Az ötletpályázat kiírója

Gyula Város Önkormányzata

5700 Gyula, Petőfi tér 3.

Az ötletpályázati eljárás tárgya

Gyula belváros, Élővíz-csatorna menti „VENDÉGLÁTÓ-TERASZ” átalakítása és környezetének rendezése, funkcionális megújítása.

Az ötletpályázati eljárás célja

Gyula történelmi belvárosának központján folyik át a valamikori Ó-Fehér-Körös, ma Élővíz-csatorna. A folyón átvezető műemléki téglahíd mellett, a part északi oldalán épült 2006-ban az 1986-ban megtervezett vendéglátó terasz. Megépítése óta a környező vendéglátó létesítmények nem vették használatba. Állaga romlik, látványa elhanyagoltságot és gazdátlanságot sugall, az időközben felújított környezetéhez már nem illeszkedik.

A város szándéka, hogy az Élővíz-csatorna partján növelje a gyalogosforgalmat, és vonzóvá tegye mind a helyi polgárok, mind a turisták számára. Ezt a gyalogos útvonalként használatos területen, a Körös-parton meglévő természeti-, és épített környezeti értéke kiemelésével, fejlesztésével, a környezet minőségének emelésével, új attrakciók – oda illő új funkciók – létrehozásával lehetséges és szükséges elérni.

A kiíró tervpályázat útján keresi a legjobb tervmegoldást és ez alapján a legszínvonalasabb környezetrendezési változatot.

A pályaművek értékelési szempontjai

A bíráló bizottság a pályázatokat az alábbi szempontok szerint értékeli:

• illeszkedés a meglévő városszerkezethez,
• az építészeti-tájépítészeti illeszkedés minősége,
• a műszaki és természeti adottságok figyelembe vétele és alkalmazása,
• a tervezett arculat, illetve a város történeti karakterének/hangulatának összhangja,
• az egyes arculati elemek minősége, újszerűsége, vonzereje,
• a tervezett funkciók realitása, egymásmellettisége, egymást erősítő jellege,
• a tervezett anyagok és szerkezetek időtállósága, gazdaságos fenntarthatósága,
• az ökologikus szemlélet érvényesítése,
• a szabadtér-építészeti megoldások kvalitása, progresszivitása és adekvát jellege.

Összefoglaló értékelés

A pályaművek értékelése során a Bíráló Bizottság az alábbi szempontok szerint értékelte a pályaműveket, és döntött a rangsorolásról:

• illeszkedés a meglévő városszerkezethez, építészeti-tájépítészeti idomulás,
• műszaki és természeti adottságok figyelembevétele és alkalmazása,
• a tervezett arculat, illetve a város történeti karakterének/hangulatának megőrzése, az egyes arculati elemek minősége, újszerűsége, vonzereje,
• a tervezett funkciók realitása, egymás mellettisége, egymásra gyakorolt hatása,
• a tervezett anyagok és szerkezetek időtállósága, gazdaságos fenntarthatósága,
• a szabadtér-építészeti javaslatok minősége,
• korszerű ökologikus szemlélet érvényesítése.

A tervpályázat legfőbb célja és tárgya az ún. „vendéglátó terasz” térségének megújítása, az Élővíz-csatorna érintett szakaszának funkcionális és esztétikai felértékelése, gazdagítása.

A pályaművek szerzőinek többsége megértette az önkormányzat vonatkozó fejlesztési törekvéseit és a tervezési területre meghatározott tervezési programját. A benyújtott és részletes bírálatban részesített pályaművek alapvetően figyelembe vették a kiírás tartalmi és formai előírásait, érdemi bírálatra alkalmasak voltak. A pályaművek összessége sokrétű elemző és előkészítő munkát tükröz. A megismert ötletek elvárható szórást mutatnak, az extrém ötletektől a pragmatikus megközelítésekig. A pályaművek döntő része megfelelő részletezettségű és kidolgozottságú volt. A pályaművek grafikai színvonala néhány esetben kiemelkedő minőséget mutatott.

