2018. szeptember 20, csütörtök, 17.00 óra

HOVÁ VEZET A PERSPEKTÍVA?

 „A párhuzamosok látszólagos találkozása a horizonton egy nagyobb síkot hoz létre, ez a projekjtív sík. A projektív sík az ideák világára hasonlít sok szempontból, a képzeletünkben létezik. Az eredeti régi valóságunkban az ottani alakzatok árnyékait érzékeljük. A kérdések, amikkel foglalkozni fogunk: hogyan lehet egy ilyen elképzelhetetlen objektum alakjáról beszélni? Mire jó a projektív sík? Pintér Gergő matematikus, a Matemorfózis ismeretterjesztő előadássorozat alapítója, egy avantgard diszkópunk zenekar énekese, a BGF-en, BME-n és ELTE-n tartott matematika kurzusok mellett igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a matematika mindenkié. Azoké is, akik az érettségit követően bölcsész, művész vagy egyéb életpályákra menekülve örültek, hogy örökre megszabadultak tőle. Nem akarja matematikussá nevelni az emberiséget, sem pedig a matematika mindenhatóságát bizonygatni, mindössze úgy gondolja, hogy a tananyagból kihagyott témák is lehetnek érdekesek és érthetőek mindenki számára. Előadásában a tér alakjával, korlátokkal és nézőpontokkal kapcsolatos gondolatait osztja meg. Célja, hogy a matematikát nem szokványos úton ismertesse, és megkedveltesse az emberekkel.”

2018. OKTÓBER 18, csütörtök, 17.00 óra

TÖRTÉNETEM A TÖRTÉNELEMMEL

„A Peruban is élt írónő ismeretlen civilizációk nyomába eredt a misztikus Dél-Amerikában. Személyes kutatásaiból, szó szerint majdnem halálos élményeiből immár 11 kötete született: regények, ismeretterjesztő könyvek, egy novellás-és verses kötet valamint spirituális "tankönyvek".  Az író ars poetikája: TÖRTÉNELEM, EMBER ÉS ISTEN IS MÁS, MINT AHOGY MA TANÍTJÁK. A rögzült és mozdíthatatlannak vélt történelmi tudásunkat, sőt egész hitrendszerünk merev határait feszegeti elgondolkodtató kutatási anyagával és merész kérdéseivel. Az előadás fő témája dióhéjban: kézzelfogható és megdöbbentő épített öröksége egy "ismeretlen" civilizációnak, valamint az a személyes út, mely hozzájuk, sőt mindezeken túl, egy szó szerinti másik világba vezetett. És természetesen az előadás címe egy költői kérdés: mert aki akarja, annak feltárul az igazi múlt, és így a jövőjét nemcsak megpillanthatja, de teremtheti, alakíthatja is!”

2018. november 15, csütörtök, 17.00 óra

AZ ÉPÍTÉSZET ELMÉLETÉRŐL

„A középkori és az archaikus festészetben olyannak ábrázolták a tárgyakat, amilyennek valójában voltak, és nem olyannak, amilyennek látszottak. A tárgyak egyes elemeit — bár nem láthatták — mégis úgy festették, mintha láthatnák. A rajzolt arányokkal sem a látványt tükrözték, hanem a tárgyak jelentését és fontosságát. Ez az ábrázolási mód úgymond belülről való térszemléleten kellett alapuljon. Az alkotó nem különítette el magát a tárgyától, hanem mintegy belehelyezkedve abba, azonosult vele. A reneszánsztól kezdve a perspektívikus ábrázolásnál a művész kívül helyezi magát az ábrázolt tárgyon és a maga nézőpontjából szemléli. Nézőpontja relativizálódik. Nem olyannak ábrázolja a tárgyat, amilyen, hanem olyannak, amilyennek látja. Ábrázolási módszere tudományosodik: nem a tárgyat magát ábrázolja, hanem a tárgy megfigyelésének körülményeit. Nyilvánvalónak tűnik, hogy az archaikus és középkori ábrázolásoknál ezt a lehetőséget egy körülmény tarthatta csak távol: az alkotó tudása egy nálánál hatalmasabb egészben való létről, egy transzcendens erő befolyásáról.”

2018. december 6, csütörtök, 17.00 óra

TÉRKONCEPCIÓK ÉS MEGVALÓSÍTÁSUK

„Az előadás középpontjában a tér különféle – egymás mellett létező és működő – koncepciói állnak. Eltérő ideológiai, tudományfilozófiai és diszciplináris hozzáállásokból másként értelmezzük a teret és abból más szakpolitikai (például tervezői) hozzáállás és cselekvés következik. Az előadó társadalomkonstruktivista hozzáállásából következően a tér nem valami tőlünk független létező valóságelem, hanem társadalmi konstrukció. A tervezés tereit is a tervezők hozzák létre. Minden cselekvés síkban/helyben történik (a globális folyamatok is), a területi léptékek, szintek is emberi konstrukciók. Az előadó kitér a természet – társadalom – gazdaság és a fejlesztés és a területrendezés egymáshoz való viszonyára is."