2013. JÚNIUS 1. ÉS AUGUSZTUS 10. KÖZTI IDŐSZAK ADATGYŰJTÉSBŐL SZÁRMAZÓ ELEMZÉSEK
A téli vizsgálat után nyáron is folytattuk a hőszigetelt és nem hőszigetelt épületekben léghőmérsékleti értékek összehasonlítást.

Az elemzés célja elsősorban nem a mesterséges hűtés energiafelhasználásban rejlő megtakarítási potenciál kimutatása, hanem egyrészt a komfortérzetet meghatározó belső hőmérsékletingadozás, másrészt a légtér építészeti eszközökkel történő – akár a mesterséges hűtést helyettesítő - klímatizálásában rejlő megtakarítás bemutatása.
A mérésbe vont időszak egésze alatt megfigyelhető volt, hogy a megfelelően szigetelt épületben lényegesen kiegyenlítettebb a belső hőmérséklet: az alábbi ábrán látható, hogy a napon belüli és a heti hőmérsékletváltozás is kiegyenlítettebben jelent meg. Kijelenthető, hogy a szigetelt épület kevésbé van kitéve a külső hőmérsékváltozás hatásainak. Hűvösebb időben - pl. június közepén - a belső hőmérséklet 2-3 oC-kal magasabb volt a szigetelt épületben. Melegebb időszakokban pedig – pl. augusztus elején - a szigetelt épület felmelegedése (csúcsértéke) lényegesen kisebb mértékű volt a szigeteletlen épülethez képest.

Kedvező tényként lehet elkönyvelni, hogy 23-24 oC-os napi átlaghőmérséklet felett a szigetelt épület belső átlaghőmérséklete alacsonyabb, míg 23-24 oC alatt a szigetelt belső átlaghőmérséklete magasabb – így a szigetelt épület mindkét esetben kedvezőbb klímát biztosít.
A leírtak alapján feltételezhető, hogy légkondicionáló berendezés alkalmazása esetén a szigetelt épületben – a fűtést szolgáló kazánhoz hasonlóan - ritkábban és rövidebb időszakokra kapcsol be a berendezés, így az energiafelhasználása is kedvezőbb lesz. A fenti mérésekkel alátámasztható, hogy a korszerű szigetelés nem csak a fűtési, hanem a hűtési költségeket is jelentős mértékben csökkenti.
Az épületenergetikai tervezés egyik fontos alappillére az optimális épületburok meghatározása, mely során cél, hogy a lehető legkisebb térfogatú tér kerüljön fűtésre, ill. hűtésre. Ebből a megfontolásból adódóan beépítetlen padlástér esetén a hőszigetelés optimális elhelyezése a padlásfödémen adódik, ekkor a padlástér a tető vonalában természetesen nem kerül szigetelésre. Ilyen helyzettel találkoztunk az egyik épületben is, megvizsgáltuk a tető vonalában szigeteletlen és szellőzés nélküli padlástérben uralkodó hőmérsékleti értékeket. Látható, hogy a hőmérséklet ingadozása óriási, napsütéses, 37 oC körüli hőmérséklet esetén a padlástér hőmérséklete a 45 oC-ot is eléri. Ezen mérés is alátámasztja, hogy a padlásterek nyári átszellőztetése elengedhetetlen a kedvező belső klíma biztosítása érdekében.