„A legújabb jogszabályok visszahozták a szakmaiságot a folyamatba"

Július 1-jétől hatályát vesztette a 300 m2 alatti új lakóépületek építésére vonatkozó korábbi, egyszerű bejelentésről szóló jogszabály, és életbe lépett a teljesen új 155/2016. kormányrendelet. Ennek értelmében az egyszerű bejelentést az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével lehet megtenni, melybe a tervezőnek fel kell tölteni a kivitelezési tervet és más dokumentumokat (alaprajzok, metszetek, tartószerkezeti tervek, költségvetés), ezenkívül kötelezővé vált építész tervezőt megbízni tervezői művezetés céljából. Hajnóczi Péterrel, a MÉK elnökével az aktuális jogszabályváltozások apropóján beszélgettünk.

Hogyan alakult a MÉK együttműködése a jogalkotókkal az Építési reform kapcsán? A Miniszterelnökség alá tartozó, a teljes építési ügyet felügyelő Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság 2015 elején határozta meg azokat a célokat, amelyek részletesen kifejtve szeptemberben jelentek meg az ún. Építési reform vagy Intézkedési terv elnevezésű 1567/2015. kormányhatározatban. Az ebben megfogalmazott pontok megvalósításán a helyettes államtitkárság az építész kamara és a mérnök kamara képviselőivel közösen dolgozott, az év utolsó napjaiban megjelent 2015. évi CCXII. törvényben és az egyszerű bejelentésről szóló 456/2015. kormányrendeletben foglaltak azonban a kamarával semmilyen módon nem lettek leegyeztetve, ezért ezektől a jogszabályváltozásoktól nyilatkozatban határolódtunk el, mivel közel sem tükrözték az egy éves munkánk eredményét. Ezek után megpróbáltuk elérni, hogy finomítsák az említett jogszabályokat, megfogalmaztuk azokat a pontokat, amelyekkel véleményünk szerint feltétlenül, minimális követelményként ki kellett azokat egészíteni: az építésikivitelezési tevékenység szakmailag megfelelő tervdokumentáció alapján történjen (ez napjainkra meg is valósult), a tervező kövesse végig felelősséggel a megvalósítás teljes folyamatát, a tervezett és megvalósult épület feleljen meg a helyi építési szabályzat előírásainak, valamint egy megfelelő ellenőrzési rendszer is alakuljon ki, ez utóbbival kapcsolatban még folynak az egyeztetések.

Az Építési törvény májusi módosításával már a kamara is egyet tudott érteni. Mi a véleménye az ehhez kapcsolódó, júniusban megjelent legfrissebb rendeletekről? Az Étv. módosítás gyakorlatilag már minden lényeges elemet tartalmazott, ami a szakmaiságot visszahozta ebbe a kérdésbe. Meg kellett alkotni hozzá a 456-os helyett egy új kormányrendeletet az egyszerű bejelentésről, valamint egy rendeletcsomagot, amelyik az összes kapcsolódó jogszabályt a 300 m2-es szabályozásokhoz igazítja. A kamara folyamatosan dolgozik azon, hogy olyan szakmai anyagokat tudjon megjelentetni a kamarai honlapon, amelyekkel a tervezők munkáját segítheti. Dolgozunk egy, a Miniszterelnökséggel egyeztetett, a 300 m2 összes alapterületű új lakóépületekre vonatkozó tervezői szerződésmintán. Egy munkacsoportunk foglalkozik a 300 m2 alatti lakóépületek ajánlott tervezői díjszabásával. Ennél a kérdésnél szem előtt kell tartanunk, hogy azok az állampolgárok, akik építkezni szeretnének, megbízható helyen tájékozódni tudjanak az ajánlott tervezői díjszabásról. Így talán elejét tudjuk venni az építészek és az építtetők közötti örök vitának, az építészek hivatkozni tudnak a kamara által javasolt irányszámokra, hogy mennyibe is kerül valójában egy épület tervezése. Ezenkívül összefoglaljuk és közzétesszük az építési folyamat szereplőinek feladatait, illetve az egyes feladatok, szerepkörök közötti összeférhetetlenség eseteit. Készül továbbá az építészek, és valamilyen szinten az építtetők számára is egy útmutató a 300 m2 alatti új lakóépületek megvalósításának folyamatához. Egy másik munkacsoportunk folyamatos egyeztetéseket folytat a kötelező tervezői felelősségbiztosításról. A mérnök kamarával közösen az építészeti mérnöki tervezési és szolgáltatási rendszerrel és a hozzá tartozó minimális tervezői díjszabással is foglalkozunk, ezzel a rendszerrel új alapokra szeretnénk helyezni az egész tervezési folyamatot. Készül egy Beruházási Kódex, ugyanakkor a képviselőink a közbeszerzési hatósággal is együttműködnek a közbeszerzési útmutatók megalkotásában.

