2015. február 11. és február 19.

A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership - TTIP) létrehozásáról Dr. Mikola István államtitkár vezetésével szakmai konzultációt tartott a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Magyar Építész Kamarával és a Magyar Mérnöki Kamarával.

A megbeszélésen Dr. Mikola István államtitkár előzetes tájékoztatást adott az USA és az EU tárgyalások előrehaladásáról, főbb témáiról és külön azokról a speciális kérdésekről, amelyekben kérte kamaráink álláspontját.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok 2013 júliusában kezdte meg a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) létrehozására irányuló tárgyalásokat. A transzatlanti kapcsolatok gazdasági szempontból a világ legjelentősebb kapcsolatrendszerét jelentik, amely globális szinten a világ GDP-jének csaknem felét (46,7 százalék) adja. A felek közti áru- és szolgáltatáskereskedelem éves értéke pedig megközelíti az 1000 milliárd USD-t, ami a világkereskedelem 30,4 százalékának felel meg.

A TTIP tárgyalások középpontjában az áruk vámliberalizációja, a szolgáltatások és közbeszerzések piacrajutásának javítása, a kereskedelmet és beruházásokat érintő szabályozási akadályok mérséklése és a szabályalkotási koherencia erősítése áll.

Az Európai Bizottság számára a Tanács által adott és nyilvánosságra hozott tárgyalási felhatalmazás alapján az EU célja: a vámok leépítésén túlmenően a nem-vámjellegű akadályok lebontása vagy csökkentése, a kormánybeszerzési, illetve szolgáltatási piac megnyitása. Az érzékenységeket tekintve az EU el kívánja kerülni, hogy a tárgyalások az Uniós környezet-, fogyasztó- és egészségvédelmi normák csökkenéséhez vezessenek.

A tárgyalások kezdeti szakaszukban vannak, még nem körvonalazódott, hogy a piacnyitás konkrétan milyen nagyságú lehet az egyes gazdasági ágazatokban. A létrejövő megállapodás hatálybalépéséhez a Tanács jóváhagyása, az Európai Parlament egyetértése és az EU tagállamok nemzeti parlamentjeinek ratifikációjára lesz szükség. A megállapodás hatásainak kiteljesedésére legkorábban a 2020-as évek közepét követően számolhatunk.

Magyarország a kezdetektől fogva támogatja az EU-USA szabadkereskedelmi tárgyalásokat, amely a nyitott és külgazdaság-orientált magyar gazdaság számára komoly előnyöket nyújthat. Általános elvárás, hogy egy olyan magas ambíciószintű kiegyensúlyozott megállapodás jöjjön létre, ahol a kölcsönös előnyökből, a kedvező kereskedelmi és foglalkoztatási hatásokból minden EU tagállam és minden európai gazdasági szektor méltányosan részesül.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium Biztonságpolitikai és Nemzetközi Együttműködésért Felelős Államtitkársága Dr. Mikola István államtitkár vezetésével idén konzultációsorozatba kezdett a szakmai érdekképviseletekkel a leendő szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatos álláspontok részletes megismerésére. Eddig 37 társadalmi, szakmai és civil szervezettel, köztestülettel – köztük a Magyar Építész Kamarával - folytattak egyeztetést.

A megbeszélésen hangsúlyozásra került, hogy a magyar építész és mérnök társadalom, a szakmagyakorló kamarai tagság részére a megállapodás előnyös lehet, amennyiben a megfelelő feltételek megteremtődnek:

-    Létre kell hozni a diplomák kölcsönös elismerését, és ezekhez a jogosultságok rendelését. Meg kell határozni, hogy az építész és mérnöki területen melyeket tekintünk szabályozott szakmáknak, és ezeken a területeken meg kell teremteni az egyenértékűséget. A feltételek szabályozásában azonban felesleges a harmonizációra való törekvés, tekintettel arra, hogy az EU-ban a nemzeti szabályozás az elfogadott, az USA-ban pedig ez az államok hatásköre.

-    Létre kell hozni az un. „mobilitási csomag” megállapodást, amelyek a magyar építészeknek és mérnököknek az eddigieknél sokkal jobb lehetőséget nyújtanának 3 éves amerikai munkavállalásra. Ez lehetőséget biztosítana a munkavállaláson kívül a tudás és technológiákra vonatkozó tapasztalatcserére, a tudás szélesítésére.

-    Annak ellenére, hogy a szabványokra vonatkozó európai megállapodás elvében is jelentősen eltér az USA-ban meglévő gyakorlattól, el kell érni a szabványok és a műszaki szabályozások, a mérésügyi és akkreditációs tevékenység területén a lehetséges mértékű kompatibilitást. Az új technológiák esetén viszont már közös szabályozás létrehozására van lehetőség.

-    Elengedhetetlen a közbeszerzési rendszerek összehangolása. A jelenlegi amerikai gyakorlat az un. „minőségalapú kiválasztás” (referenciák alapján), ezzel szemben az EU-ban az ár alapján történő tendereztetés. A jelenlegi amerikai rendszerben európai cégnek esélye sincs nyerni. Bár az új európai vonatkozó irányelv az árversenytől már elmozdult a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztása felé, azonban ez még mindig messze van a MÉK építészeti szolgáltatás kiválasztásával kapcsolatos elvétől.

-    Meg kell teremteni a szellemi tulajdon kölcsönös védelmét. A magyar szerzői jogi törvény harmonizál az EU országok vonatkozó törvényeivel, azonban az amerikai szabályozás ettől a lényegében tér el (a szerzői jogokat nem a szerző, hanem a producer birtokolja).

-    Meg kell őrizni a szakmai kamarák szerepét a jogosultságok kezelésében és a szakmagyakorlás ellenőrzésében.

-    Meg kell teremteni a KKV-k védelmét a globális cégekkel szemben.

-    Meg kell teremteni a teljes felelősségbiztosítási rendszert.

A Magyar Építész Kamara várja a tagság véleményét és további gondolatait, ami elősegítheti az eredményes tárgyalásokat és a szakmánknak kedvező megállapodást.
A gondolkozásra és tettekre még van idő, hiszen az eredeti elképzelésekkel ellentétben a tárgyalások lezárására idén nem fog sor kerülni.

A nagyobb eredmény elérése érdekében a MÉK felveszi a kapcsolatot európai társszervezeteivel, hiszen a közös érdekek közös hangsúlyozása biztosíték az eredményre.
Csak olyan megállapodás jöhet létre, amely mindegyik EU tagállamnak kedvező, hiszen a megállapodást mindegyik tagállam parlamentjének ratifikálni kell.

Budapest, 2015. február 19.

Összeállította: Szalay Tihamér MÉK alelnök