Ybl Miklós-díj 2017

Bata Tibor

Bata Tibor rajztudása és kézműves gondolkodása egyre inkább ritkaságszámba megy a mai magyar építésztársadalomban. Terveit a mai napig ceruzával rajzolja meg a vázlattervtől a kiviteli terv utolsó csomópontjáig. Rajzai, tervei hitelesek, nem hazudnak. Kollégáinak, munkatársainak rajzolt látványtervei önálló alkotásként is megállják helyüket.
Azon kevesekhez tartozik - mint Medgyasszay István és Kós Károly vagy mint mestere Makovecz Imre - akik keresik a mélyáramok összekuszált szövevényeiben az Eurázsiai kultúra eltagadott, de létező forrásait. Munkái szerte az országban, elsősorban kistelepüléseken igényes, a helyi léptékhez, szokásokhoz, hagyományhoz igazodó érzékeny felfogást mutatnak, falusi, kisvárosi középületei nélkülözhetetlen, közvetlen, barátságos környezetet biztosítanak. Tevékenységével jelentős mértékben hozzájárul a fejlődésben lemaradt vidékek kulturális színvonalának emeléséhez, a súlyos hátrányok enyhítéséhez.
Tervezői munkáiban nagyon sok építész munkatárssal dolgozott, szívesen és rendszeresen vesz részt olyan együttműködésben, ahol változó felállásban több építész tevékenykedik együtt. Bata Tibor jó példát szolgáltat a szakmán belüli, barátságon, egyetértésen, egymás iránti odafigyelésen alapuló és emiatt eredményes együttműködésre, s ez jellemzi a különböző településeken végzett tevékenységét is.
Tagja és alapítója a Kvadrum építész-műhelynek, melynek tagjai a Kós Károly Egyesülés többi irodájával együtt végrehajtották azt a generáció-váltást, mely minden szellemi mozgalom fennmaradásának elemi feltétele.

Demeter Nóra DLA

Demeter Nóra mélyen humánus, kreativitással, művészettel, kultúrával átitatott családi indíttatását követően választotta az építészi pályát. Választásában olyan példaképek motiválták mint Carlo Scarpa veronai-velencei építész, aki meghatározta hozzáállását vagy Lechner Ödön, akinek építészeti munkásságát ösztöndíjas kutatási témájának választotta.
Tevékenységét kezdetben Zoboki Gáborral közös, majd ezt követően saját önálló cége keretében folytatta és folytatja. Érett építésszé vált, a szakma intelligens és meghatározó, elegáns és megkerülhetetlen szereplője lett. Mindemellett kiemelkedő azon oktatói tevékenysége is, mellyel a Műegyetem idegen nyelvű (angol) építészképzését segítette.
Alkotásait különleges nyitottság, az építészet mindenkor egyetemes, mindemellett helyi értékeinek, sajátosságainak figyelembevételével ötvözött hihetetlen szakmai elmélyültség és természetéből fakadó érzékenységen alapuló belső igényesség jellemzi. Munkáit következetesen a belsőből a külső felé haladva építi fel. Figyelme a nagy lépték esetében is a finom részletek felé fordul. Hittel vallja, hogy a belsőépítészet és az építészet nem lehet ”külpontos" viszonyban, szerves egységet kell alkotniuk.

Kovács Csaba

Kovács Csaba építész már az 1980-as évek első felében, építészeti tanulmányai kezdetén is a “ részt és az egészt ” átfogó építészeti gondolatokat igyekezett megragadni, felépíteni, terveit ennek a szemléletnek elkötelezve alkotta meg.
Tanulmányait a Budapesti Műegyetem Építészmérnöki Karának elvégzése és három év tervezői gyakorlat után a Magyar Iparművészeti Főiskola belsőépítész és bútortervező szakán folytatta. A főiskola befejezését hollandiai tapasztalatszerzés követte, majd a rendszerváltást követően önálló építész-belsőépítész műtermet alapított. Munkáját mindvégig az építészeti minőség iránti elkötelezettség, a humán létezés iránti empátia, a komplexitás és kreativitás iránti fogékonyság jellemezte.
Érdeklődése a tradíció és innováció egyensúlyának keresésére irányult. 2009-ben új építész stúdiót hozott létre, de alapvető céljai nem változtak, munkatársaival és megbízóival közös gondolkozásban színvonalas kortárs építészeti projekteket hozott és hoz létre, melyekben sokféle érték képes integrálódni: hagyományaink és jövőképeink, vágyaink és realitásaink, tudásunk és ízlésünk, építészeti tapasztalataink és alkotókészségünk.
Kovács Csaba praxisában, és az építészeti oktatásban végzett tevékenysége során a gondosság és kreativitás ritka ötvözetét figyelhetjük meg. A tradíció megtartására és az innovatív gondolatok beemelésére irányuló törekvései olyan hiteles építészeti magatartás és teljesítmény, melyre már a nemzetközi szakmai közösség is felfigyelt, amit számos külföldi elismerés bizonyít.

