A szakmában az U_w-érték fogalma minden szerkezeti anyag esetén használt és egyértelmű. Egy nyílászáró vagy tetőtéri ablak esete azonban ennél összetettebb – már csak a szerkezet komplexitása okán is. Az építtetők egy ablak minőségének meghatározására gyakran és – tegyük hozzá – tévesen az üvegezés minőségét, pontosabban az üvegrétegek számát nézik. Nézzük miért nem ez a döntő?

Szögezzük le azonnal: remek dolog, ha háromrétegű üveggel készült ablakot választunk, de ha a tokszerkezet U_w-értéke vagy a beépítés nem megfelelő, nos az üvegrétegek száma több bajt is okoz, mint amennyi hasznot hajt. Nem lehetetlen egy laikus építkezőnek sem elmagyarázni az U_w-érték lényegét, de ez egy tetőablak esetén bonyolultabb. Tekintsük át, mit érdemes figyelembe venni, ha egy közel nulla energiafogyasztású épületbe keressük a megfelelő, például Roto tetőablakot.

A 2021. január 1-je után életbe lépő szabályozás szerint, a közel nulla energiafogyasztású épület tervezése komplex tervezői gondolkodást igényel, ezen túlmenően kivitelezői hozzáértést feltételez. A szakértők szerint a jelenleg járatosnál érdemes – anyagtól és annak minőségtől függően – kb. 20-30%-kal vastagabb hőszigeteléssel számolni, de például tetőablak választáskor is meg kell találni a megfelelőt. Nézzük tehát hogyan értékeljük egy tetőablak U_w-értékét az üvegezés fontossága szempontjából!

A háromrétegű üveg esete a tokszerkezettel

Ha egy tetőablak U_w-értékét nézzük, azt a gyártó az egyes modellek esetén a szabvány szerint beminősített méretre, és ami nagyon fontos, a tokot és az üvegezést egyaránt figyelembe véve adja meg.

Így például egy kétrétegű üveggel szerelt RotoQ-4 típusú ablak U_w-értéke 1,0–1,1. Ez a típus már egyértelműen megfelelő egy közel nulla energiafelhasználású épület igényeinek. A háromrétegű üveg már önmagában rendelkezik az U=0,5–0,7 értékkel, míg ha a tokkal együtt nézzük – és úgy kell – akkor akár a passzívház esetén is megfelelő, U=0,8 értéket is elérhetjük. Mivel a keret U_w-értéke a szerkezetben szinte mindig rosszabb az üvegnél, így ha a standardnál nagyobb ablakot választunk, annak U_w-értéke javulni fog.

Érdemes megjegyezni – és aki dolgozott már Roto-tetőablakkal, az ezt könnyen meg is tudja erősíteni –, hogy ami a Roto tokszerkezetre jellemző, az a nem kifejezetten szakszerű kitétel, miszerint már a dobozból kivéve látszik rajta, hogy „van benne anyag…”.

Mit is jelent az U_w-érték egy tetőablak esetén?

Az U_w-érték tehát az adott kompakt egységre, a Rotonál például a gyárban magas szinten előszerelt, biztonságos beépítést garantáló modellre vonatkozik abban a pillanatban, amikor a csomagolásból a kivitelező kiveszi.

Tapasztalatok szerint a tokszerkezetek és az üveg U_w-értéke közötti különbség, no és persze a beépítési hibák okozzák a legtöbb problémát. Hiszen minek egy kiváló értékkel rendelkező háromrétegű üveg, ha az rossz tokszerkezetben van vagy szakszerűtlenül illeszkedik a tetőbe?

A beépítéskor következik tehát a második fontos tényező, a csomópontok kialakításának kérdése. Erre az Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ) irányelvei hamarosan frissített kiadása és persze a gyártó ad részletes útmutatást.

Ausztriában két éve kötelező

A tetőablak hőhídmentes beépítése több buktatót tartogat egy homlokzati nyílászáró beépítésénél. A tetőablak kisebb vagy nagyobb mértékben minden esetben kiemelkedik a tető síkjából, így a tokot az oldalsó lehűléstől védeni kell. Ennek támogatására a Roto már a gyárban, minden ablakot a teljes tokot körülvevő extra hőszigetelő kerettel látja el. Ezzel a plusz védelmi réteggel, a hőszigetelő kerettel a pára lecsapódását is akadályozza. Az ilyen jellegű kialakítás Ausztriában már két éve kötelező, miért adnánk alább…

Mit jelent mindez a gyakorlatban a tok és az üvegezés rétegeinek szempontjából?

Ha a tetőablak U_w-értéke alapján például a háromrétegű üvege miatt megfelel a rendeletnek, attól még a tetőtérben komoly problémák kialakulásának okozója lehet.

A hőszigetelés nélküli tokkal készült tetőtéri ablak U_w-értékének, így a legfontosabbként gyakran kiemelt üvegrétegei számának a hőhídak kialakulás szempontjából nincs szerepe.

Ebből az is következik, hogy akár kétrétegű üveggel és a megfelelően hőszigetelt tokszerkezettel a Roto-tetőablakok messzemenőkig megfelelnek a közel nulla energiaigényű épületek tervezéséhez, háromrétegű üveggel pedig akár passzívházba is beépíthetők.

Fontos tehát az üvegezés, de nem elég, ha maga az ablak szerkezete vagy a beépítés minősége nem megfelelő.

További információ a gyárilag előszerelt hőszigetelő tokkal gyártott Roto-tetőablakokról: www.rototetoablak.hu