Városy Péterrel az egykori Népstadion tervezőcsapatának utolsó építésze távozott.

Élete (1920-2018) a XX. század története volt. A trianoni országban volt gyermek, az első magyar Waldorf iskolában tanult, kétszer sebesült meg a háborúban, utána végezte el a Műegyetemet.

Tanársegéd volt, majd a szocialista nagyvállalati hőskorszak következett. A Dávid Károly műteremben töltött idő, a Dromosz koncipiálása maradandó szakmai élmény lett számára. A 60-as évekkel kezdődött a tervező irodák szellemi exportja: Szíriában készítette a raqqai kórház terveit ( Mányoky Lászlóval ). A Dél-pesti kórház pályázati sikere (Uhlárné Kalmár Anikóval) után nem tervezett. Szakmai szervezetek (ÉTE) munkájában és a KÖZTI vezetésében vett részt, ahol konfliktusok esetén is úriemberként állt a tervezők és terveik mellé.

A rendszerváltozás után a családjában teljesedett ki élete. Ő volt az, akihez mindenki fordulhatott, aki mindenre válaszolt és mindenről tudott, ami a világban történik. Sokat utazott, élete utolsó hónapjaiban is voltak új ötletei, céljai. Maradéktalan szellemi frissességben aludt el 2018. május 10-én délelőtt.

Az élet szeretetét, az emberek tiszteletét tanította meg nekünk.