Az e havi hírlevél témáját egy házgyári technológiával négy évtizede épült panelház energetikai korszerűsítési projektje szolgáltatta.

Szűk fél évszázaddal ezelőtt a kor igényeit az építőipar a vasbeton panel lakótelepek gyors megteremtésével próbálta kielégíteni.

Az 1970-80-as évek műszaki színvonalán készült épületek technológiai szempontból már elavultak, emiatt felújításra szorulnak. Ehhez - az akkori előírásokhoz képest ma jelentősen szigorúbb energetikai követelmények teljesítése érdekében - a lakótelepek technológiai „feljavítása” mellett - az építészeti tervezés és a költségvetés összeállítása során az energetikai korszerűsítési igényeket is szem előtt kell tartani.

A szigetelési technológia fejlődésének és az egyre szigorodó előírásoknak köszönhetően még az utolsó évtizeden belül is nagy különbségekkel szembesülhetünk a kivitelezés során. A szigetelési vastagságok növekedése és a tűzvédelmi előírások tekintetében is nagy változásokat tapasztalhatunk.

Az utóbbi szempont kapcsán a homlokzati tűzterjedés elleni védelemmel szeretnénk most részletesebben foglalkozni. Konkrét példát egy gazdagréti, nagy lakásszámmal rendelkező, több lépcsőházas, tízemeletes panel házsor hőszigetelése szolgáltat.

Az épületre utólagos, úgynevezett kontakt homlokzati hőszigetelő rendszer kerül, EPS hőszigetelő maggal. A homlokzati hőszigetelő rendszerek kialakításáról az ETAG 004 európai irányelv rendelkezik. Tűzvédelmi osztályukat az MSZ EN 13501-1 szerint lehet meghatározni. A homlokzati tűzterjedés elleni védelem további követelményeit, a hőszigetelő rendszerek kialakítására vonatkozóan az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet VI. fejezetének 9. pontjában a 24-26. § taglalja.

Az éghető anyagú hőszigeteléssel készülő homlokzati hőszigetelő rendszerekben - bizonyos körülmények fennállása – pl. magasépületek esetén - az OTSZ által előírt, nem éghető anyagú (nem tűzveszélyes) sávokat kell létrehozni. A hivatkozott épületen a nem nyílásos külső térelhatároló falakon alkalmazott „E” tűzvédelmi osztályú polisztirol hőszigetelő mag vastagsága nagyobb, mint 10 cm, emiatt az előírások alapján szintén be kellett építeni a legalább 20 cm szélességű tűzvédelmi célú sávokat. Az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú hőszigetelő anyagból készült sávok kialakításához min. 90 kg/m³ testsűrűségű kőzetgyapotot kell használni, az általános homlokzati felületen alkalmazott hőszigetelő anyag helyett, és azzal legalább azonos vastagságban.

Szintén a példánknál maradva, nyílásos falak esetén az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú hőszigetelő anyagból készült tűzvédelmi célú sáv a homlokzati nyílások felett kétféle módon alakítható ki.

A nyílások felett nem folyamatosan elhelyezett tűzvédelmi sávok esetében a homlokzati nyílás alapszerkezetének két szélén a sávot legalább 30 cm hosszban mindkét oldalon túl kell lógatni.

A sáv megszakítás nélkül végighúzódóan is készülhet, azzal a feltétellel, ha a homlokzati nyílás alapszerkezetének felső és a felette lévő, tűzvédelmi célú sáv alsó éle közötti távolság legfeljebb 50 cm (ide kerülhetnek pl. a redőnyszekrények), és a sáv kialakítására szintenként kerül sor.