Április 15-én elhunyt professor emeritus Fekete György belsőépítész, iparművész, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke. Fekete György azok közé tartozott, akik igyekeznek láthatóvá tenni a sokszínű magyar kultúra egyedülálló lelkületét.

Több évtizeden átívelő, rendkívül gazdag alkotói életműve mellett aktív kulturális közéleti tevékenységet vállalva dolgozott, valamint a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként a hazai kulturális élet gazdagítását szolgálta lelkes elköteleződéssel. Kultúrpolitikusként az Antall-kormány államtitkáraként létrehozta a Nemzeti Kulturális Alapot, majd 2011-től kiépítette „a magyar kultúra csúcsintézményét", az MMA-t, összhangban azzal, ahogy Makovecz Imre megálmodta. Fekete Györgyöt a Magyar Művészeti Akadémia mély fájdalommal gyászolja és saját halottjának tekinti.

„Adósságom mérhetetlen a teremtésnek. Törlesztem írással, rajzzal, szóval, tárggyal, énekkel, simogatással és köszönettel."

Fekete György 1932. szeptember 28-án született Zalaegerszegen. 1957-ben szerzett kitüntetéses belsőépítész diplomát az Iparművészeti Főiskolán. 1964-ig dolgozott Gádoros Lajos építész műtermében az Általános Épülettervező Vállalatnál, irányító tervezőként. Ebben az időszakban számos nagyberuházás tervezésében vett részt.
1964-ben önálló műtermet létesített, amelyben oktatási, kereskedelmi, egészségügyi, igazgatási és kulturális létesítmények belsőépítészeti tervei fogalmazódtak meg. Folyamatosan készített bútor- és tárgysorozat terveket is, közülük többet az Iparművészeti Vállalat boltjaiban forgalmaztak. Hazai alkalmakon és Magyarország képviseletében mintegy harminc országban százhetven kiállítási terve valósult meg Európában, Ázsiában, Afrikában, Amerikában. Murális pályázatok nyerteseként számos műve kapott helyet középületek enteriőrjeiben. Több száz szakcikk és tanulmány írója, hat televíziós sorozat környezetkultúrával foglalkozó adásának forgatókönyvírója és műsorvezetője volt.
Fekete György tervezői stílusában elsősorban a könnyed fa-anyagokra épült szerkesztéseket alkalmazta.  Lakberendezései az ő legaktívabb tervezői időszakában a magyar tervezőkre nagy hatással bíró skandináv stílus jegyeit viselték. Ez a legracionálisabban előállítható, szállítható, szükség szerint adott térben variálható berendezést és formavilágot jelentette. Számos külföldi tervezésben volt szerepe, a múzeumokban hosszú évekig általa tervezett térinstallációkat a kiállított tárgyi anyag iránti alázat, azaz visszafogottság jellemezte.
1980 és 1983 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát igazgatta, 1986-tól 1989-ig az Iparművészeti Vállalat művészeti vezetője, ugyanebben az időszakban a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének alelnöke volt.
1990-ben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkárává nevezték ki, 1994-től 1998-ig országgyűlési képviselőként a kulturális bizottság tagja volt. Egyik alapítója és első elnöke volt (1993–1994) a Nemzeti Kulturális Alapnak.
1996-ban habilitált egyetemi tanárrá a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetében, amelynek alapítói között tartják számon. Az egyetem professor emeritusa volt. Újraalapította a Magyar Iparművészet című folyóiratot, azt főszerkesztőként is jegyezve. Alapító alelnöke volt a Magyar Örökségeket megnevező Bizottságnak.
2002-ben nagyszabású kiállításon adott számot belsőépítészeti életművéről a Vigadó Galériában. Művésztársaival folytatott beszélgetései, esszéi, versei, cikkei könyvsorozatban jelentek meg, 18 kötetben.
Belsőépítészként tervezett múzeumi kiállítási installációkat, református templomok, iskolák, üdülőszállók, művelődési házak belső tereit, valamint külföldi magyar kiállításokat is. Környezetkultúrával foglalkozó hat tévésorozat forgatókönyvének volt írója és műsorvezetője.
Mindig is meg volt győződve a sokszínű magyar kultúrának a nemzetek közötti összevetésekben is kiemelkedő értékeiről. Miközben könyveivel ébren tartotta a maga és mások szellemi és lelki frissességét, valamint a közös felelősség érzetét, távlati célját sem tévesztette szem elől: a magyar kultúra megbecsülését és méltó helyének kialakítását.
Belsőépítészként pedig elkötelezett maradt a magyar iparművészet érvényesülése érdekében folytatott számtalan közösségi szervezésben.
2017 őszén 85+85 címmel famozaik-kollázs tárlatát láthatta a nagyközönség a Pesti Vigadóban. A születésnapi kiállításhoz kapcsolódóan jelent meg a Magyar Belsőépítészek sorozat 4. kötete, ami Fekete György gazdag pályáját mutatta be. Szintén születésnapja tiszteletére jelent meg Dvorszky Hedvig: Fekete György belsőépítész, iparművész című könyve Fekete György életútjáról és munkásságáról. 2019-ben az MMA Kiadónál válogatás jelent meg Fekete György: Hazafelé – Számadás a vándorútról címmel.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egyesülethez 1995-ben csatlakozott, melynek 2010-ben ügyvezető elnöke lett, majd 2011. novembertől a köztestületté vált intézmény első majd újraválasztott elnöke lett.  2017-től a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke volt.
1966-ban Munkácsy Mihály-díjat kapott, 1981-ben érdemes művész lett. 1998-ban megkapta a Magyar Művészeti Akadémia Arany Oklevelét. 2008-ban Magyar Művészetért Díjban részesült. 2011-ben megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemérmét és ebben az évben nyerte el a Ring Alapítvány Díját és a Prima díjat. 2012-ben Kossuth-díjat kapott. 2017-ben leköszönő MMA-elnökként megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztjét. 2017-ben lett Zala megye díszpolgára. 2018-tól a Nemzet Művésze volt.
Tagja volt a Szent Korona Testületnek, a Fesztiváltanácsnak, az 1956-os Emlékbizottságnak, az Arany János Emlékbizottságnak és 2014–17 között elnöke volt a Nemzet Művésze díj Bizottságnak.

Az MMA volt elnöke egész pályafutása során mind művészetével, mind kultúrpolitikai szolgálatával a magyar kultúra szellemiségének fenntartásáért dolgozott. A Magyar Művészeti Akadémia köztestületté nyilvánításának alkotmányos rendbe foglalásával Fekete György, mint folyamatosan a közösség szellemi és anyagi megbecsüléséért küzdő ember elérte közéleti tevékenységének legmagasabb célját.
Halálával nem csupán az MMA gyászolja tiszteletbeli elnökét, hanem egy közösségben, nemzetben, mindig tágabb összefüggésekben gondolkodó alkotót, valódi államférfit vesztett el Magyarország.
 

Forrás: www.mma.hu