A BKIK Lakásügyi Kerekasztal konferenciája – 2014.09.25.

A mindenki számára méltó lakhatás gazdaságos és fenntartható megteremtésének egyik fontos pillére a megfizethető, energiatakarékos bérházrendszer. Ennek megteremtéséhez átfogó, hosszú távú bérházprogramra van szükség. Ez olyan elérhető és vonzó lakhatási lehetőséget teremthet, amelyet szívesen választanának a magyar fiatalok, a családok, akár a nyugdíjasok is a saját tulajdon alternatívájaként.

A Lakásügyi Kerekasztal Fórumot alkotó 16 szakmai szervezet, a lakhatás, lakásmobilitás, a nemzeti otthonteremtés ügyét szolgáló koncepciót alkotott. Ennek célja egyrészt, hogy az széles réteg, amely nem tudja megfinanszírozni a lakástulajdon-szerzést, biztonságos, megfizethető és megfelelő színvonalú lakhatáshoz jusson, másrészt olyan korszerű, energetikailag hatékony lakásállomány jöjjön létre, amely megfelel a XXI. századi követelményeknek.

Magyarországon minőségi lakáshiány van, s Európában hazánkban az egyik legalacsonyabb a bérlakások aránya. E helyzet kihívása nemcsak a meglévő lakásvagyon kezelése, hanem a bérlakásállomány minőségi, mennyiségi és szerkezeti megújítása korszerűsítéssel és új építéssel.

A Lakásügyi Kerekasztal Fórum mai konferenciáján az NGM államtitkára Dr. Lenner Áron Márk az állam lehetőségeiről a lakásépítésben.

Szatmáry Kristóf a BKIK elnökeként ugyanakkor a vállalkozói szerepvállalás fontosságát hangsúlyozta, kiemelve a szükséglet vezérelte bérházkoncepció megalkotásának szükségességét.

A Lakásügyi Kerekasztal Fórum munkacsoportjaiban kidolgozott programelemek mind egy a keresetekhez képest reális költségek mellett működő, alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító bérházrendszer kialakítását célozzák, amely a jelenleginél kedvezőbb bérleti díjakat tenne lehetővé a lakóknak, egyben hozzájárulna a 2014-2020 közötti uniós célok megvalósításához is.

Egy bérházrendszer kialakítható használt lakások bevonásával, illetve építéssel is. Az építés mellett szól, hogy ismert minőségben, tervezett üzemeltetési szempontok mellett történik az épületállomány kialakítása; a lakások egy helyen, bérházakban vannak; egy ilyen program hozzájárulhat városrehabilitációhoz; valamint a lakásállomány minőségi, energiahatékony megújulásához.

Ács Érmes Károly, az EMBK FB képviselője, a Kerekasztal műszaki munkacsoportjának vezetője bemutatta azokat a kereteket, amelyek egy korszerű, energiahatékony bérházrendszer kialakításához kötelezően hozzátartoznak. A jelenlegi állomány felmérése után következhet annak felújítása, korszerűsítése, avagy bontása és az új bérházépítések. A fenntarthatóság, a gazdasági és energetikai hatékonyság szem előtt tartásával jártakörül a munkacsoport, hogy hol, milyen formában, milyen technológiával és anyagokból épülhetnének meg a jövő bérházai.

Kiemelt szempontként szerepel a programban a hazai kkv-k innovációinak alkalmazása, fejlett építési technológiák használata, megújuló energiák felhasználásának biztosítása, megfelelés az egyre szigorodó EU-s követelményeknek, valamint a minőségi garancia, amelynek biztosítására Garanciaalap létrehozását is javasolja a munkacsoport.

Egy bérházépítési program beindítását alapvetően befolyásolja, hogy milyen finanszírozási modellek merülnek fel. Keszthelyi Péter, a BKIK Bank- és Biztosítási Osztályának alelnöke mindenekelőtt arról beszélt, hogy mitől érdemes egy bérházprogramot finanszírozni. Itt főképpen a program gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő és energiamegtakarítási hatásait mutatta be, nem kifelejtve a „hitelválságmentes” lakhatás szempontjait.