Az első útmutató, a tervdokumentációk tartalmi és formai követelményeit, valamint a kötelező tervezői művezetést is érintő kamarai szabályzat már meg is jelent a MÉK honlapján. Mi az álláspontjuk azzal kapcsolatban, hogy a tervezői művezetés intézménye esetlegesen visszaszoríthatja a műszaki ellenőrök szerepkörét? Ebben a kérdésben igen nagy zavar van, nagyon sokan valóban azt hiszik, hogy a tervezői művezetéssel fölöslegessé válik a műszai ellenőrök szerepe. Ezért is alakítottunk egy olyan munkacsoportot, amelyik egyértelműen összegyűjti és ismerteti majd az építési folyamatban szereplők feladatait és a különféle összeférhetetlenségeket. A tervezői művezető szerepe nem azonos a műszaki ellenőr szerepével, a két feladat egyáltalán nincs is átfedésben. Ha bizalom van az építtető és a tervező között, a tervező egy személyben elvégezheti a tervezői művezetői és a felelős műszaki vezetői feladatokat is, más esetben pedig a tervezői művezetői és a műszaki ellenőri feladatokat is, ha mindkettővel megbízzák. Egyet nem tehet: nem lehet egy személyben felelős műszaki vezető és műszaki ellenőr, mert az lenne az az összeférhetetlenségi helyzet, amikor saját magát ellenőrzi.

A szakmában szinte mindenkit a tervezők és a kivitelezők kötelező felelősségbiztosításának szeptemberi bevezetése foglalkoztatja leginkább. Jelenleg is dolgoznak a rendelet részletszabályainak kidolgozásán, mi várható a szabályozásban? Talán ez az egyik legnehezebb téma az összes közül. Kezdetben felmerült, hogy ahogy az orvosok, az ügyvédek és más szakmák esetében, a felelősségbiztosítás a tervezők esetében is legyen a szakmagyakorlási jogosultság feltétele. Építészeknél azonban ez nem valósítható meg, ilyen formában sem az építész kamaránál, sem a mérnök kamaránál nem írható elő. A törvény ugyanis azt mondja ki, hogy a kormány bizonyos esetekben előírhat kötelező felelősségbiztosítást, kötelező érvénnyel azonban csak a 300 m2 alatti lakóépületek építése esetében van kilátásban szeptemberi 1-jétől. Igen bonyolult a kérdés, hiszen teljesen más a helyzet, ha generáltervezés vagy kivitelezés történik, és teljesen más, ha az építtető a szakági tervezőket, kivitelezőket külön-külön bízza meg. Mindkét eset ugyanis teljesen más felelősségbiztosítást igényel. Ezzel kapcsolatban még folynak az egyeztetések.

A szinte követhetetlen gyakorisággal megjelenő új vagy módosított jogszabályokkal a szakmagyakorlóknak is tisztában kell lenniük. A kamara alapvető feladata, hogy tagjai mielőbb, akár a nyári uborkaszezon folyamán is értesüljenek a változásokról, és a folyamatban lévő munkáikat naprakész információk alapján tudják végezni. Mit tesz a kamara ennek érdekében? Amíg a törvény és a kormányrendeletek nem jelentek meg, vagyis amíg nem volt ismert a hatályba lépésük időpontja és a pontos szövegük, addig köztestületként nem szervezhettünk erre vonatkozó továbbképzéseket. Az ún. kötelező kamarai továbbképzéseken folyamatosan tájékoztattuk a hallgatóságot a jogszabályváltozások aktuális állapotáról, július folyamán azonban már egy komoly továbbképzés sorozatot szervezünk Budapesten ezeknek a jogszabályoknak az ismertetésére, illetve az azokkal kapcsolatos kérdések megválaszolására. Szeptembertől pedig már nemcsak a fővárosban, hanem országos szinten is folytatjuk a jogszabályok ismertetését és magyarázatát.

Van-e elképzelésük arra nézve, mivel lehetne a jelenlegi rendszert, a most kibocsátott jogszabályokat még tovább finomítani? Igen, egy feladat markánsan körvonalazódik az eddigi tapasztalatok alapján, amit vissza is igazoltunk a helyettes államtitkárság felé. A mostani jogszabály kifejezetten 300 m2 alatti új lakóépületet említ, ugyanakkor ha valaki egy 200 m2-es lakóépületet bővíteni szeretne egy 30 m2-es szobával, építési engedélyt kell kérnie. Ugyanígy, ha garázst akar építeni a telkén, ahhoz is engedély szükséges, és sorolhatnám tovább a példákat. Ezen a kamara véleménye szerint változtatni kell és lehet: maximum 300 m2 összes alapterületig a telek maximális beépíthetőségét természetesen betartva bejelentési eljárással lehessen építményeket építeni a lakótelken. Nagy valószínűséggel el is tudjuk ezt érni, csupán a jogszabályt kellene kissé hozzáigazítani az igényekhez.

Az interjút dr. Gáts Andrea készítette, a cikk a tervezőklapja építésjog rovatában jelent  meg.