A díjat 2010-ben alapították. Az idén a Bálint és Társa, valamint a BÉK támogatta.

Az idei díjazottak: Csernyus Lőrinc, Máté Klára
Különdíj: Szmodits Júlia

A bíráló bizottság tagjai:

Aczél Gábor, Bálint Imre, Benczúr László, Bojár Iván András, Hajnóczi Péter, Kassai Ferenc, Komjáthy Attila, Nagyunyomi-Sényi Gábor, Tolnay Tibor, Vadász Bence

Laudáció
EZÜST ÁCSCERUZA DÍJ 2018
Csernyus Lőrinc

Csernyus Lőrinc reneszánsz ember.
Építész, fotóművész, kiállítás-szervező, tanár, főépítész, egyetemi oktató és elméleti szakember. Azután népművelő, botcsinálta népzenész, - de ha kell kőműves, vagy ács. Persze főleg építész.
Olyan építész aki közösségben él, - közösségben gondolkodik és lélegzik, - közösségeket hoz létre és patronál.
Olyan alkotó, gondolkodó ember aki küldetésének érzi a közösségteremtést,

• főépítészként egy település életét segíti terveivel és megépült közösségi épületeivel,
• népzenészekkel összekapaszkodva megröpteti a fáradt szíveket és megtáncoltatja az elszálkásodott lábakat a Fonóban és máshol,
• az egyetemen a szerves építészet szépségét és közösségteremtő erejét tanítja,
• a Waldorf iskolákban gyermeklelkeket nyit ki a vizuális kultúra felé,
• a Vándoriskola vezetőjeként a közösségi alkotás varázsát adja tovább fiatal építészeknek,
• írásaival, elemzéseivel pedig régmúlt hiteket éleszt fel és új utak lehetőségét kínálja.

Mindezt ösztönösen, vidáman, természetesen, humorral – sohasem dogmák közé merevedve.
Csernyus Lőrinc olyan elkötelezett organikus építész, határozott világnézettel rendelkező gondolkodó, aki nyitott a világ más modern (vagy épp értékőrzően konzervatív) építészeti és gondolati irányzataira is.
Egy nyelven beszél – de sok nyelven ért!
Igazi Hídember!
Talán ezért is szeretjük ennyien.

És a zsűri ezért adományozta Neked 2018 évben Ezüst Ácsceruza Díjat!

Máté Klára méltatása – Ezüst Ácsceruza Díj – 2018. december 05.

Máté Klára 1972-ben az Építésgazdasági és Szervezési Intézetben az ÉGSZI Gyorsjelentés, majd később Építési Piac címen megjelenő gazdasági és építésgazdasági kérdésekkel foglalkozó szakmai folyóiratnál kezdte szerkesztői pályafutását, majd 1985-től a lap főszerkesztőjeként tevékenykedett. A fejlődő építőipar, a lendületet kapott lakásépítés, városfejlesztés és az ezzel összefüggő gazdasági feladatokkal kapcsolatos szakmai tájékoztatás volt a lap legfontosabb feladata.

2001-ben az ÉVOSZ és az Építés Fejlődéséért Alapítvány vette át a lapot, melynek továbbra is a főszerkesztője maradt. A lap tematikája erősen kivitelezőcentrikussá vált, mivel ettől az időszaktól kezdve a rohamos technikai fejlődés és az új anyagok megjelenése szükségessé tette a gazdag információk minél szélesebb körű megjelenését. Ennek köszönhetően jelentős szakmai sikert ért el a lap. Később a nagy ütemű lakásépítés és az ezzel összefüggő lakossági tájékoztatás érdekében megjelentették az Építési Körkép című magazint, amely a Népszava mellékleteként jelent meg.

Máté Klára 2001-től a Mediprint Kiadó gondozásában megjelenő Magyar Építéstechnika című folyóirat főszerkesztőjeként tevékenykedett. Javaslatai alapján egy rohamos ütemben fejlődő és tematikájában rendkívül gazdag, folyóirat kezdett új életet.  Mindez jelentős sikereket hozott a lap életében.  Klára javaslatára új mellékletet is indítottak LGM címmel. A negyedévente megjelenő Létesítménygazdálkodás az első számtól kezdve, sikert ért el egy új szakmai terület bemutatásával, előtérbe helyezésével, ami a nagy irodakomplexumok, középületek működtetését segítette.  A 2008-ban kezdődő gazdasági válságot az LGM nem tudta túlélni, de a Magyar Építéstechnika gazdag szakmai tartalmával a recesszió éveiben is a kivitelező építőipar meghatározó folyóirata maradt. A ma már 56 éves lap jelenleg a Profiplan Kft. gondozásában jelenik meg és folyamatos szakmai megújulással, a mindenkori szakmai követelményeknek megfelelve áll az építési szakma szolgálatában. Máté Klára jelenleg főszerkesztői tevékenysége mellett, komoly munkát végez országunk egyik leginnovatívabb építési vállalatánál, a Horizont Globál Kft.-nél.

