terv készítője egyúttal a kiviteli terv készítője is. Ez az alapvetően kívánatos jó gyakorlat, amelytől eltérés természetesen elképzelhető -ahogy ez a lehetőség jelenleg is biztosított-, azonban a törvényi szintű szabályozásnak is hangsúlyoznia kell, hogy ez az alapeset, minden más megoldás csupán akkor lehetséges, amennyiben ez az út nem járható.

A 173.§ (6)-(7) bekezdéseiben kerülnek részletezésre a kamara feladatai a „megvalósulási” nyilatkozat kapcsán. Fontosnak tartom törvényi szinten rögzíteni a döntési folyamat szereplőit, ezért kérem a tervezetben szerepeltetni, hogy a nyilatkozat pótlása, illetve felülvizsgálata során a kérdést a szakmafelügyeleti testület vizsgálja, a testület javaslatára születik meg a döntés a 68.§ (6) bekezdésben részletezettek szerint, amely döntés alapján a nyilatkozatot a titkár adja ki.  

Javaslom a 174. § (2) bekezdésének alábbiak szerinti pontosítását:

„174. § (2) A tulajdonos köteles az építmény állapotát, állékonyságát a jogszabályokban meghatározott esetekben és módon szervízkönyvben foglaltak szerint időszakonként felülvizsgáltatni, és a jó műszaki állapothoz szükséges munkálatokat elvégeztetni.”

34. A kivitelezési tevékenység felügyelete 175. § - 178. §

35. Az építésügyi hatósági kötelezés általános szabályai 179. § - 180. §

XIII. Fejezet - Az építményre és az építési termékre, a tervezésre, valamint az építési folyamatra irányadó követelmények

36. Az építményekkel szemben támasztott követelmények és a műszaki irányelvek 181.§ -

37. Az építési termékekkel szemben támasztott általános követelmények 184. §

38. Az építészeti-műszaki tervezés szabályai 185. § - 187. §

39. Az építőipari kivitelezési tevékenység 188. § - 190. §

40. Az építészeti alkotások szerzői jogára vonatkozó speciális szabályok 191. § - 192. §

XIV. Fejezet -Az építésgazdasági ösztönző rendszer és az építésgazdasági intézkedések 193. § - 194. §

XV. Fejezet Építészeti oktatás, képzés és továbbképzés 195-197. §

XVI. Fejezet - Nyilvántartások, szakrendszerek és elektronikus felületek

41. A szakmai kamarák által vezetett nyilvántartás 198. §

A tervezet 198.§ (2) bekezdésének 6. pontja a névjegyzékben feltüntetendő adatok között felsorolja az engedélyes szakmai gyakorlatának helyét és idejét is, ami teljesen szükségtelen és általánosságban is rendkívüli terjengőssé és átláthatatlanná teszi a nyilvántartást. A szakmagyakorlási jogosultságok engedélyezéséhez szükséges szakirányú szakmai gyakorlat meglétét és megfelelőségét a területi kamarák már a szakmagyakorlási jogosultság engedélyezésére irányuló kérelem benyújtását megelőzően, a kötelezően teljesítendő jogosultsági vizsgára történő jelentkezés előtt megvizsgálják -ennek megfelelőségéről tagsághoz kötött jogosultság esetén a területi kamara elnöksége elnökségi határozattal dönt. A megvizsgált igazolások a kamara irattárában – nem selejtezhető módon – minden esetben megőrzésre kerülnek és bármikor ellenőrizhetőek.

42. Az építőipari kivitelezési tevékenységet folytatók elektronikus regisztrációjának hatósági nyilvántartása 199. § - 200. §

Amennyiben a zöldfelületi tanúsítói tevékenység is külön jogosultsághoz kötött lesz, akkor az energetikusokhoz hasonlóan a 200. § (1) d) pontban a bejelentésért fizetendő díjat rögzíteni szükséges. (Lsd. még 24.§ (1), 72.§ (8), 216.§). Itt jegyzem meg, hogy megfontolandó az 5000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díj emelése.

43. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás 201. § - 207. §

44. A nemzeti tervvagyon és az építészeti szerzői jogi nyilvántartás 208. §

45. Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartás 209. §

46. Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer 210. § - 215. §

XVII. Fejezet – Felhatalmazó és hatályba léptető rendelkezések

47. Felhatalmazó rendelkezések 216. § - 217. §

Tekintettel arra, hogy a zöldfelületi tanúsítás egy új, bejelentési típusú tevékenység, szükséges a 216. §-ban szereplő felhatalmazást kiegészíteni, pontosítani (mintaként a 14. ill. 16. pontokban foglaltak szolgálhatnak). (Lsd. még 24.§ (1), 72.§ (8), 200.§ (1))

XVIII. Fejezet – Átmeneti, sarkalatosságra és európai uniós követelményekre utaló rendelkezések

48. Átmeneti rendelkezések 218. § - 221. §

49. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 222. §

50. Az Európai Unió jogának való megfelelés 223. §

XIX. Fejezet – Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések

51. Módosító rendelkezések 224. § - 290

52. Hatályon kívül helyező rendelkezések 291. §

A szakmai vélemény mellékletei:

• Belsőépítészeti Tagozat véleménye
• Műemlékvédelmi Tagozat véleménye
• Táj- és Kertépítészeti Tagozat véleménye
• Terület- és Településrendezési Tagozat véleménye (1. dokumentum, 2. dokumentum)
• MÉK Felügyelő Bizottság véleménye
• Budapesti Építész Kamara véleménye
• Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara véleménye
• Békés Vármegyei Építész Kamara véleménye
• Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Építész Kamara véleménye
• Dél-Dunántúli Építész Kamara véleménye
• Győr-Moson-Sopron Vármegyei Építész Kamara véleménye
• Hajdú-Bihar Megyei Építész Kamara véleménye
• Heves Vármegyei építész Kamara véleménye
• Komárom-Esztergom Vármegyei Építész Kamara véleménye
• Pest Vármegyei Építész Kamara véleménye
• Somogyi Építészek Kamarája véleménye
• Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Építész Kamara véleménye
• Vas Vármegyei Építész Kamara véleménye (Zala Vármegyei Építész Kamarával közös vélemény)
• Magyar Építészek Veszprém Vármegyei Kamarájának véleménye
• Zala Vármegyei Építész Kamara véleménye (Vas Vármegyei Építész Kamarával közös vélemény)