A Magyar Építész Kamara hosszútávú céljának tekinti, hogy tagjainak a szakmagyakorlási helyzetét, társadalomban elfoglalt szerepét erősítse. Az építész szerepe – s itt most különösen a családok otthonteremtésére fókuszálva – nem érhet véget a tervezés alapvető, de nem teljes folyamatával.

A megrendelőink adott forrás és idő keretekre szabott, jó műszaki színvonalú, identitásukat erősítő, épületet igényelnek, melynek létrehozásában a tervezési program kidolgozásától a kulcsátadásig az építésznek szerepe van – mint ahogy a Lajtán túl ma is ez a gyakorlat. Ez, a mérnöki felelősséggel végzett szakmagyakorlás ad lehetőséget arra, hogy tudásunkkal az építtetők szolgálatára legyünk, hogy szaktudásunk felelősségteljesen jelenjen meg a családok otthonaiban. Ezzel a szemlélettel dolgoztunk azon, hogy a tervezői művezetés, mint műszaki segítség jelen legyen az építkezéseken, hogy a tervek – szolgáltatás – minősége a szakmai szabályok és gyakorlat szerint alakuljon, s azokat a folyamatos társadalmi, szakmai kontrollal naprakészen tartsuk. Az e-naplón keresztül – is – figyelemmel kísérhettük az építkezéseket, s a kötelező felelősségbiztosítás – bár terhet jelent – megbízhatóságunkat, társadalmi szerepünket erősítette.

Megértve a jogalkotó szándékát: a legfontosabb a családok segítése, a társadalom alapelemeinek erősítése. A Magyar Építész Kamara a lakhatás tekintetében éppen ezt kívánja az építész teljes folyamatot segítő szerepbe helyezésével erősíteni, melyhez gyakorlati útmutatókkal, szolgáltatásokkal kíván hozzájárulni. Nem kívánunk jogszabályokkal, szabályzatokkal piacot szerezni tagjainknak, de kiegyensúlyozott társadalmi betagozódásban tartjuk munkánkat hatékonynak.

A 244/2019 (X.22.) Kormányrendelet számos pontja,

• az átláthatóság megszüntetése (egy egyszerűsített e-napló helyett ÉTDR)
• az építész szakmai részvétel gyakorlati megszüntetése (tervezői művezetés)
• a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás megszüntetése (a szürke gazdaság felé való elmozdulás)
• a tervtartalom merev és elégtelen meghatározása (a Kamara tagjainak szakmai gyakorlatán alapuló, az állami felügyeleti szerv által kontrollált rugalmas rendszer helyett)

a korábban vázolt, a kormányzattal közösen kialakított társadalmi célunkkal ellentétes, azt kétségessé teszi.

Javasoljuk, hogy az otthonteremtéssel kapcsolatban jöjjön létre egy szakmai, társadalmi informatív fórum, mely rendszeres tapasztalatcserékkel, az abból levonható összegzésekkel tudjon a jogalkotó segítségére lenni, rövid és hosszútávú stratégiákat javasolni. Meggyőződésünk, hogy az építés területén dolgozók információ cseréjével, esetek tanulmányozásával, statisztikák birtokában célszerű összehangolni a családok otthonteremtés terheinek, a műszaki biztonság, a nemzeti vagyon minőségének, az egyes szereplők jogkörének, felelősségének és tevékenységi körének összehangolását.

Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy megértve a családi otthonteremtés társadalmi, szociális fontosságát, prioritását, a Magyar Építész Kamara partnere, segítője kíván lenni a folyamatnak azzal, hogy tagjainak szolgáltatása a lehető leghasznosabban tagozódjék az otthonteremtés folyamatába.

A 244/2019 (X.22.) Kormányrendelet - a Magyar Építész Kamarával történt előzetes egyeztetés nélkül - módosította többek között a lakóépületek építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016 (VI.13.) Kormányrendeletet, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 (IX.15.) Kormányrendeletet.

A Magyar Építész Kamarának a módosítási szándékról nem volt előzetesen tudomása, így szakmai észrevételeit csak utólagosan tudja megtenni:

1. A Magyar Építész Kamara nem ért egyet azzal, hogy eltörlésre került a magánszemély építtető saját lakhatási célra épített lakóépület esetén az építési napló vezetési kötelezettség. Az építési napló az építési folyamat egyetlen hiteles dokumentuma. Vitás esetekben, bírósági eljárásban csak az építési napló bír bizonyító erővel. Használata az építési folyamatban részvevő összes szereplőnek, az építtetőnek, a tervezőnek és a kivitelezőnek alapvető érdeke. Elhagyása esetén nincs lehetőség rögzíteni a kivitelezői kérdéseket, a tervezői, műszaki ellenőri észrevételeket, építtetői döntéseket. Ez ellenőrizhetetlenné és követhetetlenné teszi a kivitelezési folyamatot, visszaélésre adva lehetőséget, kiszolgáltatott helyzetbe hozva az építtetőt.

