A koronavírus járvány váratlanul, gyorsan és alaposan átrendezte az egész társadalom, és értelemszerűen az építészek életét is. Hétköznapokból eltűntek, és bizonyos egy időre el is maradnak a munkahelyi személyes találkozások, kávézások, az ezek során kialakuló beszélgetések, a digitális – virtuális - kiber térben beszélünk, itt láthatjuk egymást.

Üresek az utcák, a közösségi terek, színházak, mozik, és szomorú, de az építészirodák műtermei is. Sorban maradnak el a konferenciák, szakmai rendezvények, még a Kossuth díj és az Ybl Miklós díj ünnepélyes átadása is elmaradt.

A közösségi lét lehetőségei átalakultak, átrendeződött minden, ami az együttműködés, az közös munka eddigi megszokott formáit illeti, ide értve a munkahelyek összetartó erejét.

Mindez természetesen mindenkit az informatika ismeretlen vagy kevésbé ismert területeire vezet, amelyeket közösen tesztelünk, próbáljuk a XXI. századi kommunikációs módszereket. Ebben a virtuális világban sok mindent másként csinálnunk, másképpen dolgozunk, mint korábban tettük. Egy új világ köszöntött ránk, tesszük első lépéseinket, ismerkedünk a különféle lehetőségekkel. A gyerekeink a laptoppal vagy az okos telefonokkal vannak a digitális iskolákban, és mosolyogva szemlélik idősebb tanárik küzdelmét a technikával.

Az elmúlt napokban tovább gyorsultak a világszerte terjedő COVID-19 fertőzéssel, ismertebb nevén a koronavírussal kapcsolatos események. Március 11-én veszélyhelyzetet hirdettek Magyarországon, az elmúlt napokban a legtöbb közintézmény, iskolák, egyetemek, munkahelyek minimum két hétig tartó zárva tartást jelentett be. A hatóságok és a kormány mindenkit határozottan arra kért: csak indokolt esetben hagyja el otthonát, lehetőleg otthonról dolgozzon, és mától már a kijárási korlátozás is életbe lépett, egyelőre április 11-ig.

Az ilyen helyzet Magyarországon példa nélküli, de ezzel világszerte a legtöbb ország így van. Olaszországban, Ausztriában, Csehországban és több európai államban már kijárási tilalom van érvényben; ez azt jelenti, hogy aki képes rá, otthonról dolgozik.

A legtöbb építésziroda március 16. óta átállt az otthoni munkavégzésre, sokaknak ez nem okozott igazán gondot, mert korábban is már tettek ilyet, bár csak kisebb mértékben, heti egy-egy napra. A legtöbb irodában az IT infrastruktúra és egyéb számítástechnikai feltételeken kívül, az ehhez szükséges ismeretek is rendelkezésre álltak.

A személyes találkozókat, megbeszéléseket mindenki lemondta, különféle internetes felületen kommunikálnak. Nagy kihívást jelent a közös szellemi munkamódszer helyettesítése a csapatmunkát igénylő tervezési feladatokban, az építtetőkkel történő kapcsolattartásban, és a helyszíni művezetések esetében, ha egyáltalán folyik az építkezés.

A kis irodák többsége felhőben tárolja az adatokat, az internetes telefonálás, a videó konferenciák, az e-mailek, és az okos telefon használatával a közös munkavégzés megoldható, de van, aki távoli eléréssel a saját irodai szerverét használja. Felhő alapú csapatmunka segítségével valós időben tudnak együttműködni az építészek, a minőségi, adatokkal ellátott, 3D-modell alapú tervek elkészítésén. Ezek a rendszerek nemcsak arra alkalmasak, hogy folyamatosan dolgozni lehet, de arra is, hogy Megbízók nyomon tudják követni a projektek alakulását. Ezáltal biztosítani lehet az ügyfelek számára, hogy akár személyes találkozók nélkül is, valós képet kapjanak tervek, projektek fejlődéséről, a határidők betartásáról, és észrevételeiket megtehessék a tervezők felé.

Az Építtetőknek, a Megbízóknak is meg kell érteniük, hogy iroda hiányában a dokumentálási feladatok sem elvégezhetőek, a nyomtatott dokumentációt az irodák többsége nem tud leszállítani. A hivatali egyeztetések, a szerzői joghoz kapcsolódó szükséges levéltári kutatásokra sem lesz lehetőség a közeljövőben, a helyszíni bejárások és felmérések lehetősége is korlátozott.

Ráadásul március 1-ével megváltozott engedélyezési eljárásmód, megszűntek az önkormányzati jegyzői építésügyi hatóságok, és ezek a feladatkörök az újonnan létrehozott fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz került át. Az engedélyezési rendszer elektronikus zajlik, de ügyintézőkhöz most nem lehet bemenni, bár dolgoznak, az új ügyvitel rend most kezd a hivatalokban kialakulni.

A legtöbb tervezőiroda számol a termelékenység, a megbízások, a bevételek csökkenésével, de ezeket az óvintézkedéseket szükségesnek tartották. Sokaknak gondot okoz a két-három hónapos működési tartalék képzése és félő, hogy az alvállalkozóktól kért fizetési haladékok, vagy nem fizetések az alvállalkozó irodák létét veszélyeztetik.

A jelenlegi helyzet számos kérdést vet fel a munkáltatói és munkavállalói jogokkal és kötelezettségekkel, lehetőségekkel kapcsolatban. Havi fizetés vagy csökkentett munkaidőnek megfelelő bérezés, szabadságolás vagy szüneteltetés, esetleg felmondás, stb.., de ugyan akkor kérdéses, hogy egy bevált, jól dolgozó kollégát hogyan lehet majd pótolni, ha vége a kritikus időszaknak.

Igaz ez tervezői biztosításokra is, egy ilyen helyzetben a felelősség biztosítás kiterjed-e a határidő lekésése illetve nem teljesítés adódó kötbérezés fedezetére. Egyáltalán biztosítási esemény-e a koronavírus okozta helyzet, és ha igen akkor milyen? Lehet-e erre hivatkozni? Illetve mit kellene tegyen a biztosított a Biztosítótársasága felé? A home office működésből adódó többlet kiadások milyen módon elszámolhatóak, és erre is kiterjed-e a biztosítás?

Kérdéses az építési kedv vagy építőipari megrendelések és a termelés visszaesése, egyelőre nehéz jósolni.

És legvégül talán a legnehezebb kérdés mennyi ideig tart ez az időszak? És ha véget ér, milyen gyorsan áll vissza a gazdaság, a szakma normális működése?

Egyelőre az építész társadalom otthon reménykedik.

Ulrich Tamás, építész

MÉK