A Kortárs Építészeti Központ kutatói több mint 400 jó gyakorlatot gyűjtöttek 350 személyes interjú után. Néhol meglepő, a sztereotípiáknak ellentmondó tapasztalatokat szereztek a Balaton-felvidék tájhasználatával és közösségeivel kapcsolatban. A teljes kutatást ősszel publikálják.

Egy urbanistákből és építészekből álló kutatócsapat állt össze 2021. októberben, hogy a Balaton-felvidék jó gyakorlatait, helyi közösségeit és jövőformáló kezdeményezéseit kutassa. A féléves kutatás a kétéves TÁJTÉKA projekt megalapozása, melynek eredményeiből 2023 őszére elkészül a három elemből álló „TÁJTÉKA – A Balaton-felvidék intelligens tájhasználati eszköztára”. Az eszköztárral a kutatók kiemelt célja, hogy a Balaton-felvidéken élő és dolgozó közösségek számára közép- és hosszútávú lehetőségeket mutassanak egy fenntarthatóbb kultúrtáj kialakításához.

Néhány összefüggést és érdekességet már ismerhetünk a publikáció előtt is. A kutatók az általuk vizsgált 40 településen például rendkívül sokféle adattal foglalkoztak, ami sokoldalú adatfeldolgozást is igényelt. Körülbelül 350 személlyel és szervezettel készítettek személyes interjút. Ezt online kutatómunka is kiegészítette, amelynek során 209 tematikába illő jó gyakorlatot és példaértékű projektet, illetve 198 a vizsgált településeken aktív személyt és szervezetet gyűjtöttek adatbázisba. Az online kérdőívet bárki, aki a régióban érintett, kitölthette, ennek az eredményeit szintén felhasználták a terepmunkán és az adatbázisokhoz. A személyes interjúkat mélyinterjúk és helyzetértékelő workshopok is kiegészítették.

A kutatás érdekes, nem várt eredménye egy saját fogalomtár a számos, erre a tájegységre és kulturális közegre jellemző, egyedi kifejezés megmagyarázásához. Részletesen vizsgálták például a régióban hagyományos, ugyanakkor keveset elemzett őslakos-bebíró-gyüttment viszonyokat, a csoportok közötti konfliktusokat és az együttműködés lehetőségeit. De kiemelt figyelmet kapott a csendes és a proaktív turizmus szerepe, a biogazdálkodás buktatói, jó példái és jövője, valamint a rövid ellátási láncok fontossága is.

A jövőkép és a trendek feltérképezése mellett átfogóan vizsgálták a múlt hatását is a jelen folyamataira: hogy hogyan alakult át az idők során az a társadalmi, gazdasági közeg, és velük együtt az életmód, amely művelte és fenntartotta ezt a tájat.

Megtudhatjuk azt is, hogy bár a szőlő a táj szimbolikus kultúrnövénye, a Balaton-felvidék a hasonló igényű mandula legjelentősebb termővidéke is Magyarországon. A KÉK munkatársai olyan meglepő jelenségekkel is találkoztak, mint például a mesefák, szőrdilemma vagy gasztromigráció.

A kutatás során négy fő témakör került fókuszba: a fenntartható minták és gazdaságok, mozgásban lévő hagyományok, a kísérletező közeg és a korokon átívelő közösségek. Mind a négy témát körül járták a tájgazdálkodás, az épített környezet, az életmód, a vállalkozói szellem és a látogatók aspektusai mentén. Minden alfejezetet esettanulmány egészít ki, amely egy, a régióban fellelhető jó gyakorlatot mutat be.

“A sztereotípiáktól teljesen eltérő gyakorlatokat találunk. Ahogy jobban beleássuk magunkat a térség mindennapi életébe, azt látjuk, hogy a Balaton-felvidék egészen más, mint amit első benyomásra érzékelünk. A bortermelésen, ideiglenesen beköltöző közönségen és tömegturizmust kiszolgáló szolgáltatásokon túl olyan folyamatok és lehetőségek zajlanak, amiket érdemes erősíteni és tudatosítani az itt élő közösségekben.” – Összegezte személyes tapasztalatait Bozsik Barbara, a TÁJTÉKA projekt és a kutatás vezetője.

Az átfogó kutatás eredményét, „A Balaton-felvidék jövőképe” című kiadványt (a TÁJTÉKA eszköztár első elemét) 2022 őszén publikálják, online és nyomtatott formában is elérhető lesz. A vizsgált jó gyakorlatokról és részeredményekről addig is a TÁJTÉKA social media csatornáin, illetve projektoldalán lehet tájékozódni.

A TÁJTÉKA a KÉK – Kortárs Építészeti Központ projektje, melyet a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében valósítanak meg.