Téma: Új Ákr 2018. január 1-től

Érintettek: minden szakmagyakorló

2018. január 1. napjától indult hatósági eljárásokban az az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Ákr. számos újítást vezet be a korábban hatályos a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései helyett.

A hatósági eljárás szempontjából az alábbi fontosabb változásokat emelnénk ki, amely építészeket, mérnököket érintheti.
1.    Az ügyintézési határidő lerövidítése és a függő hatályú döntés széleskörű bevezetése.
2.    A hatóság késedelmének újra szabályozása.
3.    Jogorvoslati rendszer módosítása
4.     Egyes fogalmak módosítása

Az Ákr. egyik célkitűzése szerint jelentős mértékben csökkenteti a hatósági eljárásban alkalmazandó rendelkezések számát azzal, hogy a Ket.-tel szemben ügyviteli (hatósági eljárás kérelmezőjét, eljárása alá vont személyt nem érintő) rendelkezéseket nem szabályozza.

1.    Az ügyintézési határidők módosulása

Az Ákr. ügyintési határidejével kapcsolatban az alábbi hármas felbontást alkalmazza:

• 50. § (2) bekezdése szerint „az ügyintézési határidő
• a) automatikus döntéshozatal esetén huszonnégy óra,
• b) sommás eljárásban nyolc nap,
• c) teljes eljárásban hatvan nap.”

Az Ákr. meghatározza, hogy mely eljárási forma esetében melyik határidőt kell figyelembe venni. Az Ákr. szerint az általános eljárási forma az automatikus döntéshozatal és a sommás eljárás. Fontos tudni, hogy a határozat postára adása napjának az ügyintézési határidőn belülre kell esnie. Papíralapú eljárásban tehát BORÍTÉKOT TOVÁBBRA SE DOBUNK KI!
 „Automatikus döntéshozatalnak van helye, ha

• a) azt törvény vagy kormányrendelet megengedi,
• b) a hatóság részére a kérelem benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll,
• c) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és
• d) nincs ellenérdekű ügyfél.” Az Ákr.  40. §-a szerint

A fenti rendelkezések alapján automatikus döntéshozatali eljárásnak egyszerű megítélésű ügyekben alkalmazható (Pl.: névjegyzékben szereplő adatok módosítása)

Az Ákr. meghatározza a sommás eljárás és a függő hatályú döntés fogalmát is. A sommás eljárás az automatikus döntéshozatal mellett a másik általános hatósági eljárási mód.

 „Sommás eljárásnak van helye, ha
a) a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és
b) nincs ellenérdekű ügyfél.
(2) Ha a hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott bármely feltétel nem áll fenn, a sommás eljárás szabályait mellőzi, és függő hatályú döntést vagy a 43. § (7) vagy (13) bekezdésében meghatározott valamely döntést hoz.
(3) Ha az ügyfél erre irányuló felhívás nélkül terjeszt elő új bizonyítékot, vagy tesz bizonyítási indítványt, ezt a hatóság az ügy teljes eljárásban való lefolytatása iránti kérelemnek tekinti, és a kérelmet teljes eljárásban bírálja el.”(Az Ákr. 41. § (1) bekezdése szerint)

Sommás eljárásra tipikus példa a névjegyzékbevételi hatósági eljárás.

Végezetül meg kell említeni a harmadik hatósági eljárási formát , a teljes eljárást. A teljes eljárást alkalmazza a hatóság amennyiben sem sommás eljárásra sem pedig automatikus döntéshozatalra nincs lehetőség, vagyis nem áll fenn a fentiekben megjelölt követelmények valamelyike.

Fontos megemlíteni a függő hatályú döntést. A függő hatályú döntést hatóság akkor hoz, ha az eljárásra vonatkozó határidőn belül a kérelmet nem tudja elbírálni. A függő hatályú döntés esetén ezért úgy kell tekinteni mintha a kérelemben foglaltakkal a hatóság egyetértene, és kérelembe megjelölt a jogot biztosítaná. A hatóság függő hatályú döntése véglegessé válik (a jogerő hatósági eljárásnak megfelelő kifejezése) amennyiben a hatóság teljes eljárásra vonatkozó határidő (60 nap) eltelik és a hatóság a függő hatályú döntést határidőn belül nem változtatja meg.