Az építészeti-tájépítészeti javaslatok megnyugtató hányada reális, a ma ismert műszaki és technológiai feltételek mellett megvalósítható lenne. A Bíráló Bizottság megnyugtatónak tartotta, hogy a pályaművek többsége korszerű ökológiai megfontolások és szempontok alapján készült, a természeti környezet tiszteletben tartásával. Különösen azon gondolatok és törekvések nyerték el a Bizottság tetszését, amelyek a Körös-part természeti adottságaira építettek, azt nem felülírni, hanem erősíteni, fejleszteni igyekeztek.

A Bíráló Bizottság különösen értékesnek tartotta azokat a pályaműveket, amelyek nem csak a tervezési helyszínre vonatkozóan dolgoztak ki javaslatokat, hanem tágabb értelemben a Belváros, sőt az Élővíz-csatorna teljes szakaszára nézve is érvényes és hasznosítható elképzelést vázoltak fel.

A Bíráló Bizottság megállapította, hogy a tervpályázat elérte célját, és eredményesen zárult. A beérkezett 16 pályaműből 13 érdemi bírálatára került sor. A pályaművek viszonylag nagy száma elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy a Bíráló Bizottság biztonsággal tudjon dönteni a megfelelő tervjavaslat kiválasztásáról. A javaslatok számossága és tartalmi sokszínűsége bizonyította, hogy érdemes és megalapozott volt az építészeti ötletpályázat eszközét alkalmazni.

Az értékelési szempontok döntő többségét a 9. számú pályamű szerzői érvényesítették, az anyag előremutató és színvonalas megoldást kínál a tervezési terület attraktív megújítására. Építészeti-tájépítészeti javaslatai, ökológiai, funkcionális és térképzési szempontból is kiemelkedőek, egyszersmind reálisak. Erre tekintettel a Bíráló Bizottság első díjban részesítette.

A 6. számú pályamű jó érzékkel teremtett egyensúlyt az épített és természeti környezet között és funkcionálisan is gazdagította az Élővíz-csatorna érintett szakaszát. Friss szellemű új városi teret hoz létre, figyelemreméltó környezeti minőségben. Szakmai erényei miatt a Bíráló Bizottság második díjjal jutalmazta.

A 3. számú pályamű korszerű ökológiai szemlélettel, egyszerű tájépítészeti eszközökkel kísérel meg új arculatot kialakítani. A burkolt felületek túlzott aránya, a zöldfelületek alulméretezettsége azonban aggályos. A tervezett megoldás az ember és a víz szorosabb kapcsolatát kívánja erősíteni. Szakmai értékeire tekintettel a Bíráló Bizottság harmadik díjban részesítette.

Az 5. számú pályamű az épületek előtti sétányt és a vízpartot nagyvonalú tereplépcsőzéssel köti össze, lehetőséget kínálva a térség sokrétű használatára, kiemelten a vízhez kötődő funkciókra. A Bíráló Bizottság részértékei alapján megvételben részesíti.

Az egyes pályaművek részletes értékelése

9. sorszámú pályamű bírálata:

Átfogó, a tágabb környezetre kiterjedő újszerű térszerkezeti megoldás szükségességét veti fel, és ennek első elemére vonatkozó javaslatot dolgozott ki. A terv az ökologikus („holisztikus”) szemléletet, mint tervezési irányelvet fogalmazza meg és mindent ennek rendel alá, melynek meg is teremti a megvalósíthatóságát. Jó a zöldfelület és a burkolt felületek aránya.

Az épületek előtt húzódó sétányt és a vízpartot egyszerűen szerkesztett, lelépcsőző átmenettel köti össze. Az alaprajzi értelemben párhuzamos vonalak eltérő szélességű tereplépcsőket takarnak. A lépcsőfokok látszóbeton felületűek, míg az ülőfalak élei és a lépcsőfokok égetett fa gerendák. Ugyancsak fából vannak a felvezető lépcsők. A lépcsőrendszer párhuzamos az étterem homlokzatával és szöget zár be a folyóparttal. Mindez szerencsés módon dinamizálja a kompozíciót, és kedvező rálátást biztosít a lépcsőről a Kapus hídra.  A párhuzamos lépcsőfokok rendszerében magától értetődő eleganciával úsznak be a zöld zónák, az ültetett fák a hozzájuk tartozó földdarabokkal.