Máté Klára munkáját három alkalommal – 2006-ban, 2013-ban és 2016-ban - miniszteri elismeréssel, 2007-ben Lechner Ödön díjjal jutalmazták.

Az Ezüst Ácsceruza díjat a magyar építészet és építőipar népszerűsítéséért kifejtett tevékenység méltatására alapította az alapítványtevő.

Szmodits Júlia az egyesület alapító tagja, 1995-2004 között alelnök, 2004-től napjainkig elnöke az Ybl Egyesületnek.
Kezdetben az Ybl Miklós Főiskolán végzettekből verbuválódott egyesület Ybl Miklós emlékét, szellemiségét ápolta, műveit, munkásságát ismertette, népszerűsítette.Mára azonban ez a tevékenység, az eredeti cél megtartása mellett, a hazai műemlékvédelem, az építészet, a mesterségbeli tudás kiterjedt népszerűsítésévé alakult át. Az Egyesület -amely elválaszthatatlan Szmodits Júlia személyétől, hiszen Ő annak szellemi formálója, motorja és jórészt a tevékenységek végrehajtója egyaránt - hosszú évekre visszamenően jeles rendezvények, események sorát szervezte a magyar építészet-műemlékvédelem területén. Mindemellett nagyon jól tudja, hogy akkor igazán nemes ez a tevékenység, ha a társművészetek, a szobrászat, festészet, tájépítészet, vagy akár a zene is helyet kap az építészet mellet ezeken az eseményeken, ezért folyamatosan hangsúlyozza ezek és az építészet kapcsolatának szükségességét és fontosságát.
Nem kifejezetten publicisztikai tevékenység ez, mégis sok szakmabelihez és laikushoz juttatja el az építészet mindennapjait és ünnepi eseményeit egyaránt a szakma népszerűsítésének érdekében.
Mindezt a tevékenységet szinte honorárium nélkül, gyakran saját egzisztenciáját - sőt, egészségét -veszélyeztetve végzi, fáradhatatlanul és állhatatosan keresve a rendezvények támogatóit.
Csak néhány fontos esemény a múltból, amely Júlia közreműködése nélkül nem jött volna létre:
A 2014. évi Ybl Bicentenárium egy éven át tartó, rendkívül széles spektrumú programsorozata, (csak néhány kiemelés a 163 megvalósult eseményből):

• Önfenntartó reggeli - beszélgetés az ökologikus építészetről.
• A látás nyelve az irodalomban és az építészetben – Petőfi Irodalmi Múzeum
• Átjárók, Város és irodalom – Nemzetközi irodalmi és társművészeti Fesztivál
• VII. Építész Regatta – Építészet és sport
• Ybl épületek látogatása országszerte, emléktábla avatások, Ybl épületek bemutatása építészek által
• Építészet és szakralitás (Az Ybl szakrális épületei c. kiállításhoz és az Ars Sacra Fesztiválhoz kapcsolódva)
• Zenélő építészek programsorozat
• Építészet és festészet kapcsolata sorozat

Egyéb, Júlia által meghonosított rendszeres programok:

• Évenként Ybl születésnapi ünnep a Várbazárnál, épületlátogatásokkal
• Friss Ybl díjas építészek köszöntése, bemutatása.
• Míves Mester díj lebonyolítása az építőmesterség népszerűsítésére.
• Évente Ybl Bál szervezése az építészek számára a szakmán túl az emberi kapcsolatok,a báli hagyományok ápolására.
• Szoborünnep. Szobrászművészek és építőművészek – közszobrok és épületszobrászat rendezvénysorozat
• Építészek Világnapját és a Zene Világnapját együttesen ünneplő összművészeti rendezvénysorozat
• Ő volt a speciálisan építészeti városséták egyik megteremtője az első, 1998-ban szervezett városi sétákkal. Elsőként vezetett Magyarországon mozgás –, és halláskárosultak részére, valamint angol és német nyelven építészeti sétákat.
• A kortárs építőművészeti stúdiók, műhelyek bemutatása, kiemelkedő projektjeik helyszíni bejárása.

A fenti tevékenységet szinte infrastrukturális háttér, alkalmazottak nélkül, -gyakran baráti és családi segítséggel- igazi hittel, az ügy iránti teljes lelkesedéssel és elkötelezettséggel teszi.
Messzemenő meggyőződésünk, hogy az Ezüst Ácsceruza díj méltó helyet talált Szmodits Júliánál.