Az Országgyűlés 2020. július 3-án elfogadta a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10856. számú – közel félszáz törvényt módosító - törvényjavaslatot.  A törvény módosítja az un. KATA szerinti adózás legfontosabb szabályait is. A Köztársasági elnök 2020. július 13-án aláírta a törvényt.

A Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara elnökeiként közösen kezdeményeztük, hogy a Köztársasági elnök fontolja meg az Országgyűlés által 2020. július 3-án elfogadott törvény aláírását.

Levelünkben hangsúlyoztuk, hogy egyetértünk a gazdaság fehérítését és az igazságosabb közteherviselést szolgáló döntésekkel, azonban azok indokát az építész és tervező mérnökökre, mint egyéni vállalkozókra nem tartjuk alkalmazhatónak: a tervező egyszeri tervszolgáltatást teljesít, ezért fel sem merülhet az egyéni vállalkozó tervező mérnökök munkaviszony keretében történő foglalkoztatása.

A megszavazott módosítás szerint a számlát befogadó megrendelő 40%-os adót fizet az éves szinten 3 millió forintot meghaladó összeg után, ha a szerződő fél KATA-s adózó vállalkozó. Ez a megrendelőt terhelő adó hátrányosan érintheti tervező mérnököket, építészeket: a 3 milliós határra tekintettel a tervezői díjak csökkentése irányába hathat.

Megkeresésünkre – még a törvény kihirdetése előtt, 2020. 07. 13-án – a Köztársasági Elnök Hivatala egyeztetést tartott részvételünkkel és a Pénzügyminisztérium illetékes államtitkárának, a törvényelőkészítés szakmai vezetőjének részvételével. A megbeszélésen több törvényi rendelkezés tisztázására került sor.

Ennek megfelelően 

• a 3 millió forintot éves szinten meghaladó kifizetésével kapcsolatos adó csak az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerinti kifizetőt terheli, az adó alapja a 3 millió feletti rész, az adó mértéke 40%.
• nincs számlaérték határ, ha a megrendelő költségvetési szerv (állami, önkormányzati), vagy magánszemély
• abban az esetben sem kell kiegészítő adót fizetni, ha a megrendelés csak egy adott szervezettől kapható, ilyen például az igazságügyi szakértők számlázása

A 40%-os, megrendelőt terhelő adó tehát csak gazdasági szereplők általi kifizetőkre és az éves összesítésben 3 millió forint feletti összegre vonatkozik. Az összeget évente és kifizető helyenként kell figyelembe venni, a különböző években kifizetett összegek nem számíthatók össze.

A törvénymódosítás egyik célja, hogy a munkajogviszonyok helyett alkalmazott KATA-s vállalkozásokat munkajogi rendezésre ösztönözze. A törvény szakmai előkészítői előtt is egyértelmű, hogy ez az indok az egyéni vállalkozó mérnökökre, építészekre nem vonatkozik, hiszen munkájuk jellege nem teszi lehetővé, hogy ők megrendelőjük alkalmazottjai legyenek.

Az egyeztetésen elhangzottak szerint ugyanakkor alapvető kormányzati szándék, hogy a KATA – eredeti célja szerint - a napi bevételre és számlázásra alapozott, alacsony bevételű kis vállalkozások egyszerű és kedvező adózási módja legyen, amely gyakorlóinak megélhetését segíti. A KATA-t alkalmazó többi adózó közteherviselését a kormányzati közelíteni kívánja az általános adóterheléshez..

A Kormány kezdeményezésére a Parlament és a Köztársasági elnök az elfogadott törvény kereti között látja megvalósíthatónak az igazságos közteherviselés és a KATA kedvezményeinek összehangolását.  Továbbra is a két kamara közös feladatának tartjuk a tervező és szakértő mérnökök és építészek adózására vonatkozó adószabályozás és gyakorlat figyelemmel kísérését és minden indokolt és szükséges esetben a megfelelő változások felelős kezdeményezését.

2020. július 13.

                           Nagy Gyula                                                        Dr. Hajnóczi Péter
                               elnök                                                                       elnök
                Magyar Mérnöki Kamara                                          Magyar Építész Kamara