Anyaghasználata nem teljesen illeszkedik környezetéhez, a nyers beton mértéke kissé túlzott, a fával kombinált acél elfogadható.

A terv korrektül megoldott rekreációs funkciót valósít meg. Érdekes megoldás a rámpák alkalmazása, ami perspektívaváltást tesz lehetővé a víz és a növényzet felé. Kár, hogy ezt a rámparendszert nem viszi végig konzekvensen a teljes lépcsős téren.

Az ökologikus szemléletnek megfelelően alakítja ki a növényzet életterét, biztosítva ezzel a tér természetes árnyékolását is.

Összességében megállapítható, hogy a tervező visszafogott eszközrendszerrel oldotta meg a feladatot, „kevés szóval tudott sokat mondani”.

A pályaművet fenti értékei alapján a Bíráló Bizottság első díjban részesíti.

6. sorszámú pályamű bírálata:

A pályamű mélyrehatóan foglalkozik a városszerkezethez való illeszkedés kérdésével. A tágabb környezetben lévő zöldfelületi rendszerhez kapcsolódva friss szemléletű újabb városi teret hoz létre.

Az épített és természeti adottságokat a tervezési területen belül jól összehangolja. A hídfő felől nagyobb burkolati felületekkel, a keleti zöld partszakasz felől pedig a növényfelületek kialakításával kapcsolja össze a két szemléletű térrészt. A tervezett arculatban az épített lépcsők, a tereplépcsők, a teraszok szintjei és száma egyrészt a domborzati adottságokat, másrészt a város meglévő karakter elemeit ötvözve teremtenek egyensúlyt. Megfelelő arányban vannak jelen a terven a zöld- és a burkolt felületek. A koncepció előnye, hogy kitágítja a teret a víz irányába egy jelentős kiterjedésű, faborítású stéggel. A tervezett funkciók (kikötő, stég, ülőfelületek, alsó és felső sétány, átvezetés) mindezt erősítik. A pályamű további értéke, hogy az összes irányból érkező gyalogosforgalom az élő vízhez közel kerül.

A pályamű összességében jövőbe mutató szabadtér-építészeti megoldásokat javasol, például vízmércék a két sétány között, jelezve ezzel a belátható történelmi távlatban feljegyzett árvízi események szintjeit. A fényfüzér érdekes gondolat.

Finom visszautalás a támfalakon megjelenő téglaburkolat a városra jellemző anyaghasználatra.

Jó arányban alkalmazza a növényeket a burkolt felületkehez képest, de pár árnyékot adó fa hiányzik a tervről. Az ökologikus szemlélet teljesül a növényválasztás tekintetében.

A részletezett építészeti-tájépítészeti értékei miatt a pályaművet a Bíráló Bizottság második díjjal jutalmazza.

3. sorszámú pályamű bírálata:

A pályamű egyszerű eszközöket használva teremt kapcsolatot a városszerkezettel. Szélesebb burkolt felületeket hoz létre a hídfő irányából, kisebb zöldfelületeket pedig a várkert felől.  Az alsó és a felső sétány közé egy nagyobb felületű teraszt helyez, mely alkalmas városi közösségi rendezvények megtartására vagy akár vendéglátási célokra is. A terv erénye, hogy az akadálymentes közlekedést megoldja. A hídfő felőli oldalon lévő nagy egybefüggő burkolatok nyáron kellemetlen mikrokörnyezetet, túlmelegedést okozhatnak. A burkolt felületet nem gazdagítják mikroarchitekturális elemek, a megoldás egyszerűsége nem garantál elégséges vonzerőt.

Az építészeti formálás és anyaghasználat visszafogott, kevésbé karakteres.

