1922. november 20 -án született Putnokon ikerpár fiú tagjaként, fél órával korábban lány testvérénél. Ezért lett Öreg a neve ahogy szülei és putnoki pajtásai szólították. Elemi és középiskolai tanulmányait Putnokon, rövid kitérővel Debrecenben és Rozsnyón a Premontrei internátusban végezte. Egész életében szerelmese volt a repülésnek, a repülőgépeknek. Szívfájdalma volt, hogy nem lehetett repülőmérnök, mert ezt repülőgép vezetési képességhez kötötték, melynek gyengébb és szemüveges látása miatt nem felehetett meg. Kohómérnök hallgatóként kezdte felsőoktatási tanulmányait még a II. világháború előtt a Soproni Egyetemen. A háború után látva, hogy az ország újáépítsre szorul  átment a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (ma Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Építészmérnöki Karára, amit 1948-ban elvégzett.

1948-1955 között tervezőként a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium tervezővállalatainál (ÁMTI, KÖZÉPTERV, UVATERV, amelyek egymás jogutódai voltak), mint tervező és irányító dolgozott. Jelentősebb létesítményei: Úttörő Posta, Balatonszabadi vasútállomás, Dunai Vasmű gyártelep ipari létesítményei.

Munkássága elismeréseként 1952 -ben felvették alapító tagként az akkor megalakuló Magyar Építőművészek Szövetségébe. 1955-56 -ban a Nehézipari Minisztérium felügyelete alá tartozó Hidasi Brikettgyárnál beruházó mérnökként dolgozott. 1956 -ban tervezési osztályvezetőként a Földművelődésügyi Minisztérium Tervező Vállalatához került. Az FM vállalatainál mezőgazdasági építészként működött. Az AGROTERV -ben osztály-, majd irodavezető, a HORTCOOP -nál vállalati főmérnök, az AGROBER -nél a növénytermelési létesítmények szakági főmérnöke volt. Innen vonult nyugállományba 1982 -ben. Mindezekkel párhuzamosan a Budapest Műszaki Egyetemen korrektorként oktatott majd a Kertészeti Egyetemen a Kertészeti létesítmények tárgyat adta elő, valamint részt vett az OMFB növénytermesztéssel és mezőgazdasági generáltervezéssel kapcsolatos tanulmányainak elkészítésében. Nyugállományba vonulása után is aktívan folytatta oktatói tevékenységét és az üvegházi létesítmények tervezésének, felújításának szakértését. Az országban létesített növényházak 80% -a az Ő nevéhez fűződik. Különösen kedves volt számára a Szentesi Árpád Tsz. hatalmas területen elterülő növényházai, fólia telepei, melyek az Ő tervezése, adaptálása kapcsán jöttek létre. 1999 és 2004 között elvégezte az Európai Közösség PHARE programján belül a növényegészségügy részére a schengeni határok miatt szükségessé vált karantén üvegházak tender-kiírását és műszaki szakértőként és szaktanácsadóként részt vett azok összes folyamatában műszaki megvalósulásukig.

1998 -ban aranyoklevelet, 2008 -ban gyémántoklevelet, 2013 -ban vasoklevelet kapott. Kihasználva rajztehetségét, a 2000 -es években egészen 2013 -ig aktívan festett, Balaton-képei a világ sok országába is eljutottak. A festésnek látásának csaknem teljes elvesztése vetett véget. Addigra sajnos mozgása is folyamatosan korlátozódott, majd lakás- és szobafogságra ítélte. Nagy megpróbáltatás volt ez az egész életében aktív, nyüzsgő ember számára.

2016. december 13-án nem ébredt fel, átadta lelkét a teremtőnek.

Nyugodjon békében!