A Kerekasztal egy non-profit vagy közhasznú, speciálisan támogatott finanszírozási modellt dolgozott ki, amely a projekt oldalról támogatná bérházak építését, s a piaci szabályokat kizárólag a működtetésre alkalmazza a hosszú távú értékmegőrzést elősegítő közhasznú elemek bevonásával. Fontos kiemelni, hogy a modell a bérleti díjakat gazdasági és szociális szempontok együttes figyelembe vételével határozza meg.

A finanszírozási konstrukció az MNB- és FHB-közreműködés mellett számol a kereskedelmi banki hitelek bevonásával, valamint európai uniós, illetve állami és önkormányzati pályázati források felhasználásával.

A bérházprogram a műszaki-építészeti és finanszírozási szempontok mellett ki kell, hogy térjen a jogi, szervezeti és üzemeltetési területekre is. Dr. Bék Ágnes, a TTOE elnöke a bérlakás-szabályozás jogi és üzemeltetési viszonyainak átgondolására hívta fel a figyelmet.

Az általa vezetett munkacsoport javaslatokat test törvény- (Lakástörvény) és jogszabály (pl. adózási) -módosításokra, valamint Garancialap létrehozására, amelyek biztonságosabb környezetet nyújtanának mind a bérbeadóknak, mind a lakásbérlőknek. Előadásában kitekintés adott olyan kapcsolódó területekre is, mint a házkezelés, a hátralékok behajtásának rendszere, illetve etikai kódex megalkotása a lakóközösségeken belül.

A bérházrendszer kialakításakor érdemes figyelembe venni a jól működő európai megoldásokat, például az Ausztriában működő modellt, ahol tartósan évi 10 ezer feletti bérlakás épül. A kontinens nyugati és északi országaiban nemcsak több bérlakás van, de a lakosság, különösen a fiatal otthonteremtők szívesen is választják ezt a rugalmas és költséghatékony lakhatási formát. Fegyverneky Sándor építész, kormánytisztviselő olyan nemzetközi példákkal szolgált, amelyek a hazai viszonyokra alkalmazva adhatnak lendületet az otthonteremtés támogatásának.

Dr. Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület ügyvezető elnöke azokról a társadalmi és gazdasági hatásokról beszélt, amelyek egy jó bérházprogram hozadékai lehetnek.

Egy átfogó bérházépítési program több tízezer ember számára teremt munkalehetőséget, mégpedig a legveszélyeztetettebb társadalmi szférában. A program megvalósításában résztvevő vállalkozások kizárólag a fehér gazdaságban működhetnek, hiszen a kifizetések az állam által ellenőrzött módon történnek. Ez felfogható a gazdaságélénkítési program részeként is.

Az elkövetkezendő évtized alatt látványos és kézzelfogható eredmény jöhet létre: az épített minőség és környezet magasabb szinten valósul meg. A fenntarthatóság komplex módon értelmezendő, nemcsak egy-egy épület energetikai mutatói javulnának, hanem a fejlesztési munkálatokkal érintett terület válna élhetőbbé, átfogó hulladék-, víz, zöldfelület-gazdálkodási és közlekedési koncepciója révén.

A rövid távú haszonra koncentráló, piaci preferenciákat hosszú távú gondolkozásmód, nemzeti perfekcionizmus váltaná fel. Cél olyan folyamat beindítása, amely a lakókörnyezetet, a társadalmat és a gazdaságot komplex módon kívánja szolgálni. Ennek eszköze a „közpénzből csak minőségi és hatékonyan fenntartható lakásokat” elve.

Az állami bérházépítési program megvalósításával tartós értéket hozunk létre, s ezzel emeljük az alacsony műszaki színvonalú nemzeti lakásállomány összesített minőséget.

A következő években évi 5-10 ezer bérlakás építése lenne kívánatos Magyarországon. Ezt indokolja a hazai bérházrendszer hiánya, amit hatékonyan kialakítani és működtetni építésekkel lehet. Indokolja továbbá, hogy a hazai lakásépítési ágazatban bekövetkezett negatív konjunktúraciklus részleges korrigálására egy állami, önkormányzati és vállalkozói részvétellel, támogatással működő bérházépítési rendszer lehet alkalmas.