A növényalkalmazás a folyóparti zonáció szerint átgondolt. Szép példája ez a növénytelepítés a természetes vízpartok megidézésének. A burkolt felületek aránya jelentős, ez azonban a Kapus hídtól távolodva javul, a természeti környezet javára. A tervezett térszerkesztés szoros kapcsolatot teremt az ember és a víz között.

A fenti részértékei alapján a pályaművet a Bíráló Bizottság harmadik díjban részesíti.

5. sorszámú pályamű bírálata:

A pályázó a házak előtt húzódó sétányt és a vízpartot nagyvonalú tereplépcső rendszerrel kötötte össze, míg a parton hosszan elnyúló, fával borított terepszintet alakított ki. A finom törtvonalú tereplépcső alapvetően a Kapus híd felé fordul. A lépcsők mellvédje és éle látszóbeton, míg az él mögötti zóna gyepesített föld. A gyep ilyeténképpen való felhasználása viszont mind funkcionálisan, mind karbantartás szempontjából megkérdőjelezhető. A tereplépcső és a „trepni” határán tervezett két nagy fa kedvező atmoszférát és kellemes mikroklímát biztosít. A terv tiszta alapgondolatokra épül, de annak kidolgozása kissé elnagyolt, hiányzik belőle a helyszín összetettségére reflektáló sokszínűség. A felvázolt ülőfalas megoldás túlságosan egyhangú és sematikus. A tervezett betonfelületek aránya túlzott.

Az amerikai ámbrafa  helyett a hazai flórában megtalálható növényfaj alkalmazása megfelelőbb lett volna.

A játszóháló, mint térbútor szerepeltetése érdekes gondolat.

A pályamű részértékeire tekintettel a Bíráló Bizottság a pályaművet megvételben részesíti.

A díjazott pályaművek ragsorolása

 Az egyes pályaművek részletes bírálatát és értékelését követően a bírálóbizottság szavazása alapján az alábbi döntés született:

1. díjban és 1,2 millió forint díjazásban részesült a 9. sorszámú pályamű, amelynek alkotója: Wildscape Projects – Nagy Adrienn
2. díjban és 1 millió forint díjazásban részesült a 6. sorszámú pályamű, amelynek alkotói: Lénárt Eszter, Liziczai Sándor, Kaposi Nóra, Verdune Bt. - Pápai Veronika
3. díjban és 500 ezerforint díjazásban részesült a 3. sorszámú pályamű, amelynek alkotói: Szűz Attila Szabolcs, Bálint Krisztina, Jakabfi György, Pap Miklós László

Rangsorolás nélküli megvételben és 300 ezer forint díjazásban részesült az 5. sorszámú pályamű, amelynek alkotója: Szilágyi és Szilágyi Építész Kft. – Szilágyi Balázs, Rónai Károly

Tervpályázat hasznosításának módjára tett ajánlások

A Bíráló Bizottság a szabályosan beérkezett 13 pályaművet részletesen értékelte, megállapítása szerint a tervpályázat sikeres volt, eredményeinek felhasználása, javaslatainak hasznosítása célszerű. Javasolja ezért az önkormányzatnak a szóban forgó terület megújítására vonatkozó előkészítő munkák folytatását. Ezen belül elsőként – a díjnyertes pályaművek javaslatainak értékelésével és összehangolásával – az akcióterületre vonatkozó tervezési programot aktualizálni, véglegesíteni.

Javasolja a Bíráló Bizottság azt is, hogy a további tervezői munkába a díjnyertes 9. számú pályamű szerzőit vonják be, illetve kérjék fel.

A szűkebb térség továbbtervezése során – mintegy a környezeti rehabilitáció folytatásaként – az Élővíz-csatorna déli partját is vonják be a tervezési területbe. A két szemben lévő partszakasz ugyanis sok tekintetben összefüggő egységet képez, még akkor is, ha vannak markáns különbségek is. Az itt szerzett szakmai és használati tapasztalatok alapján megalapozottabbá válhat a Belváros egyéb területén várható további környezetfejlesztés.

Az alábbi linken érhetők el a díjazott pályaművek:

https://we.tl/t-NzBUGRENlA