Cím: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2, MÉSZ székháza.

Az előadásokon való részvétel, kredit pont kiadása nélkül ingyenes, és bárki számára nyilvános. Előzetes regisztráció nem szükséges.

Az előadáson való részvételért, az adminisztrációs költségek (1000,- Ft) ellenében 0,5 kredit pontot lehet kapni.

2019. február 7, csütörtök, 17.00 óra
ifj. Marosán György fizikus
TÁRSADALMI EVOLÚCIÓS MODELL

 „1995-ban jelent meg D. Dennett: Darwin veszélyes ideája című könyve. A veszélyesként hivatkozott ötlet: ha megoldhatatlannak tűnő rejtéllyel találkozol, próbálkozz az evolúcióval, szinte bizonyos, hogy sikerre vezet. Mivel pedig az ember világa tele van érthetetlen jelenségekkel - az ember meghökkentően sokféle és egymással ellentétes tulajdonságai, a társadalmak eltérő teljesítménye, a hol nekilendülő, hol stagnáló történelmi fejlődés – érthető, hogy a tudósok az evolúció módszeréhez folyamodtak. A társadalomtudományokban – a pszichológiától, a szociológián keresztül egészen a közgazdaságtanig - a végső válaszokat az evolúciós modell alapján keresik. Mi tehát az ember - az evolúció modellje szerint?”

2019. március 21, csütörtök, 17.00 óra
Csorba László történész
„SZERETVE MIND A VÉRPADIG…”

„A ’48-as nemzedék nagy szerelmei és titkos „szívzűrjei: Széchenyi, Batthyány, Petőfi… sajátos szemszögből. Vajon szabad-e mégoly fontos történelmi szerepet játszó figurák esetében a szerelmi titkokat boncolgatni? Hiszen őket is megilleti a magánélet védelme! A válasz: igenis, szabad – amennyiben csakis a magánéletben rejlő titkokkal lehetséges megmagyarázni egyébként érthetetlennek tűnő történelmi eseményeket, és ha kellően tiszteletben tartjuk a személyiséget, és kellő méltósággal magyarázza meg, mi is történt?

2019. ÁPRILIS 11, csütörtök, 17.00 óra
Nádasdy Ádám nyelvész
A GENERATÍV NYELV

„Nem könnyű meghatározni, mi is az emberi nyelv. A nyelvészet is leginkább csak a nyelv használatában, vagyis a beszédben és az írásban megfigyelhető szabályszerűségekkel tudja azonosítani. Ezeket azután összefüggéseikben lehet vizsgálni. Mindezeket a vizsgálatokat a nyelvészet vagy nyelvtudomány körébe sorolhatjuk. Annyi biztos, hogy a nyelvhasználat az emberi viselkedés egyik legfontosabb és legjellegzetesebb vonása. Ezért tanulmányozásával az emberi természetnek és az ember társas viszonyainak megértéséhez kerülhetünk közelebb. Az a fajta „nyelvészkedés”, amely nem ezt célozza, nem tekinthető a nyelvtudomány részének.

A 19. és 20. századi nyelvtudománynak — számtalan részeredménye mellett — két olyan fontos felfedezést köszönhetünk, amelyeket itt érdemes kiemelni. Az első, hogy a nyelv, bár emberi (közelebbről társadalmi) képződmény, nem olyan értelemben emberi alkotás, mint például a helyesírás vagy a KRESZ. A nyelvek szabályszerűségeit tehát nem lehet úgy tekinteni, vizsgálni, tanítani, ahogy a helyesírást vagy a KRESZ-t — akkor sem, ha iskoláinkban még mindig sokszor ezzel próbálkoznak. A másik megállapítás, hogy az emberi nyelvek (és a nyelveken belül a nyelvváltozatok) között nem lehet értékítéletek formájában különbséget tenni — nincsenek egyszerűbb és bonyolultabb, fejletlenebb és fejlettebb nyelvek.”

2019. május 2, csütörtök, 17.00 óra
Grandpierre Attila csillagász
AZ ÉLŐ VILÁGEGYETEM

„Hogyan kaphatunk lényegében teljes képet a Világegyetemről, amelyben élünk? A Világegyetem alatt minden létező egységes egészét értjük. De mit értünk „létezés”-en? Melyek a létezés legalapvetőbb kategóriái, amelyekre magában a Természetben tagolódnak? Három különböző megoldást javaslunk erre az alapvető kérdésre. Az első úton a természettudományok alapvető természettudományokra történő osztályozását tisztázzuk, úgy, hogy ezek az alapvető természettudományok a Természet egészét lefedjék, vagyis lényegében teljes képet adjanak a Természetről. A második úton az okság alapvető típusait tisztázzuk, a harmadikon a Természetben megvalósuló okság oksági mélységéről alkotunk lényegében teljes képet. Ha ezek a különböző eredmények egybevágnak, jó okunk van arra, hogy azt gondoljuk, sikerrel jártunk. Ezek után három független módszerrel igazoljuk, hogy a Világegyetem él, majd azonosítjuk az élet alapvető szintjeit a Kozmoszban, majd megvilágítjuk a lényegében teljes, egészséges világnézet jelentőségét a civilizáció, a filozófia, a művészet, a vallás és a társadalom jövője, az ökológiai civilizáció számára.”