2. A Magyar Építész Kamara nem ért egyet a kötelező tervezői művezetés eltörlésével, ha a magánszemély építtető saját lakhatási célra épít lakóépületet. A tervező szerepe nem érhet véget az elkészített tervek átadásával, - különösen egy "kalákában épített" lakóépület esetében. A tervezői-mérnöki felelősség tudat megköveteli a "laikus" építtetőnek műszaki segítséget nyújtani a megvalósítás folyamatában is. A kivitelezés műszaki, minőségi tervezői figyelemmel kísérése elengedhetetlen a tervezői felelősségvállaláshoz.

3. A Magyar Építész Kamara nem ért egyet a kötelező tervezői felelősségbiztosítás eltörlésével, ha a magánszemély építtető saját lakhatási célra épít lakóépületet. A kormányrendelet módosításával a tervező felelőssége nem változott, viszont belelátása a kivitelezési folyamatban megnehezült, a tapasztalt műszaki és minőségi hiányosságok rögzítésére a lehetősége megszűnt. Ennek ellenére a tervező a továbbiakban is változatlanul felel terveiért úgy, hogy az esetleges hibák korrigálására megvalósítás során már nincs lehetősége. A tervezői felelősségbiztosítás megléte nemcsak a tervező, hanem az építtető érdeke is, hiszen az építtető kára nagyobb eséllyel térül meg felelősségbiztosítás esetén, mert nincs kiszolgáltatva a tervező fizetési hajlandóságának, fizető képességének.

4. A Magyar Építész Kamara nem ért egyet, hogy a bejelentett tervtől való eltérő kivitelezést előzetesen sehol nem kell jelezni, ha a magánszemély építtető saját lakhatási célra épít lakóépületet. Így az ÉTDR rendszerbe, a bejelentéshez feltöltött bejelentési dokumentációtól az épített épület nagyon jelentősen eltérhet, akár méretben, beépítési paraméterekben, településképi megjelenésben. Ha az adott épület - adottságaiból eredően - nem kivitelezési terv kötelezett, még az építési helyszínen sem kell aktuális tervnek lennie. A bejelentéstől történő ellenőrizetlen, szakszerűtlen eltérés megnövelheti a részleges és teljes visszabontások számát, legkésőbb a megvalósult állapot dokumentálásakor.

5. A Magyar Építész Kamara nem ért egyet az egyszerű bejelentési dokumentáció tartalmi követelményeinek jelentős egyszerűsítésével, csökkentésével. Pontosan egy kisebb lakóépület építése esetén lenne szükség részletesebb műszaki tartalmú tervekre, ahol a megvalósításban kevesebb szakember (nincs lebonyolító, műszaki ellenőr, tervezői művezető) működik közre, vagy akár az épület "kalákában" épül. A rendeletben megfogalmazott terv műszaki tartalom nem elégséges és nem is alkalmas a tervezett épület műszakilag helyes és/vagy gazdaságos megvalósításához. Ez minőségi hibákhoz, korai elhasználódáshoz, a szükségesnél lényegesen több javításhoz vezethet olyan épületeknél, amik akár állami támogatásból épültek. A Magyar Építész Kamara a továbbiakban is csak azt tartja szakmailag elfogadhatónak, hogy a bejelentési tervdokumentáció szükséges műszaki tartalma kamarai szabályzatba foglaltan legyen meghatározva.

6. A Magyar Építész Kamara kifogásolja, hogy a tudta nélkül módosított kormányrendelet a megjelenését követően azonnal hatályba lépett, így nem volt lehetősége a jogszabály kellő kiértékelésére és a tagjainak a felkészítésére. Ezek az intézkedések nem segítik elő az építész és mérnök tervezőktől jogosan elvárható pontos, szakmailag és minőségileg magas szintű szakmagyakorlást.

A közeljövőben a Magyar Építész Kamara tájékoztató útmutatót tesz közzé honlapján tagjai részére, mely tartalmazza javaslatait, hogy az egyszerű bejelentési eljárás során miként biztosítható az építészetileg és műszakilag szakszerű szakmagyakorlás a megváltozott jogi helyzetben.

Budapest, 2019. október 30.
a Magyar Építész Kamara elnöksége