Varga Csaba

Varga Csaba építészete egyedi a mai magyar architektúrában. Belülről jövő egyértelműséggel tudja ötvözni a hagyományt, a történeti karaktert és a modernséget. Erős, határozott és egységes stílus az övé, de mégis emberi léptékű, nagyon szerethető és élhető.
Építészetében az alaprajzok logikussága és kiérleltsége - melynél a funkcionalitás egyben Wright-i térszervezéssel ötvöződik, - a tömegformálás rafinált és mozgalmas térbeliségével párosul. A pozitív és negatív tömegek és terek, a tömör, áttört, vagy ritmusos felületek, az anyagok és felületek egységes, puritán és mégis helyénvaló, cizellált használata jellemzi házait. Nagyobb léptékű épületeinek tervei mutatják, hogy tervezési módszere giga beruházásoknál is eredményesen alkalmazható.
Műemlékeknél, vagy történeti településrészen a hagyományos helyreállítás és illeszkedés mellett érzékenyen és odaillően megjelenik egyéni építészeti karaktere is, a végeredményen észrevenni a mai ízt, de nem durván, nem internacionalista gegeket használva, hanem a meglévő épületből kiindulva, azt továbbgondolva.
Főépítészként 16 éve humanizálja Nagymarost, ami szerencsére szembetűnő is a városban. Igazi kisvárossá vált a főtér és a település központi területe, a térburkolatok múltat idézően modernek, a felújításokkal eltűnt a korábbi rendszer lepusztultság érzete. A revitalizált épületek a centrumban és a többi utcában is hirdetik az egyedi, mégis helyénvaló építészeti hozzáállást. Varga Csaba szakmai kvalitásaival és a civil csoportokkal és mozgalmakkal való együttműködésben megmutatkozó közösségi értékek és igények iránti fogékonyságával méltán érdemelte ki 2016-ban az Év Főépítésze díjat.

Vonnák Jánosné Tanos Márta

Tanos Márta a magyarországi minőségi villaépítészet kiemelkedő építésze, aki férjével – Vonnák Jánossal- és lányával - Vonnák Katalinnal - a nyolcvanas évektől meghatározó szerepet játszik ezen a területen. Mai világunkban, amikor a tehetős megrendelői kör jelentős része igénytelen csillogást és értéktelen építészeti gesztusokat vár el a tervező építésztől, Tanos Márta tudatosan kíván példát mutatni arra, hogy az anyagi lehetőség párosulva az értékteremtő tervezői szándékkal, magas szintű építészeti értéket képes felmutatni. Szakmai elvárásai és elvei a több évtizedes tevékenysége során csiszolódnak.
Férjével és lányával közösen megfogalmazott minőségi elveit a korábban a Team 82 Építész Műteremben, jelenleg a Vonnák és Társai Építész Stúdióban nemcsak a villaépületeknél és nyaralóknál, de a nagyobb léptékű társasházaknál és lakóházaknál és egyéb épületeknél is érvényre juttatja.
Építészi hozzáállása, szakmai tudása, a minőségi építészet művelése terén kifejtett tevékenysége, valamint a nagyszámban megvalósult színvonalas épülete érdemessé teszi az Ybl Miklós-díj odaítélésére.

A Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetés:

• Dr. Kiss Gyula, Ybl Miklós-díjas építész,  a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának kapcsolati dékán helyettese, az Építészmérnöki Intézet főiskolai tanára
• Kiss Lajos építész, vezető tervező

Forster Gyula-díj:

• Czeglédyné Levárdy Henriette, építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök.
• dr. Szikra Éva, táj- és kertépítész mérnök, műemlékvédelmi szakmérnök

Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott:

• Kolossa József DLA, a Miniszterelnökség Stratégiai Ügyekért Felelős Államtitkársága Területrendezési és Településügyi Főosztálya főosztályvezetője,
• Sisa Béla Zsolt, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala Hatósági Főosztálya műemléki szakügyintézője,
• Tarnai Gergely, a Miniszterelnökség Stratégiai Ügyekért Felelős Államtitkársága Építészet-stratégiai Főosztálya főosztályvezetője.

Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat

• Kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként Dr. Bachmann Bálint építész, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának dékánja, egyetemi tanár, az Magyar Művészeti Akadémia nem akadémikus köztestületi tagja

Forrás: http://ybldij.hu/ és sajtóanyagok