A függő hatályú döntést egy példával szemléltetjük:

Vegyünk egy személyt (hatóság) aki kezébe kap egy ismeretlentől (kérelmező) egy rubikkockát (ügy). Ennek kirakásával az ismeretlen lehetőséget kap arra, hogy bemenjen a városba (jogosultság). A személyt az uralkodó (az országgyűlés) arra kötelezi, hogy rakja ki a rubik kockát 8 napon belül. A rubikkocka azonban trükkös, vannak olyan ismeretlenek, akik olyat adnak, amit nem lehet kirakni, vagy nem is rubikkocka. A személy nagyon sok rubikkockát kap, ezért néha kicsúszik a határidőből. Az uralkodónak ez nem tetszett, ezért behozta azt a szabályt, hogy amennyiben a személy nem tudja kirakni a rubikkockát határidőre, akkor az ismeretlent be kell engednie a városba. A személynek 60 napja van arra, hogy megállapítsa, az ismeretlen nem tartózkodhat a városban, mert  mondjuk nem valódi rubikkockát adott, vagy a kockája kirakásra alkalmatlan volt.  

2.    A hatóság késedelmének újraszabályozása

Az Ákr. szigorú szabályokat állapít meg a hatósággal szemben amennyiben ügyintézési határidőt nem tartja meg.  

Az Árk. 51. §-a szerint „Ha a hatóság

• a) határidőben nem hoz függő hatályú döntést,
• b) az ügyintézési határidőt túllépi - és függő hatályú döntés meghozatalának nem volt helye -,vagy
• c) az automatikus döntéshozatal, vagy a sommás eljárás szabályait indokolatlanul mellőzi,

az eljárás lefolytatásáért illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.”

A szabályozás alapján a hatóság az amennyiben nem hoz döntést ügyintézési határidőn belül akkor a kérelem illetékét köteles visszafizetni a kérelmezőnek, és amennyiben nincs ellenérdekű ügyfél úgy megilleti a kérelmezett jog használata. Kisegítő szabály, hogy amennyiben a kérelmezett jognak nincs illetéke úgy 10.000-Ft kell visszafizetnie a hatóságnak.

A hatóságoknak és a kamaráknak jelentős pénzkieséssel kell számolniuk ha nem tartják be az Ákr.-t és kicsúsznak az ügyintézési határidőből.

3.    Jogorvoslati rendszer módosítása

Az Ákr. szemben Ket.-tel szélesebb teret enged a közigazgatási hatóság döntésének megtámadására. Amennyiben a hatóságnak felettes szerve van, úgy a hatóság határozata fellebbezéssel megtámadható a felettes szervnél. A kérelmező az előbbiekben megjelölt fellebbezés kimerítése utána bíróság előtt per indíthat. Azonosnak tűnik a Ket. szabályozásával azonban lényeges eltérés van a két eljárási kódex szabályozása között. A Ket. ugyanis kizárólag a hatósági döntés bírósági felülvizsgálatát engedélyezte szemben Ákr.-el. A Ket. rendelkezései alapján a az a személy, aki a hatóság döntését sérelmezte köteles volt megjelölni azt a rendelkezését a hatóság döntésének amely jogszabályba ütközik. Az Ákr. azonban a közigazgatási pert nem csak a hatóság jogszabálysértő döntésére biztosítja és a bíróság nemcsak a megjelölt jogszabálysértést vizsgálhatja. A közigazgatási perben – melyre nem a Pp. hanem a Kpr. rendelkezéseit kell alkalmazni – a bíróság nemcsak „felül” vizsgálja hanem teljes terjedelmében megvizsgálja a közigazgatási per tárgyát.

A Kpr. 38. § (1) bekezdése szerint
A keresetben kérhető
a) a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezése, megsemmisítése vagy megváltoztatása,
b) a közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítása,
c) közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltása,
d) a közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés,
e) a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezés,
f) a közigazgatási tevékenységgel előidézett jogsértés tényének vagy a közigazgatási jogviszony szempontjából lényeges egyéb ténynek a megállapítása.

A korábbi szabályozás kizárólag a kaszációra vagyis döntés megsemmisítésre adott lehetőséget.
Az új szabályozás alapján a közigazgatási bíróság érdemben dönthet a közigazgatási jogvita tárgyában.

4.    Egyes fogalmak módosítása

Az Ákr. nem ismeri a jogerő kifejezést és a kérelem elutasítását.
Az új szabályozás alapján:
A hatóság a kérelmet visszautasíthatja és nem elutasíthatja.
A hatóság döntése pedig véglegesség válik és nem pedig jogerőre emelkedik.

Készítette: Dr. Rátkai Gábor ügyvédjelölt- Gáts ügyvédi iroda